Óriási kihívásokkal küzdenek a hatóságok, a növényvédőszer gyártók, valamint a gazdák is növényegészségügy területén. Ennek oka az, hogy amely növények régen nem voltak vizsgálatkötelesek, így szabadon mozoghattak a határokon, azok most csak ellenőrzés után léphetnek be az ország területére 2019. december 14-től. Ez a szabályozás a gazdákat hivatott védeni, ugyanis a határokon átjutó növények rengeteg kártevőt hozhatnak magukkal, amelyekre a növényvédőszer gyártóknak is fel kell készülniük. Az alábbiakban e helyzetről, újításokról, valamint a kiskultúrákról és a drónhasználatról lesz szó az Agrárium 2020 Konferencián elhangzottak alapján.

A növényvédelem fejlesztése napjainkra fontos céllá vált (Fotó: Pixabay, DJI-Agras)

A hatóság mit tud tenni a növényegészségügy nemzetközi éve kapcsán?

Ahogy már fentebb esett szó róla, tavalyi év december 14-én vezették be az új növényegészségügyi rendszert, ami tematikájában és terjedelmében is más, mint ami korábban volt. Azok a növényi termékek, amik eddig ellenőrzés nélkül jöhettek át a határon, mert nem voltak vizsgálatkötelesek, most már zömmel azok lettek és növényellenőrzési- vagy egyéb bizonyítvánnyal lehet behozni őket. Ez elsősorban a szaporítóanyagokra vonatkozik, gyakorlatilag minden szaporítóanyag növényútlevél köteles lett.

Ezzel párhuzamosan a növényegészségügy nemzetközi évét éljük, ami talán nem is véletlen, hogy együtt jött, hiszen ezzel fel lehet hívni a figyelmet arra, hogy változások vannak, és hogy a növényegészségügy nem a mezőgazdaság privilégiuma. Nem csak a mezőgazdászokra vonatkozik, hanem mindenkinek megvan benne a maga szerepe és feladata. Így nem csak arra kell gondolni, hogy a határon nem lehet áthozni nagy mennyiségben szaporítóanyagot engedély nélkül. Hanem arra is, hogy személyenként eszünkbe se jusson bármelyik országból növényeket hozni otthoni szaporításra, hisz nem tudhatjuk, milyen károsítókat engedünk be ezáltal. A különböző károsítók megjelenése már így is globális probléma, mely a klímaváltozásnak, illetve a kereskedelem globalizációjának tudható be.

Ellentétben áll viszont a fent elhangzottakkal, hogy igyekeznek a lehető legtöbb kártevőt kiiktatni, viszont a növényvédőszer hatóanyagok száma csökken, és a továbbiakban is hatóanyag kivonásokra lehet számítani. A kérdés az, hogy a növényvédőszer gyártók erre hogyan tudnak reagálni.

Hogyan élik meg a gyártók azt, hogy a károsítók száma növekszik, a hatóanyagoké viszont csökken?

2000-ben 956 darab hatóanyag volt piacon, ez 2018-ra 453 darabra csökkent. 312 darab már 2000-ben is piacon volt, viszont minden hatóanyagok 10 évente újra kell engedélyezni, hogy a hatóanyag tartalom megegyezik-e az aktuális törvénnyel. Az új hatóanyagok engedélyezése viszont nagyon hosszú folyamat, 11 év, ezért a gyártóknak sok esetben akár 10 év távlatában kell gondolkozniuk a fejlesztéseiken, hogy mire az aktuálissá válik, akkorra használatba vehető legyen.

Ahol nem sikerül megfelelő hatékonysággal alkalmazni, vagy pótolni a hatóanyagot, ott a kártevők elszaporodhatnak, alacsonyabb termésátlagot idézve elő. Ezért régiókra adaptált megoldások szükségesek, viszont ehhez előbb a társadalmi elfogadást kell elérni. Ennek oka az, hogy sokan elítélik a növényvédőszerek használatát, pedig csak mérlegelni kellene a jótékony hatását és a kockázatait az adott szereknek.

Mivel a hatóanyagok száma folyamatosan csökken, így olyan új termékre van szükség, amely az adott szercsoportnak a rezisztencia kialakulására jelent blokkolást. Az EU-s jogszabályok között viszont kifejezetten nehéz új készítményeket piacra dobni, még ha hatékony is. Így a növényvédőszer gyártóknak át kell gondolniuk, hogy milyen téren szükséges fejlődniük. Ezen területek általában az innováció és a kutatásfejlesztés. A jövőben valószínűleg további hatóanyagok kerülnek tiltólistára, ezzel is számolniuk kell a gyártóknak. Megoldásként felmerülhet az elkövetkező 5-10 évben, ahogy napjainkban is, a hibridek használata.  

Szinte minden növényvédőszer gyártó esetében a cél az innováció és a fenntarthatóság. Ez röviden annyit jelent, hogy pontosan annyit használjunk, amennyit, és pontosan ott, ahol kell.

Kiskultúrák

6000 hektár alatti kultúrákat már kiskultúrának minősítjük. A kiskultúrák esetében a fő cél az, hogy az engedélyek erre a térre is kiterjesztettek legyenek. Tehát számukra is elérhetőek legyenek azok a technológiák, amelyek szükségesek a sikeres termesztéshez. 2010-ben még a gyártóknak nem érte meg kiskultúrákra fektetni a hangsúlyt, napjainkra viszont a Nébih hivatalból elindított eljárások során olyan okirat kiterjesztéseket kezdeményezett az EU irányába, amelyekre igényt tartottak a kiskultúrával foglalkozók. Így átmeneti megoldásként a szükséghelyzeti engedélyt alkalmazzák, viszont folyamatban van a problémák megoldása. A lényeg, hogy csak a szükséges adatmennyiség kerüljön feldolgozásra, ezzel elősegítve a problémamegoldás folyamatát, hiszen ha túl sok az adat, akkor ez a folyamat is lassabban kerül feldolgozásra. Tehát közös megoldás szükséges, amely azt jelenti, hogy kiskultúrák esetében engedélyezett felhasználásra legyen lehetőség, és ne szoruljon a gazdálkodó egyéb megoldás keresésére. A kockázatok száma itt sem elenyésző, ugyanis ha a gazdálkodó nem megfelelően gondozza a növényeit, vagy nem az előírást követve folytatja a kezelést, úgy a kórokozók megjelenhetnek.

Drónhasználat a mezőgazdaságban

Érdekes lehet, hogy a törvény nem engedélyezi jelenleg még a drónnal való permetezést. Viszont valójában a jogszabályban csak az áll benne, hogy permetezni nem lehet. Ennek ellenére viszont futótűzként terjed a növényvédelem e formája, így a cél, hogy legálissá tegyék, illetve hogy hozzáférhető tevékenység legyen. Ehhez viszont szükség van elsősorban típusminősített drónra, drónos kijuttatásra engedélyezett növényvédőszerre, amelyből jelenleg még egyetlen egy sincs elfogadva, illetve jogszabályi környezetre.

A növényvédőszer kifejlesztéshez azonban vizsgálatokra van szükség, hogy hatékony-e a szer nagyon kis mennyiségben, amelyet a gyártónak kell biztosítania. Csak ezt követően adható be ellenőrzésre és minősítésre az adott növényvédőszer drónos használatra.

További híreink

Nagy változást hozhat a magyar vízgazdálkodásban az RRF-támogatás

2024.06.13.

Kiemelten fontos, hogy a mezőgazdasági vízhasználók tudatában legyenek a fenntartható vízgazdálkodás jelentőségének és ismerjék a megvalósításhoz szükséges korszerű megoldásokat.

A friss, hétnapos időjárás előrejelzésen már látszik, mikor kezdődik az igazi nyár

2024.06.13.

Hétfőn napos időre számíthatunk gomoly-, illetve fátyolfelhőkkel. Általában nem lesz csapadék, de néhol előfordulhat zápor, zivatar. A változó irányú szél mérsékelt marad. Hajnalban 12, 19, délután 28, 33 fokot mérhetnek.

Az Agrobee drón nagyobb változata akár 900 liter permetlevet is a levegőbe visz

2024.06.13.

Hamarosan létrejön egy drón, amelyiknek egy átlagos szántóföldi permetezőnél is jobb a területteljesítménye. A 900 liter permetlevet levegőbe emelni képes Agrobee a tervek szerint hatékonyabb lesz, mint a földi növényvédelmi eszközök.

Két kísérleti telep és két kutatóintézet is megújul Kelet-Magyarországon

2024.06.13.

A Debreceni Egyetem két pályázat révén 1,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Vidékfejlesztési Programból.

Nagyértékű Football Fanshop nyeremények várnak Önre az Agrofeed Foci EB tippjátékán

2024.06.12.

Nagyértékű Football Fanshop nyeremények várnak Önre az Agrofeed Foci EB tippjátékán. Tippeljen a meccsekre, legyen az első tízben és válogasson a Football Fanshop fantasztikus ajándékai közül!

A homoktövis káros hatásai - a jótékonyakon túl

2024.06.12.

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) egy régóta ismert növény, amelyet számos kultúra használt gyógyító célokra. A homoktövis bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és egyéb bioaktív vegyületekben, amelyek hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez és a különböző betegségek kezeléséhez. Azonban, mint sok más természetes gyógymód, a homoktövis fogyasztása is járhat bizonyos mellékhatásokkal és kockázatokkal. Ez a cikk részletesen bemutatja a homoktövis előnyeit és potenciális káros hatásait.

Partnerhírek
Partner

Az AGRO.bio termékei támogatják a talajkímélő agrotechnikát

2024.06.10.

Kukucska Péter agronómust, az Algafix®-szel, az AlgaTerrel, az Amino-KÉN-el és az AminoBórral kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük.

Partner

Önjáró hígtrágya-kijuttató gépek a speciális betakarítógépek vezéralakjától

2024.06.07.

Az Oxbo „AT” önjáró kijuttató gépcsalád 2024-től a KITE-nél is elérhető, kiváló megoldást nyújtva azon állattartók számára, akiknek fontos a gyors és pontos hígtrágya-kijuttatás kiemelkedő komfort és teljesítmény mellett.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Graecus BF Talajmaró
Bács-Kiskun, Kecskemét

Graecus BF Talajmaró

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Solis 50 RX kabinos 12fokozat
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 50 RX kabinos 12fokozat

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Hirdetésfeladás