Rendkívüli támogatást kaptak a hazai baromfi- és sertéskoca tartók

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására 500 millió eurós rendkívüli EU-s mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal. A kiemelkedően magas takarmányárak miatt különösen nehéz helyzetbe került, abrakfogyasztó sertés- és baromfiágazatok igényelhettek támogatást a hazánknak jutó keretből, amit az érintett gazdálkodók júliusban meg is tettek.

Forrong a magyar víziszárnyas ágazat: gondok az állatjóléti támogatás körül, viszontfeljelentés és rendőrségi nyomozás csalás miatt

Költségvetési csalás gyanújával indult rendőrségi nyomozás a hazai kacsa- és libatartóknak kifizetett, 1,9 milliárd forintos rendkívüli állami támogatáshoz kapcsolódóan. Termelői kifogások szerint egy szegedi társaság jogtalan haszonszerzés céljából megtévesztette a termelőket, mert tevékenységét többször is úgy tüntette fel, hogy a többletpénzek kifizetéséhez szükség van a cég közbenjárására.

Úgy néz ki, a liba lehetett az első baromfi

Egy kőkorszaki kínai falu lakói már 7 ezer évvel ezelőtt is háziszárnyasként tartottak libákat. A csontvizsgálok alapján úgy tűnik, hogy a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató helyiek tudatosan szaporították az állatokat. A felfedezés jelentős, mert eddig azt feltételezték, hogy az első baromfi a csirke volt. Az első csirketartásra utaló jelek viszont mindössze 5 ezer évvel ezelőttről származnak.

Az igényhez képest 2-3 milliárd forinttal kisebb a keret, mégsem sztrájkolnak Mélykúton

Elhárult az oka a víziszárnyas-tartók tervezte tüntetésnek Mélykúton. A megmozdulást az egyik legnagyobb európai baromfi-feldolgozó, a Hunent Zrt. mélykúti központja elé szervezték. Az érintettek az idén a korábbi évekhez képest kisebb támogatáshoz jutottak volna hozzá. A kormány azonban úgy döntött, hogy egyszeri 1,9 milliárd forint forrást biztosít a kacsa- és libatartók számára – jelentette be Nagy István agrárminiszter az ágazat szereplőivel történt egyeztetésen.

A laborból kerülhet az asztalokra a mesterségesen hízott liba- és kacsamáj

Az egyre népszerűbbé váló húsmentes ételek mellé érkezhet hamarosan egy húsmentes májkülönlegesség, a foie gras. Egy francia startup, a Gourmey 2022-ben szeretné piacra dobni a magyarul hízott májként ismert ételt. A fejlesztés alapja a tojás. A kacsatojás őssejtjeit elkülönítik és ezek egy tápoldatban osztódni kezdenek, majd májsejtté alakulnak. Hosszú út vezetett odáig, hogy ízben és állagban is a lehető legjobban jobban hasonlítson az étel az eredetire: 600-szor kísérelték meg a kutatók, hogy elkészítsék a megfelelő változatot.

A legjobb minőségű magyar libahús persze német tányérokra vándorol

Közismert, hogy sok esetben a legjobb magyar termékek a nálunk fejlettebb és gazdagabb nyugat-európai országok piacára krülnek. Igaz ez a libahúsra is. Németországban is előszeretettel vásárolnak jó minőségű magyar libát karácsonyra.

Magyar baromfihús a magyar gyomorba: kampányt indított a minisztérium, a marketingközpont és a terméktanács

A minőségi baromfihús fogyasztását népszerűsíti az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) valamint a Baromfi Termék Tanács (BTT) közös kampánya. A harmadik legjelentősebb magyar exportcikk népszerűsítésének célja a baromfihús fogyasztásának növelése. A fehérjében gazdag hús sokféleségének és hasznosságának bemutatása annak érdekében történik, hogy a hazai baromfiból készült termékek a mindennapi étkezés részévé váljanak.

Bukik a víziszárnyas ágazat és csökken a csirkehús ára

Nem a siker éve lesz a magyar agráriumban a 2020-as. Ugyan vélhetően nem jönnek csődhullámok, de a gazdák jövedelme szinte biztos, hogy elmarad a korábban megszokottól közölték a Takarékbank tájékoztató rendezvényén. Lesznek veszteséges ágazatok, mások nullszaldóval zárják az évet, és lesznek olyanok is, akik jó eredményt produkálnak. Az egyik legnagyobb visszaesést a víziszárnyas-ágazat szenvedi el. A madárinfluenza miatt leölt kacsák és libák mennyisége a há­­rom évvel ezelőttit is meghaladhatja. Azt, hogy pontosan hány állattal kell kényszerűségből végezni, még nem lehet tudni.

Megvan a módszer a természetesen hízott libamáj előállítására - videó

Megvan a megoldás a hízott libamáj európai uniós problémájára. A módszer helyettesíti a libák tömését, ami tilos az Európai Unió területén. Egy francia tudóscsoport kísérletezte ki a természetesen hízott libamájat. A toulouse-i kutatók abból indultak ki, hogy az eredetileg vándorló madárnak rengeteg tápanyagra van szüksége ahhoz, hogy kibírja a hosszú utat dél felé. A megoldást a bélbaktériumok szabályozása jelenti.

A Márton-nap sem hozta meg a kacsaárak növekedését

Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke még szeptember elején nyilatkozta azt, hogy a kacsáért 15-20 százalékkal, a libáért pedig 15 százalékkal kevesebbet fizetnek a felvásárlók a magyar gazdálkodóknak, mint tavaly. A szakember akkor úgy vélte, hogy őszre javulhat a helyzet, és magára találhat a piac. Azonban az árak a várakozástól eltérően tovább csökkentek. Sem a kacsáért, sem a libáért nem fizetnek többet a felvásárlók a magyar gazdáknak.

Túltermelés van libából, nyomottak az árak

Az idei évben a víziszárnyas-termékpálya egészén érezhető piaci hatások súlyosan érintik a lúdágazatot is. A néhány évvel ezelőtti madárinfluenza-járvány miatt lecsökkent állományméret idénre nem csupán rendeződött, hanem túltermelésbe váltottak az állattartó telepek. Magyarországon Szent Márton nap, vagyis november 11. környékére és a karácsonyra összpontosul a libahús iránti kereslet, így a lúdágazat szereplői abban bíznak, hogy a piac a következő hetekben kiegyensúlyozottabbá válhat. 2018-ban a feldolgozó-üzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket.

Túl alacsony a liba és a kacsa ára, integrálás lehet a megoldás

Gondba kerülhetnek a hazai víziszárnyastartók, mert a kacsáért és a libáért is jóval kevesebbet fizetnek a felvásárlók, mint egy éve. Ráadásul a költségek is emelkedtek, emiatt sokan zárhatják veszteséggel az évet. Ha az árak továbbra sem változnak, a költségek és a bevételek összegzésekor, év végén többen is úgy dönthetnek, hogy abbahagyják a szárnyasokkal való foglalkozást. A tenyésztők azt remélik, hogy magához tér a piac.

Angol nyomásra beszüntették a libák kínzását

Az MHP ukrán társaság beszüntette a hízott libamáj előállítását, és bezárta üzemét, miután az Open Cages, a tenyészállatok nagyobb szabadságáért küzdő szervezet, áprilisban titkos kamerával készített felvételeket a helyszínen. Ezzel bezárt Ukrajna utolsó libatömő telepe.

Ismét lehet kacsa- és libahúst szállítani Kínába

A Kínai Vámhivatal április elején arról tájékoztatta a magyar felet, hogy ismét engedélyezi a kacsa- és libahústermékek Magyarországról történő behozatalát. A magyar víziszárnyasok Kínába exportálása 2015 óta a hazai madárinfluenza-járvány miatt bevezetett tilalom miatt nem volt lehetséges. A korlátozás feloldásával a korábban Kínába történő kiszállítására engedélyezett 3 hazai létesítmény kezdheti meg kacsa- és libahús exportját. A mostani bejelentéssel újabb jelentkező baromfihús-előállító üzemek számára is megnyílt a lehetőség a Kínába történő exportra.

Sok magyar terméket vesznek meg a japánok: keresett a liba- és kacsahús, a méz és a bor

Korai volt az öröm – újra fertőz a madárinfluenza

Bács-Kiskun megyében ismét felütötte a fejét a madárinfluenza – pedig már azt hittük, vége van. A legfrissebb megbetegedések két telepet érintenek. Mindkét helyen megkezdték az állatok leölését a vírus terjedésének megakadályozása érdekében.

Zéró export – romokban a magyar libamáj biznisz

A magyar kacsa- és libamájjal foglalkozók óriási bajba kerültek, a madárinfluenza miatt. Ugyanis szinte teljesen leállt az export, ami a bevételük jelentős részéért felelős. A Távol-Keletre lényegében megszűnt az export és az unión belüli szállítások is akadoznak. Most érezni igazán, hogy az influenza miatt a magyar kacsa- és libaállomány szinte teljes egészét le kellett vágni.

A madárinfluenza következménye: a libamáj ára az egekben, ezrek az utcán

Libamájból nagyhatalomnak számítunk, de sajnos idén elveszi tőlünk ezt a címet a madárinfluenza. A kényszervágások miatt akár 60 százalékkal is visszaeshet a termelés, a termék ára pedig az egekbe szökhet. Legnagyobb veszélyben a feldolgozó cégek vannak, onnan több ezren kerülhetnek az utcára.