Gondolná, hogy a koronavírusnak 7 éve 8 millió áldozata volt?

Idén is nagy probléma a koronavírus járvány terjedése, mely most az emberek között pusztít, és tízezrek halálát okozta már világszerte. Bár előzményeit 2003-ból és 2012-ből – a SARS-t és a MERS-t- már sokan ismerhetik, van, amiről nem hallhattunk túl sokat a médiából. Ez pedig a koronavírus egyik változata, amely hasonlóképp gyorsan terjed, mint a jelenleg ismert vírus, csak nem emberek között. Többször is felütötte fejét Amerikában, ahol 8 millió áldozatot követelt és az állatokat vette célba, mégpedig a sertéseket.

2013-ban az Amerikai Egyesült Államokban pusztított a koronavírus egy fajtája, amelyet PEDv-nek neveztek el a kutatók. Ebben az évben szedte legtöbb áldozatát, amikor is 32 államba jutott el, és az amerikai sertés populáció 10%-át érintette. A járvány erős hasmenést okozott az egyedeknél, amely kiszáradást eredményezett, és elsősorban a fiatal állatokat támadta. Így az újszülött malacok közül, amely megfertőződött, szinte egy sem élte túl vírust.

A vírus a fiatal egyedekre nagyobb veszélyt jelentett. (Fotó: Pixabay, MabelAmber)
A vírus a fiatal egyedekre nagyobb veszélyt jelentett. (Fotó: Pixabay, MabelAmber)

A betegség már 1970-ben ismert volt brit állatorvosok által, amikor is a sertésfarmokon olyan vírus kezdte el tizedelni az állományt, amelyre addig nem volt példa. A tünetek alapján egy ismert betegségként sem tudták azonosítani, ekkor még enyhe lefolyású volt, és miután kiderült, hogy emberekre nem terjed, az orvostudomány nem fektetett sok időt a kórokozó megismerésébe.

A vírus később Ázsiában is felbukkant, azon belül is Dél-Koreában, Kínában, Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken, ahol nem volt számottevő a pusztítás. Viszont 2010-ben Kínában megjelentek a vírus erősebb, agresszívabb mutációi, amelyek közül egy okozta 3 évvel később az Amerikában magas szinten elterjedt járványt – a G2b AH2012.

2013-ban elsőként tavasszal Ohio, Indiana és Iowa állambeli farmokon jegyezték fel a vírus jelenlétét. Az azonosítása zökkenőmentes volt és gyors, hiszen akkorra már volt évtizedes tapasztalat a kórokozóval. Viszont hiába volt ismert, ugyanis megállítani a terjedését nem tudták vakcina és ellenanyag hiányában. Mivel a korábban ismert törzsek nem okoztak akkora kárt, ezért az orvostudomány nem fektetett időt a gyógymód kifejlesztésére. És tekintve, hogy korábban ismeretlen volt az ország területén ez a vírus, így a természetes immunitás sem volt lehetőség a leküzdésére.

A felerősödött vírus az állat gyomrában és bélrendszerében okozott károkat, és súlyos hasmenést, amelynek következménye az extrém kiszáradás volt. Ez pár nap leforgása alatt végzett az állattal. Általában a fiatal állatokra volt veszélyes, a felnőtt egyedeknél nem volt annyira súlyos a PEDv fertőzése. Viszont tüneteit tekintve a székleten keresztül gyorsan képes volt lefertőzni egy egész sertésfarmot, amelyek bár zártak, így is megvolt a lehetőség a továbbterjedésre. Például az emberek ruháin, cipőin, a szállítóeszközök platóin akadálytalanul tudott terjedni a vírus más farmokra, illetve vágóhidakra, amely további szabad utat biztosított a fertőzés számára.

És mivel nem volt ellenszere a vírusnak, ezért az állattartók a tőlük telhető intézkedésekkel próbálták védeni állományukat. Rendszeres teszteket végeztek, továbbá folyamatosan fertőtlenítették a farmokat és az állatokkal érintkező felületeket, a beteg állatokat elkülönítették az állománytól. A farmokra csak védőöltözetben lehetett bemenni, a szállítóeszközöket, és mindent, amely az állatok közelébe kerülhetett rendszeresen sterilizálták. Mindeközben a sertéshús ára az egyedszám megtizedelődése miatt jelentős mértékben emelkedett az államok területén.

Az amerikaiak ebből a példából tanulva napjainkban bármilyen fertőzést vélnek felfedezni a farmokon, azonnal karantén alá vonják azt a további fertőzések elkerülése érdekében.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

400 milliós támogatás sertésfeldolgozó üzemeknek... Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak sertésfeldolgozó üzemek a sertéshús feldolgozásának, húskészítmények gyártásának és szállításának techno...
98 millió forint a sertésprogramra 98 milliós forintos forrást biztosít a Vidékfejlesztési Minisztérium a tenyésztést szolgáló technikai eszközök beszerzésére a sertésprogram keretében....
Észrevétlenül loptak el 500 malacot egy sertéstele... A kónyi sertéstelepen történt eset krimibe illő: több mint 500 malac tűnt el nyomtalanul, és észrevétlenül. A rejtélyes eset ismert részleteiről cikkü...
Így is lehet állatot szállítani? Megdöbbentő, hogy néhány országban hogyan szállítják az állatokat. Legyen szó baromfiról, sertésről vagy szarvasmarháról, az emberek leleményessége ha...
“Kutyamalac” Kutyaként viselkedik egy malac Kínában.  Azaz, szeret sétálni, kifejezetten kedveli, ha simogatják, és mindenhova elkíséri gazdáját. Arany élete van,...
Változó eredményesség a Tolna megyei sertéstenyész... Általában nullszaldóval vagy kisebb nyereséggel zárták a tavalyi évet a Tolna megyei sertéstenyésztő vállalkozások. 2014 második felében az oroszorszá...