Fokozta az afrikai sertéspestis kockázati besorolását az országos főállatorvos

A Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport december 19-i ülésén megfogalmazott javaslatának alapján az országos főállatorvos minden alacsony kockázatúnak minősített vadgazdálkodási egységénél közepes fokozatúra módosította a kockázati besorolást. Az intézkedés célja a fertőzés terjedésének lassítása és a vaddisznóállományok hatékonyabb gyérítése a még mentes területeken.

A Nébih írta meg, hogy a korábbi ideiglenes intézkedések megerősítése, valamint a járványhelyzet áttekintése céljából ülésezett 2019. december 19-én a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport. A szakemberek több határozatot is elfogadtak a járványügyi helyzetről és a legfrissebb kockázatelemzésről szóló beszámolók alapján. Többek között számos vadgazdálkodási egység esetében tettek javaslatot a korábbi ideiglenes besorolás véglegesítésére az országos főállatorvosnak. Az intézkedés Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 62 vadgazdálkodási egységet érint. A területek aktuális besorolása a Nébih adatbázisában kereshető, valamint interaktív térképen is megtekinthető.

Az afrikai sertéspestis alacsony kockázatúnak minősített vadgazdálkodási egységeinél közepes szintűre emelte a kockázati besorolást az országos főállatorvos
Az afrikai sertéspestis alacsony kockázatúnak minősített vadgazdálkodási egységeinél közepes szintűre emelte a kockázati besorolást az országos főállatorvos

A Szakértői Csoport javaslata alapján az országos főállatorvos Magyarország minden, alacsony kockázatúnak minősített vadgazdálkodási egységénél közepes szintűre emelte a kockázati besorolást. Az intézkedés többcélú, a fertőzés terjedésének lassítását, a védekezés intenzitásának fokozását és a vaddisznóállomány még mentes területeken történő hatékonyabb gyérítését egyaránt szolgálja.

Ezért veszélyes az ASP

Az afrikai sertéspestis (ASP) nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. Afrikában a közönséges varacskosdisznó és egyéb vaddisznó fajok, valamint Ornithodoros nembe tartozó óvantagok (lágy kullancsok) játszanak szerepet a betegség fenntartásában. Európában az óvantagok ASP átvitelével kapcsolatos szerepéről még viszonylag kevés információ áll rendelkezésre. A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet – írta a Nébih.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
Czerván György: megfordult a sertésállomány évek ó... Megfordult a sertésállomány évek óta tartó csökkenése, az idén júniusban közzétett legfrissebb adatok alapján egy év alatt valamivel több, mint 200 ez...
Csökkenteni kell a nagyvadállományt Az ország nagyvadállományát csökkenteni kell, mivel a nagyvad szám az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt, az általuk okozott vadkár pedig meghaladja ...
Vadkár megelőzése a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban a vadkár folyamatosan jelentkezik. Tudjuk azt is, hogy tulajdonképpen egész évben jelen van. A búza betakarítása után a szarvas már ...
Hol van a vadászati etika? Nagy indulatokat váltott ki közösségi oldalakon a nagyvadállomány csökkentéséről szóló hír. Napokon át izzottak a kommentek, a vélemények pedig sokszo...
Összeszedtük, milyen agrártörvények változnak 2015... Sokat lehetett idén hallani az új uniós támogatási ciklusról (2014-2020), és a 2015-től induló, megnövelt keretű támogatási összegekről. De mi a helyz...