5 nap múlva visszatérhetnek az erős mínuszok

A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. Ezen a héten állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre. A talaj fölső egy méteres rétege az ország döntő részén telített nedvességgel, mezőgazdasági szempontból újabb csapadékra egyelőre nem lenne szükség.  Annál is inkább, mert helyenként áll a víz a földeken, márpedig a következő napokban akár komoly csapadék is hullhat. Február elején pedig visszatérhetnek az erős mínuszok.

Bő egy hete még hideg, majd sarkvidéki eredetű léghullámok árasztották el hazánk légterét. Az északi áramlással sok felhő is érkezett fölénk, melyekből országszerte havazott. Vastagabb hóréteg azonban inkább csak az északnyugati országrészben, és a Tiszántúl északi felén alakult ki. Errefelé a hóréteg vastagsága helyenként a 10-15 cm-t is elérte, az ország nagyobb részén azonban többnyire 5 cm alatt maradt. A gyakori, de jellemzően kisebb csapadék összességében az elmúlt 10 nap során 5 mm alatti csapadékot jelentett az országban, inkább csak a határ menti területeken hullott ettől nagyobb mennyiség, míg az ország középső részein alig valami. Az elmúlt 90 nap csapadékösszege csaknem országszerte jóval elmarad a szokásos értéktől, ezzel együtt mezőgazdasági szempontból további csapadékra egyelőre nem lenne igény, hiszen a talaj szinte az egész országban telített a fölső egy méteres rétegben – olvastuk a met.hu honlapján .

A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. január 20-ig (mm)

Csak Fejér, Tolna, Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megyékben van még némi nedvességhiány a mélyebb talajrétegekben. Az Alföldön és északkelten sokfelé foltokban áll a víz a földeken, ami az elmúlt napokban meg is fagyott. Országosan a tél eddigi leghidegebb reggele 18-ra, hétfőre alakult ki, ekkor a hőmérséklet nagy területen hűlt -10 Celsius fok alá, sőt Baján -16,4 fokot mértünk. A Tiszántúlon helyenként volt hidegebb is ennél korábban, arrafelé szombaton hűlt sokfelé -10 fok alá a levegő hőmérséklete. A talaj is megfagyott különböző mélységben, a talajtípustól és a hótakaró vastagságától függően. Jellemzően a talajfagy csak a fölső néhány (2-5) centiméteres réteget érintette, de a Duna-Tisza közén és a Nyírségben a homokos talajokon a fagyott réteg vastagsága helyenként a 20 cm-t is elérte.

Az erős hideghullámot gyors és intenzív felmelegedés követte keddtől, szerdán a maximumhőmérséklet az ország délnyugati kétharmadán már meghaladta a +10 fokot. Ennek hatására a talajfagy és a hó egy része már csak északkeleten maradt meg.

Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól telelnek. Az Alföldön és északkeleten a belvízfoltok jelenthetnek problémát. Az őszi búza +4 Celsius fok alatt még bírja a vízborítást, de öt fok fölött már csak nagyjából három hétig. Az elmúlt napokban előfordult komolyabb mínuszokra már nagy szükség volt, hiszen ez gondot a növényeknek nem okozott, viszont a kártevők és a kórokozók mennyiségét csökkentette. Növényvédelmi szempontból tehát nagyon jól jött a hideg.   

A következő 5 nap során nagyon változékony időre számíthatunk. A sok felhőből többször várható csapadék. A nagyobb mennyiség majd hétfőn valószínű, eleinte esővel, majd egyre többfelé hóval. Hétfőre lehűlés érkezik, visszatérnek a télies hőmérsékletek. Összességében csütörtökig akár 10-30 mm csapadék is hullhat. A talajfagy országszerte fölenged a hét végére, a beszivárgást tehát ez nem fogja akadályozni. Aztán fokozatosan csökken a hőmérséklet és február elejére visszatérnek a mínuszok. A nappalok hossza egyre gyorsuló ütemben nő, a következő egy hét során mintegy 18 perccel lesz hosszabb a világosság.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...
A májusi eső aranyat ér! Az utóbbi napokban igencsak kijutott az esőből országszerte, ami a gazdáknak is jól jött. A tíz millimétert csapadék kedvez az idei termésnek. Sokszor...
Áll a víz a szabolcsi földeken – fotókkal! Míg az ország nagyobb részén valóban aranyat ért a májusi eső, sok szabolcsi gazda a túl sok csapadék elvezetésén fáradozik. Volt vihar, volt jég, de ...