Hirdetés
Változatlan vetésterület Ukrajnában 2024-re
Ukrajna arra számít, hogy a 2024-es tavaszi vetésterület megegyezik majd a tavalyival. Bár a legrosszabb forgatókönyv szerint enyhén csökkenhet is – mondta Mikola Solsky mezőgazdasági miniszter a Reutersnek. Ukrajna a világ legnagyobb termelője a gabona és az olajos magvak területén, de betakarítása csökkent, mióta Oroszország jelentős területeket foglalt el.
Az immár 24. hónapja tartó háború, amelynek nem látni a végét, felpörgette a globális gabonaárakat, és megzavarta a szállítást, különösen a szegényebb országokban.
„Nem számítok drasztikus változásra a vetésterületet illetően. Ha kisebb lesz a vetésterület, akkor az nagyon jelentéktelen csökkenés lesz” – mondta Solsky egy interjúban, megadva az első hivatalos kitekintést a 2024-es vetésidőre.
Hirdetés
Az ukrán gazdálkodók összesen 12,75 millió hektáron vetettek tavaszi növényt a 2023-as betakarításra, ezen belül 5,7 millió hektáron különféle gabonákat.
A vetésterületen 4 millió hektár kukorica, 5,3 millió hektár napraforgó és 1,78 millió hektár szójabab volt.
Solsky elmondta, hogy a gazdálkodók tavaly ősszel kisebb területet vetettek őszi búzából a rossz időjárás miatt, és ez arra kényszerítheti őket, hogy növeljék a tavaszi búza vetésterületét. Ukrajna tavaly 280 ezer hektár tavaszi búzát vetett.
Ukrajna 4,2 millió hektár őszi búzát vetett a 2024-es betakarításra, szemben az egy évvel korábbi 4,4 millió hektárral.
Csak három lehetőség van
„A teljes vetésterületen biztosan nem lesz növekedés. Rögtön felmerül a kérdés, hogy akkor mit vessünk? Csak három lehetőségünk van – napraforgó, szója és kukorica” – mondta a miniszter.
Elmondta, hogy a gazdák megpróbálják növelni a szójavetésterületet, de a jó minőségű szójamag hiánya komoly akadályt jelenthet. Azt is megjegyezte, hogy a viszonylag alacsony napraforgómag-árak és a kötelező vetésforgó megakadályozza a napraforgóval vetett terület jövőbeni növekedését.
Ukrajna körülbelül 28,7 millió tonna kukoricát takarított be a 2023-as betakarítás során, ami a vetésterület közel 91%-át csépelte ki. A kukorica egy része még mindig betakarítatlan a földeken.
Minőségi szempontok
Solsky szerint a gazdálkodók a háború okozta forráshiány és az export nehézségei miatt spóroltak, és gyengébb minőségű búzamagot kellett használniuk.
Elmondta, hogy az őszi búza eddig komolyabb károk nélkül vészelte át a telet, de a jövőbeni betakarítás minősége nem tisztázott.
Az ukrán gazdálkodók bevételei jelentősen csökkentek a 2022-es és 2023-as termés exportjának nehézségei miatt, amelyek a tengeri kikötők korlátozott szállítási kapacitása és a szárazföldi folyosók használatának költséges logisztikája miatt következtek be.
Ukrajna számára kulcsfontosságú, hogy megőrizze mezőgazdasági iparát. Oroszország teljes körű inváziója előtt Ukrajna volt a világ negyedik legnagyobb gabonabeszállítója, és értékben az árucikk a teljes ukrán export felét tette ki.
Ukrajnában a háború előtt csaknem 110 millió tonna gabonát és olajos magvat takarítottak be, de 2023-ban a kombinált betakarítás valamivel több mint 81 millió tonnára esett, mivel a terület nagy részét megszállták vagy bányászták.
(Forrás: reuters.com)
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Kertészeti növényvédő gépek, szárzúzók és traktoros villásemelők a Nobilitől
A Nobili név említésekor ma már mindenkinek a tradicionálisan jó minőségű, megbízható gépeik jutnak az eszébe. A gyár története 1945-ig nyúlik vissza, amikor a gépesítés még gyerekcipőben járt. Ekkor kezdődött a gépgyártás az olaszországi Molinellában - Efrem Nobili elképzelései szerint. A gyár ma is családi tulajdonban van, önállóan fejleszt és gyárt, a világ szinte minden országában jelen van. A Nobili szárzúzókat, vontatott és függesztett permetezőket és különböző szállító-anyagmozgató eszközöket készít. Hazánkban több mint 60 éve érhetők el a termékei.
Kukoricakrízis: súlyos aszály és kánikula fenyegeti a termést - beszámoló a földekről
Az egyesület a múlt héten összesen 10 gazdát látogatott meg, amely találkozók során azt tapasztalták, hogy a kukorica rendkívül változatos képet mutat az országban, a talajadottságoknak és a területen tapasztalt időjárási viszonyoknak megfelelően. Ezzel együtt a többhetes kánikula sehol sem tett jót a kultúrának, amelynek hatását az idei termésre vetítve Csepregi Attilával, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője boncolgatta.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatTöbb mint 3.300 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés