Tavaly az aszály, illetve a tavaszi fagy okozta a legjelentősebb károkat a magyar gazdák számára. A Magyar Államkincstár 2021. március 26-án megkezdte a 2020-as kárenyhítési évre benyújtott kérelmek utáni kárenyhítő juttatások kifizetését. A kárenyhítésre tekintettel folyósított összeg bevételnek minősül, ha az adózó a korábban a kárenyhítési alapba fizetett kárenyhítési hozzájárulást a költségei között érvényesítette. A kárenyhítő juttatás adózási szabályai.
A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az igényelt kárenyhítő juttatás összegét a – a NÉBIH honlapján közzétett – kárenyhítési rendelet 3–6. melléklete szerinti táblázatok felhasználásával számítja ki.
A magyarországi termelők számára rendelkezésre álló összegből:
- aszálykárra közel 7,5 milliárd forintot,
- tavaszi fagykárra több mint 7 milliárd forintot,
- felhőszakadáskárra közel 1,8 milliárd forintot,
- belvízkárra majdnem 1,4 milliárd forintot
- jégesőkárra 730,1 millió forintot,
- viharkárra 166,4 millió forintot,
- őszi fagykárra 7,9 millió forintot,
- téli fagykárra 0,7 millió forintot folyósítanak – írta az Adózóna.
Alapszabályok a kárenyhítő juttatás esetén:
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről a 2011. évi CLXVIII. törvény rendelkezik, mely szerint a mezőgazdasági termelőknek meghatározott nagyságú termőföld esetén – a mezőgazdasági káresemények miatti károk kezelése céljából – kockázatközösséget kell alkotniuk, de a törvényben meghatározott esetekben a termelők önként is beléphetnek a kockázatközösség tagjai közé. A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az említett törvényben foglaltaknak megfelelően köteles kárenyhítési hozzájárulást fizetni, ami a káresemények ellentételezésére szolgál, hiszen a tag valamely káresemény bekövetkezése esetén a törvényi feltételeknek megfelelően kárenyhítő juttatásra jogosult.
A befizetett összeg a káresemények ellentételezésére szolgál, ezért nem jelenti egyben a költségek fedezetét is. Inkább jövedelempótló célt szolgál, így amennyiben az adózó a befizetett összeget a költségei között érvényesítette, akkor a kárenyhítésre tekintettel folyósított összeg bevételnek minősül. Ennek jelentősége lehetett már a negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettségnél is.
Azt is fontos tudni, hogy ez az összeg nem minősül támogatásnak, így az őstermelők esetében is bevételként kell kezelni.
Az adótörvény ide vonatkozó részletei
Az szja-törvény 3. számú melléklete a mezőgazdasági őstermelők és más önálló tevékenységet folytatók – a 11. számú melléklete az egyéni vállalkozók – költségelszámolásáról rendelkezik. Ezek a mellékletek a jellemzően előforduló költségekről rendelkeznek, tehát nem taxatív felsorolásról van szó. Ugyan a jellemzően előforduló költségek között nincs nevesítve a kárenyhítési alapba befizetett összeg költségek közötti elszámolhatósága, de a törvény preambulumában megfogalmazott cél alapján ezek a kiadások költségként történő elszámolhatósága egyértelmű. Átalányadózó nem számol el költséget, hanem számított jövedelme van, de az szja-törvény rendelkezései szerint a költségeit elszámoltnak kell tekinteni – írták.
