Az elmúlt időszakban mind a mezőgazdasági inputanyagok, mind pedig a terményárak soha nem látott magasságot értek el, így a növénytermesztésből élők nehéz kérdésekkel szembesülnek. Maradjanak a már megszokott és bevált trágyázási stratégiánál vagy változtatásra kényszerülnek?

Vannak, akik a műtrágyadózis csökkentését tervezik és vannak akik alternatív, a műtrágyát helyettesítő megoldásokban gondolkodnak. Természetesen vannak olyanok is, akik az eddig már bevált, fenntartható, tudományosan megalapozott műtrágyadózisokat fogják alkalmazni a kitűzött hozamcélok és eredményesség elérése érdekében. A döntés nem egyszerű, de nem is olyan bonyolult.

A műtrágyadózisok drasztikus csökkentése csak akkor lehetne „eredményes”, ha eddig pazarlóan bántunk ezen inputanyaggal. Vagyis jóval a szükségleten felül juttatunk ki tápanyagot a növénynek, melyet sem a talaj nem tudott betárolni, sem pedig a növény nem tudott felvenni.

Általánosságban elmondható, hogy a terméssel kivont és a tábláról elvitt tápanyagmennyiséget minden évben pótolni kell, ellenkező esetben a talajt kizsaroljuk, csökkentjük annak termőképességét, termékenységét. A nitrogéndózist inkább osszuk meg a növény igényének megfelelően, mintsem egy adagban adjuk oda. Ne feledjük, hogy magának a nitrogénformának nagy szerepe van a kijuttatott nitrogén-hatóanyag érvényesülésére.

A Pétisó a leghatékonyabb nitrogénforma Közép- és Kelet-Európában, és a karbamidból származhat a legnagyobb nitrogénveszteség, ha nem dolgozzuk be.

Ha helyettesítő termékekben gondolkodunk a lehetőségek tárháza igen széles. Van, aki a meszezésben, van aki a lombtrágyázásban, van aki a szervestrágyázásban látja vagy „láttatják” vele a megoldást.

Ha végiggondoljuk, könnyen belátható, hogy a szakszerű műtrágyázás egyik említett termékcsoporttal sem helyettesíthető. Csak kiegészíthető.

Természetesen valamennyi említett lehetőségnek megvan a maga jótékony szerepe és haszna a növénytermesztésben. A 2 t/ha dózisú meszezés és egyidejűleg a nitrogéndózis csökkentése ugyan mobilizálni fogja a tápanyagokat, de végeredményében terméscsökkenést okoz. A meszezés kétségkívül segít a savanyú talajok kémhatásának emelésében - hiszen ez a célja - és ha extrém savanyú talajról van szó, akkor a javítja a foszfor mobilizálását és segíti annak felvételét, valamint javítja a talajszerkezetet.

A lombtrágyák szintén nagyszerű termékek, céljuk a mikroelempótlás (cink, réz, mangán, bór, stb.), de a makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) pótlásában ez a módszer nem hatékony. Levélen keresztül ugyanis egy sor tápelem jobban szívódik fel, jobban hasznosul, mint talajon keresztül adva, azonban jelentős mennyiségű makroelem (nitrogén, foszfor, kálium, magnézium, kén) pótlása ezen a módon nem megoldható. A makroelemek levélen keresztüli adagolása segíti a gyökéren keresztüli felvételt, és a hiánytünetek megjelenése esetén (persze előnyösebb még az előtt) is jótékony hatású. Sőt, jelentős terméstöbbletet is eredményezhet, azonban a szántóföldi növények teljes makroelemigényének (ami több száz kg) csak kis százaléka elégíthető ki ily módon.

A különböző szerves trágyák vagy szerves trágya alapú készítmények alkalmazásának is megvan az előnye (pl. talajszerkezet-javítás, pufferképesség-növelés, szervesanyagpótlás és hideg tavaszon kiválóan kombinálható a műtrágyával), azonban a növények teljes tápanyagigénye nehezen vagy egyáltalán nem elégíthető ki szerves trágyákkal. Alacsony NPK-koncentrációjuknak (kb. 0,12-1,5%) köszönhetően óriási dózisok kijuttatására van szükség. Ráadásul hideg tavaszokon a nitrogén ásványosodása lassú, ugyanakkor meleg és nedves viszonyok között hirtelen túl sok nitrogén válik felvehetővé.

Hazánk 4,15 millió ha szántóterületével számolva szerves trágyákkal nem pótolható a szükséges mennyiségű tápanyag. Magyarországon évente 3,5 millió tonna istállótrágya, illetve kb. 2,5 millió m3 hígtrágya keletkezik, melyek együttesen kb. 12 kg/ha NPK-hatóanyag pótlását teszi lehetővé, ami nagyságrenddel kevesebb, mint ami a növények igénye.

Tényekre alapozott döntés szükséges

2012-2019 között a Nitrogénművek Zrt. 500 gazdálkodó (300 ha feletti földterülettel rendelkező) bevonásával nagyparcellás (2 x 5 ha) kísérletsorozatot végzett, melyben 8 év alatt őszi búzában, őszi káposztarepcében, kukoricában, napraforgóban összesen 933 beállított kísérletet végzett.

A hagyományos üzemi parcellák műtrágyázási hatékonyságát hasonlítottuk össze a Genezis (Nitrogénművek) ajánlással. A Genezis-szaktanács alapjául a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által kifejlesztett ProPlanta program szolgált.  

A kb.20 %-kal kevesebb nitrogén kijuttatása jelentős terméskiesést okozott.

Ne növeljük a Nyugat-Európához képest meglévő nagy lemaradásunkat. Ha nem a legjobban használjuk ki a talaj termőképességét, azzal nem csak az eredményességünket, de az élelmiszerellátás biztonságát is kockáztatjuk. A jelenlegi gázkrízist csak tovább rontaná egy élelmiszerválság.

Beszéljenek a számok!

Következtetések

Nehéz idők nehéz döntéseket szülnek. Egyetlen év tanulsága szerint a terméshozamok közötti lényeges különbségek a nitrogén (N) hiányából származnak, mivel a talajban található P és K mennyiségek visszapótlását hosszabb időn keresztül lehetséges megoldani. A P és K kijuttatásának csökkentése egy év elteltével sem okoz annyi termésveszteséget, mint a N-dózis csökkentése, amelyet azonnal észlelni lehet.

A fenti hosszú adatsoros kísérleti eredményekből látszik, hogy a gazdálkodók 18-22 %-kal kevesebb nitrogént (N) használtak az üzemi parcelláikon a kísérleti Genezis parcellákhoz viszonyítva és ezzel 10-13 %-kal kevesebb terményt takarítottak be az üzemi parcellákról.

Azzal, hogy 21 %-kal kevesebb nitrogént (N) használtak a gazdák minden évben, mint azt a Genezis technológia javasolta, 23.628 HUF/ha „megtakarítást” értek el (2022 februári Pétisó árral számolva) és ezzel egyidejűleg 11 % terméskiesésük keletkezett, amely 93.438 HUF/t.

Azzal, hogy 21 %-kal csökkentették a nitrogén (N) kijuttatást a gazdálkodók csaknem 70.000 HUF/ha veszteséget „realizáltak” hektáronként évente.

Érdemes ezt megismételni a 2022-es évben is?

Ne spóroljon a nitrogénen (N), mert az túl költséges!

A legdrágább műtrágya az, ami nincs időben kiszórva!

(x)

További híreink

Hasznos hulladékeltakarító munkát végeznek a verőköltő bodobácsok

2024.06.24.

A verőköltő bodobácsok nem kártékonyak, sőt, hasznosak azzal, hogy eltakarítják a hulladékokat.

Meleg lesz a héten, záporokkal és riasztásokkal - mutatjuk hol várhatók

2024.06.24.

Hétfőn a felhős tájakon szakadozik, csökken a felhőzet, kisüt a nap, és napközben általában kevés - a délnyugati tájakon kissé több - felhő lehet az égen. Csapadék nem várható. Az északi, északkeleti szél többfelé ismét megélénkül, a Nyugat-Dunántúlon, valamint a Tiszántúlon helyenként meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26, 31 fok között valószínű, a délkeleti határnál lesz a legmelegebb. Késő estére 17 és 24 fok közé hűl le a levegő.

Közel 4 hektár gabonát égettek el a lángok Egyházashollós határában - videóval és fotókkal

2024.06.24.

Betakarítási munkálatok közben keletkezett tűz Vas vármegyében, az Egyházashollós község melletti mezőgazdasági területen.

Szárazság van, öntözni kell – de nem mindegy, mikor és hogyan!

2024.06.23.

Néhány évtizeddel ezelőtt még volt esély öntözés nélkül is termeszteni bizonyos zöldségeket, ma vízpótlás nélkül megfelelő termést elérni lehetetlen. Hazánkban nemcsak a csapadék mennyisége kevés, de eloszlása sem ideális. Az öntözés megfelelő tervezésével és kivitelezésével annak hatékonysága növelhető.

Lakhatatlanná vált házak maradtak a tegnapi ítéletidő nyomán

2024.06.23.

Pontos volt az előrejelzés a várható ítéletidővel kapcsolatban, ennek megfelelően több ház is lakhatatlanná vált az éjszaka folyamán a Dunától keletre átvonult viharzóna okozta károk miatt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője vasárnap az MTI-vel.

Terjed a madárinfluenza a tehenekben

2024.06.23.

A madárinfluenza terjedése az Egyesült Államok tejelőtehén-állományában az emberi fertőzések további veszélyeit rejti magában – közölték szövetségi tisztviselők, miközben fokozott biológiai biztonsági intézkedések megtételére szólították fel a gazdaságokat a vírus megfékezése érdekében.

Partnerhírek
Partner

A lombtrágyázás alapjai

2024.06.21.

A lombtrágyázás valamennyi növénykultúrában elterjedt tápelem-utánpótlási technika. Bár minden termelő hallott már róla, sőt sokan alkalmazzák is, érdemes közelebbről megnézni, hogy valójában mit is jelent, miért van rá szükség, hogyan célszerű kivitelezni.

Partner

InVigor® repcehibridek, a BASF-től

2024.06.19.

A repcetermesztésben tapasztalt folyamatos kihívások ellenére a folyamatok optimalizálásával továbbra is lehet jövedelmezően termeszteni a növényt. Az időjárás extremitásai és a növényvédelem során felhasználható hatóanyagok szűkülő köre révén egyre nagyobb fokú odafigyelésre, precizitásra és elmélyült szakmai ismeretekre van szükség a sikeres repcetermesztéshez. Jó hír, hogy a mögöttünk álló háromhónapos időszakban (2024. június) a repcemag felvásárlási ára 17,5%-ot erősödött a tőzsdepiacokon. Ha a trend kitart, új lendületet kaphat az olajosok között a repce.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Graecus CBK szárzúzó
Bács-Kiskun, Kecskemét

Graecus CBK szárzúzó

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Graecus BLD6 Rakodógép
Bács-Kiskun, Kecskemét

Graecus BLD6 Rakodógép

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Hirdetésfeladás