Adózás a kárenyhítő juttatás után

Tavaly az aszály, illetve a tavaszi fagy okozta a legjelentősebb károkat a magyar gazdák számára. A Magyar Államkincstár 2021. március 26-án megkezdte a 2020-as kárenyhítési évre benyújtott kérelmek utáni kárenyhítő juttatások kifizetését. A kárenyhítésre tekintettel folyósított összeg bevételnek minősül, ha az adózó a korábban a kárenyhítési alapba fizetett kárenyhítési hozzájárulást a költségei között érvényesítette. A kárenyhítő juttatás adózási szabályai.

A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az igényelt kárenyhítő juttatás összegét a – a NÉBIH honlapján közzétett – kárenyhítési rendelet 3–6. melléklete szerinti táblázatok felhasználásával számítja ki.

A magyarországi termelők számára rendelkezésre álló összegből:

• aszálykárra közel 7,5 milliárd forintot,
• tavaszi fagykárra több mint 7 milliárd forintot,
• felhőszakadáskárra közel 1,8 milliárd forintot,
• belvízkárra majdnem 1,4 milliárd forintot
• jégesőkárra 730,1 millió forintot,
• viharkárra 166,4 millió forintot,
• őszi fagykárra 7,9 millió forintot,
• téli fagykárra 0,7 millió forintot folyósítanak - írta az Adózóna.

Alapszabályok a kárenyhítő juttatás esetén:

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről a 2011. évi CLXVIII. törvény rendelkezik, mely szerint a mezőgazdasági termelőknek meghatározott nagyságú termőföld esetén – a mezőgazdasági káresemények miatti károk kezelése céljából – kockázatközösséget kell alkotniuk, de a törvényben meghatározott esetekben a termelők önként is beléphetnek a kockázatközösség tagjai közé. A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az említett törvényben foglaltaknak megfelelően köteles kárenyhítési hozzájárulást fizetni, ami a káresemények ellentételezésére szolgál, hiszen a tag valamely káresemény bekövetkezése esetén a törvényi feltételeknek megfelelően kárenyhítő juttatásra jogosult.

Azt is fontos tudni, hogy ez az összeg nem minősül támogatásnak, így az őstermelők esetében is bevételként kell kezelni.

Az adótörvény ide vonatkozó részletei

Az szja-törvény 3. számú melléklete a mezőgazdasági őstermelők és más önálló tevékenységet folytatók – a 11. számú melléklete az egyéni vállalkozók – költségelszámolásáról rendelkezik. Ezek a mellékletek a jellemzően előforduló költségekről rendelkeznek, tehát nem taxatív felsorolásról van szó. Ugyan a jellemzően előforduló költségek között nincs nevesítve a kárenyhítési alapba befizetett összeg költségek közötti elszámolhatósága, de a törvény preambulumában megfogalmazott cél alapján ezek a kiadások költségként történő elszámolhatósága egyértelmű. Átalányadózó nem számol el költséget, hanem számított jövedelme van, de az szja-törvény rendelkezései szerint a költségeit elszámoltnak kell tekinteni - írták.