A gazdálkodók ötletei is segítik a nemzetközi szinten is sikeres magyar agrárszoftvert

Költséghatékony gazdálkodás folytatása és kis csoportokban eredményesen együttműködő termelők jelzik az AgroVIR fejlesztéseinek sikerét. A cég egy olyan innovatív vezetői információs szoftvert alkotott meg, amely segíti a gazdákat a működéshez szükséges döntések meghozatalában. A rendszer célja, hogy a partnereik a lehető legkevesebb idő- és energiaráfordítással tudjanak hatékonyan és fenntarthatóan gazdálkodni. Gorotyák Igor marketingvezető és Farkas Csongor nemzetközi értékesítési vezető többek között arról mesélt, mit tesz és fejleszt a magyar cég azért, hogy a magyar, a román, az argentin, és a bolgár gazdák a lehető legjobban átlássák és megszervezhessék a mezőgazdasági tevékenységüket.

A magyar piacon ismertek és eredményesek. Milyen tervek és lépések megvalósulása várható még itthon, és hogy haladnak a külföldi terjeszkedéssel?

Gorotyák Igor: Magyarországon piacvezetők vagyunk, az AgroVIR rendszernek már több mint 10 százalékos részesedése a célpiacon. A nemzetközi piacra 2,5 évvel ezelőtt léptünk, amikor a szolgáltatásunk Romániában is elérhetővé vált. Az ottani üzleti sikert jól jelzi, hogy mára a rendszert használó gazdák összesen több mint 100 ezer hektáron végeznek mezőgazdasági tevékenységet. 2018 elején Argentínában is megvetettük a lábunkat, idén pedig Bulgária felé nyitottunk.

Miben más a magyar és a külföldi közeg? Mit tanultak meg Romániában, Bulgáriában és Argentínában?

Farkas Csongor: Több fejlesztésünket, amelyek lehetővé tették a nemzetközi működésünket, Romániában teszteltük először. Argentínában is sokat tanultunk, ott másként történik a földbérleti szerződések kezelése, többféle fizetési típust és konstrukciót alkalmaznak, és a számításoknál a bimonetáris rendszer működik. Valamint a szállítási költségek kezelése és vizualizációja is eltér a Magyarországon megszokottól. Ezeket másképp nem tudtuk volna megtanulni, ehhez kellett, hogy az új országok gazdálkodási szokásait közelről megismerjük. Argentína egy egészen más dimenzió. Amíg itthon 3,5-3,8 millió, Romániában pedig 10 millió hektár megművelhető földterület van, addig Argentínában 32 millió hektárról beszélhetünk, tehát ott jóval nagyobbak a lehetőségek. Argentína mezőgazdasági ország, de nincsenek agrártámogatások, és nyilvánvalóan EU-s pénzekre sem lehet pályázni. Ezért a termelők csak adóoptimalizációval, precíz könyveléssel és rendkívül hatékony gazdálkodással maradhatnak versenyképesek. Nagyon fontos emiatt, hogy a folyamatirányítás, a riportok, az adatok kezelése tökéletes rendben menjen, ennek a kihívásnak kell megfelelnünk.

G.I.: A bolgár terjeszkedés azért volt kézenfekvő, mert hozzánk hasonlóak az adottságaik, viszont jelenleg nagyjából 5-8 évvel vannak elmaradva mögöttünk a technológiai fejlettség terén. Az EU-ba lépésnek köszönhetően nagyon gyorsan zárkóznak fel, hogy versenyképesek legyenek a közös európai piacon. Az agrártechnológia fejlődése is egyre gyorsul. Amit itthon 7, Romániában pedig 2,5-3 év alatt építettünk fel, azt Bulgáriában még ennél is gyorsabban el lehet majd érni. Ez pedig kiváló visszajelzés arról, hogy jó irányban gondolkodunk. A fő kérdés az, hogy az itthon kitaláltakat át tudjuk-e ültetni más országok mezőgazdasági rendszerébe. Eddig szerencsére mindegyik országban sikerült.

Milyen fejlesztésekkel készülnek azért, hogy megfeleljenek a magyar gazdák igényeinek?

F.Cs.: Az elmúlt évek alatt alaposan megismertük a termelők igényeit és azok alapján fejlesztettünk. A döntéstámogatásnál ezért azt szeretnénk elérni, hogy ne csak a gazda, vagy a felhasználó vigye be az adatot, illetve munka- és az erőgépekből érkeztessük, hanem elindultunk az információs platform megvalósítása felé. Kisebb szolgáltatóktól jövő információt (pl. időjárási-, NDVI-, és növényvédelmi adatok) bevonva, azt feldolgozva szeretnénk további várható hatásokat, előrejelzéseket integrálni a rendszerünkbe, ezzel is segítve a gazdálkodót a döntéseiben.

G.I.: A munkaerő optimalizálásánál is elindultunk az adatok automatikus érkeztetése felé. A gépeknél és az inputanyagoknál ez már megtörtént. A cél a minél kevesebb emberi beavatkozás, hogy az adatokat automatikusan hozzuk be, és úgy is dolgozzuk fel azokat, legyen szó flottamenedzsmentről, műholdakról, okoseszközökről érkező információkról vagy szenzorokról. A döntés természetesen mindig a gazda kezében marad, de szeretnénk konkrét javaslatainkkal segíteni a hatékony működésben. A cél, hogy minél inkább megkönnyítsük a gazdák konkrét döntéseinek meghozatalát. Aktív kapcsolatot tartunk velük, aminek részeként önszervező körök alakultak ki, ahol AgroVIR-t használó gazdák és a mi tanácsadóink közösen elemzik az adatokat, tanulnak egymástól, így fejlesztik az adott gazdálkodási régiót vagy szektort. Egyébként a termelők ötleteinek hatása viszonylag nagy, havi 30-60 fejlesztésünk több mint 60 százaléka tőlük származik. Ezzel segítenek minket abban, hogy a kényelmesebbé, egyszerűbbé és hatékonyabbá tehessük számukra a gazdálkodást.

Korábban is írtunk az AgroVIR rendszerről, a magyarországi cégvezetővel, Okner Péterrel készített interjú itt olvasható:

Akkor ér valamit az adat, ha fel is használják

(x)