Galandféreg okozta, potenciálisan halálos betegség egyre gyakoribb előfordulását elemzik a MATE kutatói

Az elmúlt években Európa-szerte ugrásszerűen megnövekedett a potenciálisan halálos humán alveoláris echinococcosis parazitás fertőző betegség előfordulása, amelyet egy galandféreg okoz. Egy Somogy és Baranya vármegyét érintő kutatás eredményeiből most kiderült, hogy a kórokozó előfordulását több klimatikus és felszínborítással kapcsolatos tényező is befolyásolja.

Ellenfél nélkül terjed az aranysakál Magyarországon

Egyre gyakrabban és egyre súlyosabb károkat okoz a háziállat és vadállományban az aranysakál. Megtámadja a baromfiak mellett a juh és szarvasmarha állományokat is. A borjakat előszeretettel és rendszeresen vadássza, de több panaszt és bejegyzést érkezett teheneket is megölő falkákról. A vadak közül az apóvadakat és a nagyvadak gidáit, borjait rendszeresen és sikeresen elejti.

Visszaözönlött az aranysakál Magyarországra, tavaly 15 ezernél is többet lőttek ki belőle

Az őshonos aranysakál hosszú évszázadok óta alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudni erről a titokzatos fajról?

Kipusztultnak nyilvánították, de nagyon is él és szaporodik az aranysakál. Megoldás kell ellene!

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, amelyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében. A XIX. században a jelentős élőhely-átalakításoknak és a ragadozók üldözésének következtében a faj a XX. század első felében teljesen eltűnt a Kárpát-medencéből. Az aranysakálnak nem élt bizonyítható szaporodó állománya hazánk területén a XX. század közepétől (utolsó hivatalos elejtés 1942, Derecske), ezért 1989-ben az aranysakál felkerült a magyar Vörös Könyvbe, és kipusztultnak nyilvánították.

Csapdázzák a zalai ragadozókat, mert elragadják a gímszarvas borjakat és az őzgidákat

A fácánok védelme és a csülkös vad szaporulata érdekében a Zalaerdő Zrt. élve, illetve halva fogó csapdák kihelyezésével gyéríti a rájuk veszélyt jelentő ragadozókat, így a rókákat és az aranysakálokat. A beavatkozást az állami erdőgazdaság vadászati kezelésében lévő 65 ezer hektárnyi területéből 100 hektáron végzik Nagykanizsa térségében. Egészen pontosan a volt kiskanizsai lőtéren, illetve Hosszúvölgy és Homokkomárom-Zsigárd közelében történik a csapdázás.

Nincs, ami megállítsa: imádja a Balaton környékét az aranysakál

Mivel szürke farkas és barna medve csak kisebb számban található Magyarországon, így hazánk legnagyobb számú csúcsragadozója az utóbbi években az aranysakál lett. A ragadozó kedvelt élőhelye a Kis-Balaton és a Balatontól délre eső terület. A keszthelyi Vadászati Múzeum igazgatója, Tóth Csaba beszélt az egyre nagyobb számban előforduló állatról, amely falkában vadászik és akár 40 km/h sebességgel is tud futni.

Világelső teljesítmény: magyar kutatók is segítettek keresőkutyákkal feltérképezni az aranysakálok jelenlétét

Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre látványosabb. Ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismeretek minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat. Az állatok jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a sakálok jelenlétét bizonyító ürülékek kimutatása a Velencei-tó környékén, Fejér megyében.

Meglepő viselkedés: nyolcas falkába verődtek az aranysakálok Tolnában

Aranysakálokat láttak falkában vonulni Bölcske határában. A ragadozó főként Baranyában, Somogyban és Bács-Kiskun megye területén fordul elő, de nemrég Tolna megyében, Bölcske és Nagykarácsony határában is megjelent. A Bölcskei Tátorjános Vadászegyesület titkára, Sitkei Gábor édesanyja és fia látták a falkában közlekedő állatokat, szám szerint nyolcat egy autóból. Az egyik állat lepihent a gépjármű ajtajánál.

Listán a magyar vadgazdálkodás nagy kihívásai

A modernkori magyar vadgazdálkodás kulcsa, hogy a vadállományt is megújuló természeti erőforrásként kezeljük. Éppen ezért fontos, hogy egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállományt tartsunk fenn Magyarországon. Többek között erről is beszélt Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a vadgazdálkodás aktuális kérdései című konferencián, a FEHOVA kiállításon. A legfontosabb problémákról is szó volt.

Vadra jár az aranysakál, már a negyediket lőtték ki Jászkisérnél - képekkel

Az aranysakál kiszoríthatja a vörös rókát

Ne ellessen a legelőre, ha nem akar sakálokkal találkozni

Jól megkapták a vadászok. Az állattartók ugyanis a vadászokat hibáztatják, azok nem tesznek meg mindent az aranysakál gyérítése ellen. Pedig nem csak ők tehetnek az állat elszaporodásának megakadályozásáért. Az állattenyésztők egy kis odafigyeléssel szintén segíthetnek visszaszorítani a veszélyes ragadozót.

Aranysakálok egy egész nyájat irtottak ki – a gazda kártérítést követel

Nem mindennapi ügy miatt követel kártérítést egy gazda Németországban. A tenyésztő komplett juhállományát aranysakálok irtották ki, a gazda véleménye szerint ezért őt kártérítés illeti meg.

A vadászok célkeresztjében az aranysakál

15 évvel ezelőtt még nem lőttek ki a vadászok hazánk területén egy darab aranysakált sem, mára azonban évente akár 2 ezer példány is puskavégre kerülhet. Jellemzően a déli megyékben telepedett le a – népies nevén – toportyán, amely a vadgazdáknak az utóbbi időben komoly fejtörést okoz.