Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint viszonylag rövid időn belül le kell szoknunk a húsevésről. Az ok, hogy 2050-re a hús ugyanolyan luxuscikknek minősül majd, mint ma a kaviár. Jelenleg az európai és észak-amerikai lakosság fejenként évente átlagosan 80 kilogramm húst fogyaszt – miközben 20 évvel ezelőtt a fogyasztás mindössze 50 kiló volt –, Indiában és Kínában viszont az évi húsmennyiség fejenként mindössze 25 kilogramm, ám előrejelzések szerint itt is jelentősen növekedni fog. Az élelmezési kihívásra megoldást az entomofágia, a rovarok fogyasztása jelenthetne. […]

Súlyos hiányosságokat, rágcsáló ürüléket, élő csótányokat találtak a Nébih szakemberei november elején egy csepeli pékség ellenőrzése során. A problémák miatt a hatóság azonnali hatállyal felfüggesztette a pékség tevékenységét, valamint csaknem 400 kg jelöletlen, nem nyomon követhető terméket vont ki a forgalomból. A szakemberek az utóellenőrzés során azzal szembesültek, hogy a felfüggesztett pékségben – gyakorlatilag változatlan körülmények közt – egy másik vállalkozás kezdte meg tevékenységét, így annak működését is megtiltották, az épületre pedig hatósági zár került. […]

A közönséges vadgesztenye is felkerült a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájára, amin már több mint 400 olyan Európában őshonos fafaj szerepel, amiket a kihalás veszélyeztet. Mivel már gyakorlatilag az összes Európában élő állatfaj védettségi állapotát felülvizsgálták, ezért a szakértők most a növényekre koncentrálnak, kiemelten figyelve a kontinensen található 454 fafajta állapotára. […]

A gazdák ugyan mindent megtesznek a lehető legnagyobb terméshozam érdekében, de két hozamkorlátozó tényezőn a konvencionális mezőgazdaság jelenleg nem tud változtatni. Az egyik ilyen a klíma, a másik a talajok humusztartalmának, vagyis a szerves szén mennyiségének csökkenése. A klíma egyértelműen kedvezőtlen irányba változik Magyarországon is, az ország déli, keleti és középső részei elsivatagosodnak. Talán furcsa, de a klímaváltozás hatásait csökkentő megoldásokhoz leghatékonyabban a mezőgazdaság és az erdészet járulhat hozzá. […]

Bebizonyították, hogy fél napon át tart a frissen reszelt torma baktérium- és vírusölő hatása. Ezért a megfelelő hatás érdekében érdemes azonnal felhasználni, mert gyorsan megbarnul, a benne található illóolajok pedig hamar elpárolognak. Antibakteriális hatását a glikozidok biztosítják, a káliumtartalma pedig a veseműködést serkenti. A reszelt tormát ezért vese- és húgyúti fertőzések, valamint bronchitis esetén is ajánlják, megfázásra a torma és méz keveréke válhat be a gyógyuláshoz. A torma (Armoracia rusticana) tulajdonságai alapján a gyógynövények és a fűszernövények közé is sorolható. Az évelő, lágyszárú növény, fehér karógyökerei a legnagyobb hideget is átvészelik: télen, pincében homok közé téve akár egy éven keresztül […]