Óriási kihívásokkal küzdenek a hatóságok, a növényvédőszer gyártók, valamint a gazdák is növényegészségügy területén. Ennek oka az, hogy amely növények régen nem voltak vizsgálatkötelesek, így szabadon mozoghattak a határokon, azok most csak ellenőrzés után léphetnek be az ország területére 2019. december 14-től. Ez a szabályozás a gazdákat hivatott védeni, ugyanis a határokon átjutó növények rengeteg kártevőt hozhatnak magukkal, amelyekre a növényvédőszer gyártóknak is fel kell készülniük. Az alábbiakban e helyzetről, újításokról, valamint a kiskultúrákról és a drónhasználatról lesz szó az Agrárium 2020 Konferencián elhangzottak alapján.

A növényvédelem fejlesztése napjainkra fontos céllá vált (Fotó: Pixabay, DJI-Agras)

A hatóság mit tud tenni a növényegészségügy nemzetközi éve kapcsán?

Ahogy már fentebb esett szó róla, tavalyi év december 14-én vezették be az új növényegészségügyi rendszert, ami tematikájában és terjedelmében is más, mint ami korábban volt. Azok a növényi termékek, amik eddig ellenőrzés nélkül jöhettek át a határon, mert nem voltak vizsgálatkötelesek, most már zömmel azok lettek és növényellenőrzési- vagy egyéb bizonyítvánnyal lehet behozni őket. Ez elsősorban a szaporítóanyagokra vonatkozik, gyakorlatilag minden szaporítóanyag növényútlevél köteles lett.

Ezzel párhuzamosan a növényegészségügy nemzetközi évét éljük, ami talán nem is véletlen, hogy együtt jött, hiszen ezzel fel lehet hívni a figyelmet arra, hogy változások vannak, és hogy a növényegészségügy nem a mezőgazdaság privilégiuma. Nem csak a mezőgazdászokra vonatkozik, hanem mindenkinek megvan benne a maga szerepe és feladata. Így nem csak arra kell gondolni, hogy a határon nem lehet áthozni nagy mennyiségben szaporítóanyagot engedély nélkül. Hanem arra is, hogy személyenként eszünkbe se jusson bármelyik országból növényeket hozni otthoni szaporításra, hisz nem tudhatjuk, milyen károsítókat engedünk be ezáltal. A különböző károsítók megjelenése már így is globális probléma, mely a klímaváltozásnak, illetve a kereskedelem globalizációjának tudható be.

Ellentétben áll viszont a fent elhangzottakkal, hogy igyekeznek a lehető legtöbb kártevőt kiiktatni, viszont a növényvédőszer hatóanyagok száma csökken, és a továbbiakban is hatóanyag kivonásokra lehet számítani. A kérdés az, hogy a növényvédőszer gyártók erre hogyan tudnak reagálni.

Hogyan élik meg a gyártók azt, hogy a károsítók száma növekszik, a hatóanyagoké viszont csökken?

2000-ben 956 darab hatóanyag volt piacon, ez 2018-ra 453 darabra csökkent. 312 darab már 2000-ben is piacon volt, viszont minden hatóanyagok 10 évente újra kell engedélyezni, hogy a hatóanyag tartalom megegyezik-e az aktuális törvénnyel. Az új hatóanyagok engedélyezése viszont nagyon hosszú folyamat, 11 év, ezért a gyártóknak sok esetben akár 10 év távlatában kell gondolkozniuk a fejlesztéseiken, hogy mire az aktuálissá válik, akkorra használatba vehető legyen.

Ahol nem sikerül megfelelő hatékonysággal alkalmazni, vagy pótolni a hatóanyagot, ott a kártevők elszaporodhatnak, alacsonyabb termésátlagot idézve elő. Ezért régiókra adaptált megoldások szükségesek, viszont ehhez előbb a társadalmi elfogadást kell elérni. Ennek oka az, hogy sokan elítélik a növényvédőszerek használatát, pedig csak mérlegelni kellene a jótékony hatását és a kockázatait az adott szereknek.

Mivel a hatóanyagok száma folyamatosan csökken, így olyan új termékre van szükség, amely az adott szercsoportnak a rezisztencia kialakulására jelent blokkolást. Az EU-s jogszabályok között viszont kifejezetten nehéz új készítményeket piacra dobni, még ha hatékony is. Így a növényvédőszer gyártóknak át kell gondolniuk, hogy milyen téren szükséges fejlődniük. Ezen területek általában az innováció és a kutatásfejlesztés. A jövőben valószínűleg további hatóanyagok kerülnek tiltólistára, ezzel is számolniuk kell a gyártóknak. Megoldásként felmerülhet az elkövetkező 5-10 évben, ahogy napjainkban is, a hibridek használata.  

Szinte minden növényvédőszer gyártó esetében a cél az innováció és a fenntarthatóság. Ez röviden annyit jelent, hogy pontosan annyit használjunk, amennyit, és pontosan ott, ahol kell.

Kiskultúrák

6000 hektár alatti kultúrákat már kiskultúrának minősítjük. A kiskultúrák esetében a fő cél az, hogy az engedélyek erre a térre is kiterjesztettek legyenek. Tehát számukra is elérhetőek legyenek azok a technológiák, amelyek szükségesek a sikeres termesztéshez. 2010-ben még a gyártóknak nem érte meg kiskultúrákra fektetni a hangsúlyt, napjainkra viszont a Nébih hivatalból elindított eljárások során olyan okirat kiterjesztéseket kezdeményezett az EU irányába, amelyekre igényt tartottak a kiskultúrával foglalkozók. Így átmeneti megoldásként a szükséghelyzeti engedélyt alkalmazzák, viszont folyamatban van a problémák megoldása. A lényeg, hogy csak a szükséges adatmennyiség kerüljön feldolgozásra, ezzel elősegítve a problémamegoldás folyamatát, hiszen ha túl sok az adat, akkor ez a folyamat is lassabban kerül feldolgozásra. Tehát közös megoldás szükséges, amely azt jelenti, hogy kiskultúrák esetében engedélyezett felhasználásra legyen lehetőség, és ne szoruljon a gazdálkodó egyéb megoldás keresésére. A kockázatok száma itt sem elenyésző, ugyanis ha a gazdálkodó nem megfelelően gondozza a növényeit, vagy nem az előírást követve folytatja a kezelést, úgy a kórokozók megjelenhetnek.

Drónhasználat a mezőgazdaságban

Érdekes lehet, hogy a törvény nem engedélyezi jelenleg még a drónnal való permetezést. Viszont valójában a jogszabályban csak az áll benne, hogy permetezni nem lehet. Ennek ellenére viszont futótűzként terjed a növényvédelem e formája, így a cél, hogy legálissá tegyék, illetve hogy hozzáférhető tevékenység legyen. Ehhez viszont szükség van elsősorban típusminősített drónra, drónos kijuttatásra engedélyezett növényvédőszerre, amelyből jelenleg még egyetlen egy sincs elfogadva, illetve jogszabályi környezetre.

A növényvédőszer kifejlesztéshez azonban vizsgálatokra van szükség, hogy hatékony-e a szer nagyon kis mennyiségben, amelyet a gyártónak kell biztosítania. Csak ezt követően adható be ellenőrzésre és minősítésre az adott növényvédőszer drónos használatra.

További híreink

A magyar szőlőkért és a gyümölcsösökért kellett a legtöbbet fizetni tavaly az MBH Termőföldindex szerint

2024.07.20.

Hektáronként 2,2 millió forint feletti átlagárat kellett fizetni a gyümölcsösökért és a szőlőkért, amelyektől nem sokkal maradt el a szántók 2,13 millió forintos átlagára. 

Kreinbacher nagyköveti minősítést kapott a győri Apátúr Sörház

2024.07.20.

Győrben először a Széchenyi István Egyetem és a Szent Mór Bencés Perjelség tulajdonában lévő Apátúr Sörház nyerte el a Kreinbacher nagyköveti minősítést, és ezzel csatlakozott a Kreinbacher Ambassador Programhoz.

Kedvezményeket kapnak a gép-gép kapcsolatot választó gazdálkodók az eÁFA-rendszerben

2024.07.19.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eÁFA-rendszerében már benyújthatók az újfajta bevallási lehetőséggel beadott bevallások önellenőrzései a webes felületen és a gép-gép kapcsolaton keresztül is.

Egyszerre támogatják a méhek és a biodiverzitás megőrzését a mikorrhiza gombák

2024.07.19.

A fenntarthatóság jegyében alternatív biológiai megoldás lehet a mikorrhiza gombák alkalmazása, amelyek egy új kutatás eredményei alapján is jelentősen támogatják a növényi kultúrák tápanyagfelvételét.

A szokásosnál hosszabb lesz a magyar kajszibarack szezon

2024.07.19.

A kajszibarack termése nagy szórást mutat az évjáratok között, az elmúlt évek átlagos termése ugyanakkor 15-17 ezer tonna között mozgott.

Partner

Új iroda és rugalmas munkakörnyezet: így teszi vonzóvá magát a TIMAC AGRO a munkavállalók számára

2024.07.18.

Varjú Szabolccsal, a TIMAC AGRO Hungária Kft. HR vezetőjével annak apropóján beszélgettünk, hogy a cég központja a közelmúltban új, minden igényt kielégítő, nyugat-európai színvonalú irodaépületbe költözött, amely immár teljességgel megfelel a TIMAC AGRO brandjének. Mindemellett, mint azt beszélgetőtársamtól megtudom, a cég a tárgyi feltételek maximális biztosítása mellett számos, más területen is tesz azért, hogy vonzó, majd később megtartó munkahely legyen a munkavállalók számára.

Partnerhírek
Partner

Új iroda és rugalmas munkakörnyezet: így teszi vonzóvá magát a TIMAC AGRO a munkavállalók számára

2024.07.18.

Varjú Szabolccsal, a TIMAC AGRO Hungária Kft. HR vezetőjével annak apropóján beszélgettünk, hogy a cég központja a közelmúltban új, minden igényt kielégítő, nyugat-európai színvonalú irodaépületbe költözött, amely immár teljességgel megfelel a TIMAC AGRO brandjének. Mindemellett, mint azt beszélgetőtársamtól megtudom, a cég a tárgyi feltételek maximális biztosítása mellett számos, más területen is tesz azért, hogy vonzó, majd később megtartó munkahely legyen a munkavállalók számára.

Partner

Kramer teleszkópos rakodók az állattenyésztésben

2024.07.16.

Az állattenyésztő telepek elengedhetetlen és meghatározó eszközei a rakodók. Legyen szó a bálák rakodásáról vagy akár almozásról, ezek gépek a munkafolyamatok elengedhetetlen eszközei. A KITE Zrt. a Kramer rakodók széles portfóliójával áll a felhasználók rendelkezésére. A széles méret- és teljesítménykínálatból bárki megtalálhatja az üzemméretének megfelelő rakodót.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
30 db Solis eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

30 db Solis eladó

Hitelesített telefonszám

3 650 000 HUF

+ áfa
Kiemelt
10 db Talajmaró eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

10 db Talajmaró eladó

Hitelesített telefonszám

550 000 HUF

+ áfa

Magro.hu Piactér

Több mint 3.300 hirdetés 93 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás