Hirdetés
Vaddisznóknál a csont ásványi sűrűsége befolyásolja a sántaságot
Kínai kutatók vaddisznóknál vizsgálták a karmok sérülésének típusa, a csont ásványi sűrűsége és a sántaság közötti kapcsolatot. Vizsgálták a kockázati tényezőket is. A sertéseknél a sántaság 3 legfontosabb oka a karomelváltozások, az osteoarthritis és az osteochondrosis. A csont ásványianyag-sűrűsége a csonttérfogat egységére jutó ásványi anyagok mennyisége. Ez tükrözi a csontok egészségét.
További eszközként használható a sántaság előrejelzésére. A sántaság új terápiás stratégiáinak azonosítása érdekében indokolt a csont ásványianyag-sűrűsége hatásainak jobb megértése.
Adatgyűjtés
A kutatócsoport 739 darab 22 hónapos átlagéletkorú duroc vaddisznót választott ki. 375 vaddisznót egyéni karámokban, 364 vaddisznót pedig betonlapos betonpadlóval ellátott egyéni istállókban helyeztek el. A variabilitás minimalizálása érdekében ugyanaz a személy vizsgálta meg a kanok karmának sérüléseit.
A megfigyelt elváltozások közé tartozott a fehér vonal, a lábujj, a repedezett fal függőlegesen, a harmatkarmok, a sarok-talp repedés, a duzzadt boka, a repedezett fal vízszintesen, valamint a sarok túlburjánzása és az eróziós túlburjánzás.
A csapat 0-tól 3-ig pontozta az elülső és a hátsó lábak sérüléseit, a normálistól a súlyos sérülésekig terjedő skálán. A sántaságot 0-tól (nem sántít) 5-ig (súlyosan sántít) terjedő pontozási rendszerrel értékelték. Az összes vaddisznótól szérummintát vettek, hogy plazma-tömegspektrometria segítségével meghatározzák a kalcium, foszfor, mangán, réz, vas, cink, mangán, szelén, ólom és kadmium koncentrációját. Ezenkívül megmérték a sertések csontforgalmának szérummarkereit, mint például az oszteokalcin és az I. típusú kollagén C-terminális telopeptidje.
Jellemzésre a hangsebességet használták
A kutatók ultrahangos csontdenzitométerrel megmérték a vaddisznók bal hátsó végtagja mediális lábközépcsontjának ásványi sűrűségét is. A csont ásványi sűrűségének jellemzésére a hangsebességet használták. Az erős csontot a vaddisznók átlagos hangsebesség-értéke fölött 1 standard eltéréssel magasabb értékként határozták meg. A normális csontot a vaddisznók átlagos hangsebesség-értékének plusz vagy mínusz 1 standard eltéréssel növelt értékeként határozták meg.
Az oszteopéniát a vaddisznók átlagos hangsebesség-értéke alatti 1-2,5 standard eltérésként, az oszteoporózist pedig a vaddisznók átlagos hangsebesség-értéke alatti 2,5 standard eltérésként definiálták.
Az eredmények azt mutatták, hogy a sántaság gyakoriságát valamennyi karomelváltozás-típus befolyásolhatja; a duzzadt bokájú vaddisznóknál volt azonban a legmagasabb a sántaság aránya.
A karmok sérülésének típusai és a sántaság közötti kapcsolat
A különböző karomelváltozás-típusok előfordulási gyakorisága a vaddisznóknál a magastól az alacsonyig terjedt, beleértve a saroktúlburjánzást és az eróziós túlburjánzást, a sarok-talp repedést, a fehér vonalat, a lábujjakat, a repedezett függőleges falat, a repedezett vízszintes falat és a duzzadt bokát.
Az eredmények azt mutatták, hogy valamennyi karomelváltozás-típus befolyásolhatja a sántaság előfordulási gyakoriságát; azonban a duzzadt bokájú vaddisznóknál volt a legmagasabb a sántaság aránya.
A csont ásványi sűrűsége és a sántaság közötti kapcsolat
A sántaságban szenvedő kanoknál alacsonyabb volt a csont ásványi sűrűsége és a csontképződési marker, az oszteokalcin alacsonyabb szintje. Az I. típusú kollagén C-terminális telopeptidjének csontrezorpciós markerszintje is magasabb volt náluk, mint a normál vaddisznóknál.
Az életkor hatása a csont ásványi sűrűségére
A csont ásványianyag-sűrűsége az életkor előrehaladtával növekedett. A 37 hónapos kor után a csont ásványi sűrűségének növekedési tendenciája folytatódott, és a maximális ásványi sűrűséget 43 hónapos korban érte el. A csontképződési marker a kor előrehaladtával nőtt, a csontrezorpciós marker pedig először nőtt, majd a végén csökkent.
A lakhatás típusának hatása a csont ásványi sűrűségére
A kanoknál magasabb volt a sántaság előfordulása, és alacsonyabb a csont ásványi sűrűsége az egyéni istállókban. Az egyéni istállómodellben a csontrezorpciós marker megnövekedett a nagy egyéni karámmodellhez képest.
A szérum kalcium és a foszfor hatása a csont ásványi sűrűségére
Amikor a szérum kalciumkoncentráció 8-11 mg/dl volt a kanoknál, a csont ásványi sűrűsége nőtt, de amikor a szérum kalcium koncentrációja meghaladta a 11 mg/dl-t, a csont ásványi sűrűsége már nem nőtt.
Váratlanul az emelkedett szérumfoszforszint a csont ásványi sűrűségének csökkenésével járt együtt. Ezenkívül a kalcium-foszfor aránynak igen szignifikáns hatása volt a csont ásványi sűrűségére, és a csont ásványi sűrűsége akkor érte el a maximumát, amikor a kalcium-foszfor arány 3,2 volt.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy „a csont ásványi sűrűsége a jövőben további eszközként használható a sántaság értékelésében és előrejelzésében”.
(Forrás: pigprogress.net)
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Mitől lesz jobb a minőség? - 1. rész
Az őszi vetésű növények 2024-ben jobb körülmények között kezdik meg az életüket, mint az elmúlt években. Mégis, a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy valamelyest növeljük a termelt mennyiséget és jobb beltartalmi mutatókat érjünk el. Hol mentek el a mázsák és mi okozza a gyengébb minőséget?
Gabonaszárítás során kiváltható a gáz a HETECH innovációjával
A HETECH idei szakmai napján a kiemelt téma egy, a gabonaszárítás területén születtet innováció volt, de a nagyszámú résztvevő megismerkedhetett, a terménytisztítás gyakorlati kérdéseivel, egy spanyol gabonahűtési technológiával és különböző állattenyésztési technológiákkal is.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatJohn Deere 8300 traktor
12 000 000 HUF
+ áfaTöbb mint 1.100 hirdetés 110 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés