Pénzintézeti oldalról az a jó beruházás, ami támogatás nélkül is működőképes

Jelenleg az az egyik legnagyobb kihívás az állattartásban, hogy a problémákról gyakran csak későn értesülnek a gazdák. Pedig az állatok fejlődésének, termelésének folyamatos monitorozása lehetővé teszi a korai beavatkozást, elkerülve így a súlyosabb következményeket. A témában a Szegedi Tudomány-egyetem Mezőgazdasági Kara és a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület közösen rendezett konferenciát május elején, ahol Tóth Attila, a CIB Bank Kereskedelemfinanszírozási és EU szolgáltatások vezetője is előadást tartott.

A 2023-as évet a magas infláció, és ezzel összefüggésben a magas kamatok jellemezték, ennek következtében a vállalkozások nem jutottak olcsó forrásokhoz. A beruházások így elmaradtak, vagy elhalasztották azokat. Az agráriumban, ugyanakkor, magas inputanyagárak és alacsony gabonaárak állították kihívás elé a szántóföldi növénytermesztőket. Utóbbi viszont – mivel csökkenő takarmányárakat eredményezett – jó hírt jelentett az állattartóknak. A 2022-es gyenge termés következtében a szakpolitika exportkorlátozással próbálta védeni a hazai fogyasztókat, majd az ukrán gabona beáramlása miatt importtilalom lépett életbe, felfordult az egész gabonapiac. Ebben az ágazatban is csökkentek a beruházások.

2023-ban a mezőgazdasági ágazat GDP-hez való hozzájárulása közel 3 százalékot tett ki.

A teljes kibocsátása nőtt, és javult a termelékenysége. A részleteket nézve: a növénytermesztés volumene 45%-kal bővült, az árak viszont csökkentek. Az állattenyésztés volumene azonban 0,5%-kal szűkült. Az élő állat és az állati termék teljes termelési volumene nem érte el az egy évvel korábbit. Ár tekintetében viszont emelkedés volt, ami nagyon ráfért az ágazatra.

A CIB Bank, mint pénzintézet, a mezőgazdaságot élelmiszer-termékpályákban vizsgálja, aminek a mezőgazdasági termelés az első állomása, az élelmiszeripar a második, a kereskedelem pedig a harmadik. Ebben a rendszerben a termelők feladata az, hogy inputanyag-beszerzések révén mezőgazdasági nyersanyagot állítsanak elő, és megfelelő árualappal lássák el a terméklánc további résztvevőit, az élelmiszer-feldolgozókat, valamint a kis- és nagykereskedőket. „Hiteldöntés meghozatalakor egy bank a finanszírozott vállalat termékpályán történő elhelyezkedését is vizsgálja, valamint azt, hogy hogyan tudja érvényesíteni az értékesítési áraiban a beszerzési árak anomáliáit, és hogyan tud gazdaságosan működni.” – mondta Tóth Attila.

A szakember szerint a mezőgazdaság előtt álló kihívások három csoportba sorolhatók.

Az általános kihívások közé tartozik a szezonalitás, az ágazat rugalmatlansága, a dolgozók folyamatos jelenlétének igénye, valamint a hosszú termelési ciklusok. Egy olyan állattartó esetében, például, aki a takarmányt is maga állítja elő, nagyon sok idő telik el a takarmány-alapanyag termelésének elkezdésétől az állati termék értékesítéséig, amit valakinek finanszírozni kell, de ez nem mindig megy saját forrásból.

A strukturális kihívások közé tartozik az elaprózódott birtokszerkezet, aminek a megoldására már történtek kormányzati lépések, de a megfelelő mérethatékonyság elérése még nagyon távoli. A másik problémaforrás a vízgazdálkodás, mivel az elmúlt években és évtizedekben jelentősen csökkent a lehulló csapadék mennyisége, ráadásul az eloszlása is kedvezőtlenebbé vált: gyakran egyszerre érkezik a jelentős része, így a kezelése nagy kihívást jelent az ágazat számára. Strukturális kihívás a generációváltás is, ami azért érdemel kiemelt figyelmet, mert a gazdák csaknem 40 százaléka 65 év feletti.

Tóth Attila hangsúlyozta a tudásalapú gazdálkodás fontosságát: elengedhetetlen, hogy a megfelelő tapasztalat és megérzés mellett adatalapú döntések szülessenek az állattenyésztési ágazatban is. „Ki kell választani, hogy milyen adatokat gyűjtünk és tárolunk, és hogy ezek alapján milyen módon és ki fog döntést hozni, és mi az, amit ebből végre fogunk hajtani” – tette hozzá.

A kihívások harmadik körébe a pénzügyi-társadalmi típusúak tartoznak, például, hogy nagy a közép- és kisvállalkozók aránya az ágazatban, és rendkívül magas azok finanszírozási igénye. Ez részben a hosszú termelési ciklusokból, valamint a magas tárgyieszköz-igényből fakad. Tóth Attila elmondta, hogy a nemzetgazdaság egyéb ágazataihoz képest a mezőgazdaságnak háromszor annyi finanszírozásra és kétszer annyi tárgyieszközre van szüksége egységnyi árbevétel eléréséhez. Éppen ez az oka az agrárium rugalmatlanságának: nagyon nehezen reagál a pénzügyi vagy az egyéb, akár a fogyasztói igények változására is.

További nehézséget jelent a finanszírozási oldalon, hogy a pénzügyi beszámolók készítésének időpontja általában december 31-e, ami nem igazodik a termelési ciklushoz. Lehet, hogy egy vállalkozásnak semmilyen problémája sincs, csak a termelési ciklus szempontjából készült rossz időben a beszámoló.

Egy agrárvállalkozásnak ezeken túl ökológiailag és ökonómiailag is fenntarthatónak kell lennie, amelyek látszólag ellentmondanak egymásnak. Ökológiai oldalról alacsonyabb környezetszennyezés és kevesebb inputanyag-felhasználás támogatná a fenntarthatóságot, ökonómiai oldalról viszont fontos, hogy egy vállalkozás nyereséget termeljen. A technológia a precíziós gazdálkodás révén nyújt megfelelő támogatást ahhoz, hogy ezek együttesen meg tudjanak valósulni.

2023-ban csaknem 70 százalékos volt a kedvezményes kamatozású hitelek aránya az agráriumban, ami nem meglepő, hiszen nagyon magasak voltak a kamatok. A Növekedési Hitelprogram és az Agrár Széchenyi Kártya voltak a legnépszerűbbek, de a beruházások finanszírozásnál az EXIM szerepe is felértékelődött. Mivel a vállalkozások működésének a célja a profit, így – a szakember szerint – ehhez elengedhetetlen, hogy az árbevételüket szerződések és keretmegállapodások alapján meg tudják tervezni, és a költségszerkezetüket ennek megfelelően tudják alakítani.

Ami a jövőt illeti: az agrárvállalkozásoknak zöldebbeknek, tudatosabbaknak kell lenniük, és erre a szereplőknek készen kell állniuk. Azok maradnak versenyben, akik használják a digitalizáció nyújtotta előnyöket, akik adatot gyűjtenek és adatalapon hoznak döntést, természetesen a tapasztalatokon és a megérzéseken túl.

2024 a pályázatok éve lesz: sokféle, de elsősorban élelmiszeripari pályázat kiírása várható, év végén pedig érkeznek a precíziós pályázatok részletei. Tehát hamarosan nyílnak a támogatások, fél éven belül döntések is születnek, majd utána kezdődik a megvalósítási időszak. Pénzintézeti oldalról viszont az a jó beruházás, ami támogatás nélkül is működőképes.

(x)