Agrár- és egészség vonalon is sokat hoz a génszerkesztés technológiája

A CRISPR technológia segítségével olyan precíziós génszerkesztési eszköz jött létre, amely képes megváltoztatni vagy akár eltávolítani specifikus géneket, így új lehetőségeket nyit az orvostudomány és a mezőgazdaság előtt.

A világon először génszerkesztéssel módosították a csirke-DNS-t, a madárinfluenzára immunis madár a cél

A világon elsőként génszerkesztési technikákat alkalmaztak a csirke-DNS egyes részeinek megváltoztatására, hogy korlátozzák a madárinfluenza terjedését. Ez új stratégiát jelenthet a halálos vírus terjedésének visszaszorítására.

Magyar kutató részvételével jelent meg a tanulmány a CRISP/Cas génszerkesztő rendszerről

Szemlét közölt a génszerkesztés témájáról egy nemzetközi szerzőgárda a világ első tíz növénybiológiai tudományos szaklapja között számon tartott, tekintélyes Trends in Plant Science-ben. A tanulmány a CRISPR/Cas-alapú génszerkesztés növényi alkalmazásának első tíz évét tekinti át és értékeli. A kutatócsoport magyar tagja Sági László, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

A pettyesszárnyú muslica sterilizálására használnák a génszerkesztést a bogyós gyümölcsök védelmében

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói a genetikai ollón alapuló technológiával igyekeznek visszaszorítani a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) populációit. A faj hazánkban is egyre nagyobb károkat okoz a bogyós gyümölcsökben. Főként a málnában, de már meggy- és cseresznyeültetvényeken is találkozni vele. 

Valódi áttörés a pusztító burgonyabetegség elleni küzdelemben

A burgonya az emberi fogyasztás szempontjából a rizs és a búza után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a világon. Világtermelését azonban veszélyezteti a kései foltossága, az egyik legpusztítóbb burgonyabetegség, amely évente 3-10 milliárd euró terméskiesést és kezelési költséget okoz világszerte. Daniel Moñino-López, a WUR kutatója áttörést ért el a késői burgonyabetegség elleni küzdelemben

Két éven belül az elárusítóhelyek polcain landolhat a génszerkesztett marhahús

A hónap elején az FDA (Food and Drug Administration – az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala) jóváhagyta a genommal szerkesztett szarvasmarhák hústermelésben való felhasználását. Az éghajlatváltozást szem előtt tartva tenyésztették ki ezeket az állatokat. Rendkívül sima, rövid szőrük van, ami állítólag segít az állatoknak hatékonyabban megbirkózni a meleg időjárással.

Az igazság átszerkesztése: a génszerkesztés megoldásait kritizálják

Az iparszerű mezőgazdaság az üvegházhatású gáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás egyik fő felelőse, miközben az egész agrárszektor maga is küzd az éghajlatváltozásból eredő zavarok következményeivel. Az emelkedő hőmérséklet, a szélsőséges időjárási események és a kiszámíthatatlan körülmények veszélyeztetik a mezőgazdaság működését, és veszélybe sodorják az élelmiszertermelést.

Mennyire egyenes az út a génmódosított növények termesztése felé?

Hamarosan eljön a génmódosított növénytermesztés időszaka, mert az éghajlatváltozáson kívül az elvárosiasodás és a túlnépesedés is komoly terhet rak a mezőgazdaság szereplőire. A felgyorsított eljárással készített tökéletes élelmiszerek kifejlesztésén ugyan még nagy erőkkel dolgoznak, de hamarabb kerülhet génmódosított paradicsom a tányérokra, mint azt sokan gondolnák. A klímaváltozás miatt a növénynemesítésben is gyors alkalmazkodásra van szükség.

Áldás vagy átok lesz a génszerkesztett élelmiszer?

A génmódosított élelmiszerek mellett új technika segíthet az éhezés elleni küzdelemben, méghozzá anélkül, hogy a sokak által elutasított génmódosításhoz kellene fordulni. A legújabb génszerkesztési eljárások során ugyanis a kutatók nem módosítják, csak megszerkesztik az adott növény genomját. Ezzel pedig ellenállóbbá, bőven termőbbé vagy tartósabbá tehetik őket. Hogyan hódíthatja meg a világot a génszerkesztés?

A mezőgazdaság számára is nagyon fontos a Nobel-díjat kapó Genetikai olló

Az idei kémiai Nobel-díj is megerősíti a génszerkesztés világszerte terjedő gyakorlatát. A technológia hatalmas lehetőségeket teremt több társadalmi és a mezőgazdasági kérdés megoldásában. A Genetikai olló a géntechnológia egyik legélesebb eszközének felfedezéséért kapta idén a kémiai Nodel-díjat két kutatóhölgy, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna. A CRISPR/Cas9 nevű eljárással a kutatók rendkívül nagy pontossággal képesek megváltoztatni állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét.

Először igazolták, hogy génszerkesztett haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel

A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására. Az új kutatás cáfolja a biotechnológiai ipar és egyes szabályozó szervezetek állítását, miszerint az újabb, génszerkesztéssel létrehozott, így genetikailag módosított, de nem transzgenikus haszonnövények nem különböztethetőek meg a nem GMO haszonnövényektől, és ezáltal nem is szabályozhatók.

Génszerkesztett, betegségellenálló európai búzát nemesítenek a német kutatók

A betegségeknek ellenálló búza nemesítésén dolgoznak egy új európai kutatási projekt munkatársai. A CRISPR/CAS technológiával, azaz irányított génszerkesztéssel létrehozott búza a vörös- és sárgarozsdával, a fuzáriummal és a szeptóriával szemben is védetté válna. Az ennek következtében kevesebb felhasznált növényvédő szer környezetvédelmi és jövedelmezőségi szempontból is előnyös lenne a mezőgazdasági termelők számára.

Nagyobb hozamra és biztonságos élelmiszer előállítására törekszik a Corteva

Médianapot rendezett a sajtó képviselőinek a budapesti Várkert bazárban a Corteva Agriscience, ezen a fejlesztéseken kívül beszéltek még a növényvédelmi kérdésekről és a fiatalok mezőgazdasági szakmához való viszonyáról is. Az USA-beli Delaware államból, a wilmingtoni központból irányított agráróriás a DuPont Pioneer vetőmag, valamint a DuPont és a Dow AgroSciences növényvédő szer kínálatát fogja össze a gazdáknak.

Megjelent a génszerkesztett műhús a Burger King éttermeiben

Annyira megtetszett a Burger King amerikai közönségének a műhús alapanyagú Whopper szendvics, hogy alig néhány hétnyi tesztüzem után a gyorsétteremlánc eldöntötte, év végéig az egész Egyesült Államokban, mind a 7300 éttermében bevezeti a termékek közé a génszerkesztett műhús alapú fogását. Az étteremlánc legismertebb szendvicsének műhúsos változatát idén április elejétől lehetett a gyorséttermek pultjainál rendelni, de mindeddig kizárólag St. Louis közel 60 burgerezőjében.

Hatalmas áttörést hozhat a gluténmentes búza

Ezeknek a gyümölcsöknek az előnyére válik a génmódosítás

A genetikailag módosított, úgynevezett GMO-s zöldségek és gyümölcsök megítélése és elfogadottsága nagyon eltérő a társadalomban. Az így előállított növényeknek ugyanakkor számos előnye van. Ez pedig nem csak a fogyasztókra, de a termesztőkre is igaz. Ilyen a különböző betegségekkel szembeni ellenállás, vagy akár az új, izgalmas ízek kialakítása is.

Váratlan genetikai károsodást eredményezhet a génszerkesztés?

A CRISPR/Cas9 genomszerkesztési technológia hatásait tanulmányozó tudósok szerint váratlan genetikai károsodást okozhat az új módszer. A technológia veszélyes változásokat idézhet elő a sejtekben. A Nature Biotechnology tudományos folyóiratban közzétett tanulmány megállapításai komoly jelentőségűek a DNS szerkesztéshez használható molekuláris ollót, a CRISPR/Cas9 technológiát alkalmazó génterápiák biztonságosságát tekintve.

A génszerkesztés kockázatokat hordoz

Óvatosságra szólítja fel a szakmát a modern génszerkesztési eljárásokkal kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium. Bár a génszerkesztés folyamata során nem idegen gént ültetnek be az élő szervezetbe, az eljárás így is számos kockázatot hordoz.