Ötvennégyezer növényfajta génjét őrzik a több mint hatvanéves múltra visszatekintő tápiószelei génbankban, amelynek a portfóliójába ma már a haszonállatgén-megőrzés is beletartozik. Az eredményeik igazolják: életképesek az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok. Évek óta kutatják többek között, hogy milyen hazai babfajták válthatnák ki az állattakarmányozásban fontos szóját. Hogy miért éppen a Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekvő Tápiószele lett a központ székhelye? A történet az 1800-as évek végéig nyúlik vissza, amikor Szelényi Lajos orvos, akinek a tulajdonában volt a terület, a végrendeletében örökül hagyta a birtokot az intézmény elődjének számító, növényfajta-kísérletekkel foglalkozó intézetre. A mai génbanknak megfelelő tevékenységet 1959 óta folytat a központ, hivatalosan innen datálják a krónikájukat. […]

Péter és Pál napjával, június 29-én megkezdődött a betakarítás időszaka. Az idei aratási időszak kezdetén a hazai termelésű, egészséges, ökológiai művelésben aratott gabonák értékeire hívta fel a figyelmet az ÖMKi. A magyarok fejenként átlagosan 37 kilogramm kenyeret fogyasztanak évente. A kereslet kielégítésére ma már egyre több kézműves pékségben lehet hozzájutni ökológiai gabonákból, sőt, ősgabonákból – tönköly, alakor és tönke – készített, különleges beltartalmi értékű pékárukhoz. […]

„Balatoni hal” elnevezéssel uniós oltalmat kapott a fogassüllő és a ponty. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként az EU területén Balatoni halnak csak a termékleírásában rögzített követelményeknek megfelelően tenyésztett pontyot és fogassüllőt lehet nevezni. A „Balatoni hal” tenyésztése kizárólag a Balaton vízgyűjtő területén történhet. A balatoni halgazdaságok már az 1920-as évektől kezdve nagy gondot fordítottak a Balaton két, gazdasági szempontból legjelentősebb hala, a fogassüllő és a ponty tudatos halgazdálkodással történő szaporítására. […]

A Nemzetközi Űrállomás DESIS szenzorának programozott űrfelvételeit elemzik a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának kutatói a Mezőhegyesi Ménesbirtok munkatársaival közös projektben. Az egyedülálló földmegfigyelési kísérlet remek lehetőséget nyújt a termesztett növények megfigyelésére a különböző fejlődési szakaszokban. Az űrfelvételek a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. közel 400 km2-es területéről készülnek május elsejétől október végéig. […]

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai által végzett új kutatás szerint a földterületek termelékenységét növelheti a juhok legeltetésének és a napenergia-termelésnek ugyanazon a földterületen történő kombinálása. A vizsgálat során összehasonlították a juhok növekedésének a mértékét a napelemekkel ellátott legelőkön és a hagyományos legelőkön. A napelemes legelőkön összességében kevesebb, de jobb minőségű takarmányt találtak az állatok.