A vertikális növénytermesztési technológiákat alkalmazó „zöldséggyárak” jelenthetnek megoldást a japán mezőgazdaság komoly problémáira, amit az egyre öregedő lakosság és a népesség városokba települése okoz. A magyar agráriumhoz hasonlóan a távol-keleti országban is jelentős az idős gazdák aránya, ami gondot jelent a termelés fenntartásában. A japán mezőgazdasági termelők átlagéletkora 67 év, és nagyon kevesen veszik át a helyüket a gazdálkodásban. Ezért a városba viszik a növényeket: egyre terjed a vertikális növénytermesztés Japánban.
Az Euronews számolt be róla, hogy ma már 200 “salátagyár” termeszt ezzel a technológiával Japánban. Nagy mennyiségben, stabilan, tervezhető módon termelünk. Mindezt anélkül, hogy befolyásolnának az időjárási körülmények, és a hőmérséklet változásai. Ez a körülmény ráadásul a munkavállalók számára is kedvezőbb, mint a szabadföldi termesztés feltételei – mondta el az egyik ilyen üzem termelési vezetője.
A rendszer termelékenysége kimagasló
Lehetővé teszi, hogy évente 8 alkalommal takarítsanak be terményt a vertikális növénytermesztés segítségével. Eközben jóval kevesebb vizet használnak fel, mint a hagyományos mezőgazdaságban. Egyedül a jelenlegi technológia energiaigénye szempontjából nagyobb a felhasználás, mintha napfényben, a szabadban termesztenék a növényeket.
Ma már mintegy 200 salátagyárban alkalmazzák ezt a technológiát.
Igaz, többségükben még csak csekély mértékű termesztés folyik, de az Innoplex konzultációs cég szerint a zöldséggyárak száma megkétszereződik 2025-re – írta a National Geographic. Az olyan nagy japán cégek, mint a Panasonic, a Toshiba és a Fujistu is próbálkoznak azzal, hogy régi félvezető-gyártósoraikat a vertikális mezőgazdaság igényeihez alakítsák. Más cégek pedig most lépnek a piacra, a Mitsubishi Gas Chemical vállalata Fukusima északkeleti részén épít salátagyárat, amely naponta 32 ezer fejet fog termeszteni.
A Kiotó közelében lévő egyik legnagyobb ilyen gyárban, a Spreadben évente 11 millió fej salátát termesztenek több méter magas polcokon, mesterséges fényben, kevés emberi beavatkozással.
Gépek mozgatják a polcokat a gyárban azokra a helyekre, ahol a fény, a hőmérséklet és páratartalom a legmegfelelőbb a saláta növekedésének adott szakaszaiban. Nincs termőföld, nem használnak műtrágyát és csupán egy tucatnyi ember segíti a termés leszedését. Salátáik megtalálhatók Kiotó és Tokió szupermarketjeinek polcain, és azt tervezik, hogy a termelést közelebb viszi azokhoz a helyekhez, ahol a zöldségeket fogyasztják.
