Megtalálták a módját annak, hogy a fásszárúakhoz hasonlóan a fűféléket is egymásra olthassák. A tudósok sikeresen kombinálták egymással olyan egyszikű növények embriószöveteit, mint a banán, a rizs és a búza. Ennek eredményeképp betegségekkel és stresszel szemben ellenállóbb növényeket tudnak létrehozni.
A hagyományos oltás során egy növény hajtását egy másik gyökerére oltják rá, így azok együtt nőnek tovább. Eddig azonban a fűfélékkel rokon növényeknél, az egyszikűeknél ezt nem tartották lehetségesnek, mivel nem rendelkeznek egy bizonyos szövettel: kambiummal.
Hatékonyan nőnek össze a gyökér- és szárszövetek
A Cambrdige-i Egyetem tudósai felfedezték, hogy az egyszikűek magjából nyert gyökér- és szárszövetek – a fejlődési stádium legelejéről – hatékonyan nőnek össze – írja a Sciencedaily.com tudományos portál nyomán a magyarmezogazdasag.hu.
Az eredményeket a Nature című tudományos lapban publikálta a portál tavaly decemberben.
Nagyjából 60 ezer növény tartozik az egyszikűek csoportjába, ezek között rengeteg a mezőgazdasági termelésbe vont fajta is. Például a rizs, a búza vagy az árpa.
Védelmet jelenthet a Panama betegséggel szemben
A felfedezés az olyan súlyos, talajban lakó betegségek elleni küzdelemben is fontos segítség lehet majd, mint a Panama betegség vagy más néven a banánhervadás. A modern Cavendish fajtát (ez kapható nálunk is a boltokban) már 30 éve a Tropical Race (TR) 4 néven ismert betegség törzse tizedeli.
„Olyan dolgot sikerült megtennünk, ami mindenki szerint lehetetlen volt. Az embrionális szövetek oltása óriási lehetőséget rejt magában a fűfélék közé tartozó növényeknél. Felfedeztük, hogy még a távoli rokonságban álló fajok –amelyek között óriási evolúciós idő telt el – is egymásba olthatók” – mondta Julian Hibberd professzor, az egyetem Növénytudományi Karának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Törpenövés, rezisztencia
A genetikusan különböző gyökér és hajtásszövetek kombinálásával olyan új tulajdonságokat lehet létrehozni, amelyek törpenövést, kártevő-, illetve betegséggel szembeni rezisztanciát eredményezhetnek.
A tudósok megerősítették, hogy az egyszikűek közül működik a technika például ananásznál, hagymánál, banánnál, tequila agávénál és datolyapálmánál is. Ehhez számtalan tesztet végeztek. Fluoreszkáló festéket adtak hozzá a növény gyökeréhez, amely később felfelé mozgott a szövetek között, és átjutott az oltott részekbe is.
Sérülékeny a világot uraló Cavendish
A világ banánipara egyetlen fajtán, a Cavendish banánon alapul – egy olyan klónon, amelynek termése kibírja a hosszú szállítási időt. Mivel a növények között nincs genetikai változatosság, kevéssé ellenálló a betegségekkel szemben.
A Cavendish banán steril, így a rezisztencia-nemesítés sem jöhet szóba. A kutatócsoportok világszerte próbálják megtalálni a módját annak, hogy megállítsák a Panama betegséget, mielőtt még jobban elterjedne.
Az oltást már az ókor óta széles körben alkalmazzák egy másik növénycsoportban, a kétszikűeknél. A kétszikű gyümölcsöket, mint az alma és a cseresznye, valamint a nagy értékű egynyári növényeket, például a paradicsomot és az uborkát, rendszeresen oltott növényeken termesztik, mivel az eljárás előnyös tulajdonságokat kölcsönöz – például betegségekkel szembeni ellenálló képességet vagy korábbi virágzást.
Szabadalom és támogatás
A kutatók a Cambridge Enterprise-on keresztül szabadalmat nyújtottak be oltási technikájukra. Emellett támogatást kaptak a Ceres Agri-Tech-től is. Ez öt vezető brit egyetem és három neves mezőgazdasági kutatóintézet közötti tudásmegosztó partnerség.
„A Panama betegség hatalmas probléma, amely világszerte fenyegeti a banánt. Fantasztikus, hogy a Cambridge-i Egyetemnek lehetősége van arra, hogy szerepet vállaljon egy ilyen fontos élelmiszernövény megmentésében” – mondta Dr. Louise Sutherland, a Ceres Agri-Tech igazgatója.
