Csökkenthető az aszály miatti veszteség a digitalizáció használatával

Az idei, 2022-es év rendkívüli időjárásának nagy vesztese az európai és a magyar agrárszektor. A két éve tartó száraz időszak és a június eleje óta tartó, csak rövid ideig szünetelő forróság rendkívüli mértékű pusztítást végzett a mezőgazdaságban. A sikeres termelést a jövőben a digitalizáció és a robotizáció, azaz a precíziós eszközök alkalmazása segítheti. A technológiával már a vetésnél jelentősen befolyásolni lehet a hatékonyságot, illetve később az állomány fejlődésének dinamikáját is – írta a Klímapolitikai Intézet legfrissebb tanulmánya.

Már most fel kell készülni a következő évtizedek szélsőségeire, mert a klíma megváltozása és az időjárás szélsőségei fogják meghatározni a következő évtizedet a mezőgazdasági ágazatban Magyarországon is – írta a Klímapolitikai Intézet elemzése. Egyszerre kell felkészülni a hőstresszre, a szárazságra, a csapadékintenzitás növekedésére és a zivatarok okozta szélsőségekre a vegetációs időszakban, különösen nyáron.

Csökkenthető az aszály miatti veszteség a digitalizáció és a robotizáció használatával - Fotó: Magro.hu, CSZS, Mezőfalva
Csökkenthető az aszály miatti veszteség a digitalizáció és a robotizáció használatával – Fotó: Magro.hu, CSZS, Mezőfalva

Nem elégséges az öntözés, a digitalizáció megoldásai is szükségesek

A cikkben kiemelik, hogy az öntözés önmagában nem jelent elégséges megoldást a szárazságra és az aszálykárokra sem rövid, sem hosszú távon. Csak úgy lehet az időjárás és a klímaváltozás szélsőségeire felkészülni, ha több alternatív technikát és technológiát egyszerre vet be a hazai agrárszektor. Nagyon fontos továbbá a központi döntéshozatal a szakemberekkel, kutatóközpontokkal, gazdálkodókkal egyeztetve és együttműködve régiónként, helyi szinten is – fogalmaztak.

Az intézet fontosnak tartja már a közeljövőben kihasználni azt az adottságot, hogy Magyarországnak világviszonylatban is egyedülálló növényi génbankja van (Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ, Tápiószele), és folyamatosan tud nemesíteni és fejleszteni a változó klímához, illetve időjáráshoz alkalmazkodó vetőmagokat. Megjegyezték azonban, hogy a fajtaválasztás önmagában csak részsiker. Az egész technológiai rendszer átalakítására van szükség a talajműveléstől, az intelligens gazdálkodáson át a növényvédelemig. A talaj ugyanis mindennek a kulcsa, ha az képes megtartani a vizet, akkor a növények kisebb károsodással vészelhetik át a csapadékhiányos időszakokat.

Emelni kell az öntözés arányát, mégsem lesz elég a megoldáshoz

Az elemzésben kitértek arra, hogy hazánkban jelenleg 4,3-4,4 millió hektár áll mezőgazdasági művelés alatt, ebből alig több mint 2 százalékot, nagyjából 100 ezer hektárt öntöznek. A legambiciózusabb tervek az arányt két-háromszorosára emelnék, ami 200-300 ezer hektárt jelent, ennél többet reálisan nem is lehetne bevonni – írták.

Az elemzés szerint minél hamarabb megoldást kell találni a célzott felszíni és felszín alatti víztározásra, a készletek mezőgazdasági és ivóvíz-utánpótlási célú hasznosítására új technológiai megoldásokkal. Másik megoldás a lehulló csapadék betározása a záportározók alkalmazásával. A felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Az öntözés mellett egy vízmegtartási koncepció megalkotása lehet a megfelelő megoldás aszálykárok mérséklésére – fogalmaztak.

A kutatók szerint megoldás lehet az is, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba, például az Alföldről a Kisalföldre vagy a Dunántúl síkvidékeire.

Újra nagyobb létjogosultsága  lehet a jelenlegi haszonnövények esetében a kevésbé produktív, de stressztűrőbb, rövid tenyészidejű fajták újbóli termelésbe fogásának, például egyes szójafajtáknak vagy a tönkölybúzának. Az idei és tavalyi aszály felgyorsíthatja a kukorica termőterületének visszaszorulását Magyarországon, ma már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen. A szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület várhatóan rohamosan nőni fog a következő években a klímaváltozás előrehaladtával – vélekedtek az elemzésben.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

20 tipp, mire ügyeljen az idei kukoricatermése érd... A hatékony kukoricatermesztés érdekében fontos odafigyelnünk többek között a kártevőkre, a tápanyagellátásra, és a csapadék mennyiségre is. Partnerünk...
Így gondozza gyümölcsfáit! Hasznos információkat tartalmazó cikkekre bukkantunk a Kapanyél blogján. Legyen kis, vagy nagy kertről, virágokról, vagy gyümölcsökről, ültetvényekről...
10 hasznos tanács a jó kukoricatermés érdekében!... Az eredményes kukoricatermesztést követően az érés szakaszában is több dologra kell figyelni, hogy bő terméshozamot érjünk el. Továbbra is fenyegetnek...
9 aktuális tanács a jó kukoricatermés érdekében!... A kukorica termesztéséhez és a kezdeti növekedési szakaszban javasolt tanácsokról is olvashatott már a Magron. Ezúttal partnerünk, Szieberth Dénes, a ...
Amerika kukoricaföldjei titokban marihuánaültetvén... A mezőgazdaság és az illegális marihuánatermesztés összefonódásáról írt az Atlanticre egy ökológus, akinek az a foglalkozása, hogy mezőgazdaságokon ta...
Milyen kukoricatermés várható idén? A hazai kukoricatermesztés körülményei nagyon eseménydúsan alakultak az elmúlt években. Erre tekintünk most vissza. Hogy mekkora termésre számíthatnak...