Önellátás, „leválva a hálózatról” – mekkora legyen a 100%-os túlélőkert?

A kertészkedést gyakran pihentető, terápiás tevékenységként emlegetik – és valóban az is! De azt is jelzi, mennyire fejlett a társadalom, ahol élünk, hogy az élelmiszer-termesztést bájos hobbinak tekinthetjük, nem pedig abszolút szükségletnek. Másrészt viszont függővé váltunk egy olyan mezőgazdasági és szállítási logisztikai rendszertől, amelyről bebizonyosodott, hogy aggasztóan törékeny.

Vajon tudnánk-e annyi élelmiszert termeszteni, amivel el tudnánk látni önmagunkat és a családunkat, ha úgy hozná a szükség?

Bárki, aki valaha is sikeresen termesztett paradicsomot a hátsó kertjében, elgondolkodott azon, hogy vajon nem lehetne-e „leválni a hálózatról”, megtermelni a saját élelmünket, és végezni a helyi szupermarkettel. A válasz igen, de a kérdés rossz. A kérdés nem az, hogy lehetséges-e – hanem az, hogy hogyan. Az egésznek a lényege a logisztika: mekkora területre van szükség ahhoz, hogy elegendő terményt termesszen valaki ahhoz, hogy el tudja látni a családját? A matematika segít választ adni erre a kérdésre.

Számítsa ki a szükséges négyzetmétert!

Ha eddig csak szórakozásból kertészkedett, vagy azért, hogy a boltban vásárolt élelmiszert kiegészítse néhány finom, saját termesztésű finomsággal, nem biztos, hogy tisztában van azzal, hogy mekkora területre van szükség ahhoz, hogy valakit tápláljon. Talán már észrevette, hogy a családi gazdaságok elég nagyok, és ennek nagyon jó oka van (bár ennek a területnek egy részét hagyományosan a haszonállatok és a vontató állatok kapták). A becslések változóak. A különböző növények különböző mennyiségű helyet igényelnek, és egyes kertészguruk becslése szerint legalább 4000 négyzetméterre van szükség személyenként, és ennél több hely kell a növények közötti sávok számára.

A legtöbbünknek nincs 4000 négyzetmétere, amit a kertészkedésre fordíthatnánk, de valószínűleg nincs is szükségünk ennyi területre, ha hatékonyak vagyunk. Egy jó ökölszabály szerint egy önfenntartó kerthez személyenként körülbelül 200 négyzetméterre van szükség. Ha tehát egy négytagú családról van szó, akkor körülbelül 20x40 vagy 10x80 négyzetméteres területre van szükség.

Ez... még mindig sok, különösen, ha városi környezetben élünk. A kulcs a kert megtervezése, mert a különböző növények különböző mennyiségű helyet foglalnak el, és ha ezekből a növényekből akar valaki megélni, akkor a táplálkozás teljessége érdekében sokféle növényt kell számításba vennie.

A következőkre van szükség a kertben

Fehérjék. Aki kertből fog megélni, nem fog húst enni. Bár a diófélék kiváló fehérjeforrásnak számítanak, a diófák sok helyet foglalnak, ezért mindenképpen babot kell ültetni. A limabab oszlopokon történő termesztése személyenként körülbelül hat négyzetméternyi kertet igényel. A csicseribab körülbelül 10 négyzetlábat vesz igénybe, a szójabab pedig körülbelül 30 négyzetlábat (Egy négyzetláb egyenlő 0,09290304 négyzetméterrel).

Szénhidrátok. Szükség lesz némi keményítőre az étrendben. A jó hír az, hogy sok lehetőség van. A bab itt dupla feladatot lát el, sőt. A burgonya körülbelül 25 négyzetmétert igényel személyenként, a kukorica körülbelül 30 négyzetmétert, a tök körülbelül hat négyzetmétert, a borsó pedig körülbelül nyolc négyzetmétert.

Vitaminok. A teljes értékű étrendhez a fehérjén és a szénhidrátokon túlmenően rengeteg tápanyagra van szükség, ezért kell olyan dolgokat tervezni, mint a spenót (személyenként nyolc négyzetméter), brokkoli (nyolc négyzetméter), kelkáposzta (egy négyzetméter) vagy káposzta (10 négyzetméter).

Gyümölcsök. Egyedül zöldségeken is meg lehet élni, de néhány gyümölcs is nagyszerű ötlet. A dinnye remek (személyenként hat négyzetláb), akárcsak a sütőtök (10 négyzetláb), az eper (10 négyzetláb) és a görögdinnye (hat négyzetláb).

Gyógynövények és fűszerek. Egyes növények nem sok tápértékkel bírnak, de fűszerezéssel vagy egészségügyi előnyökkel sokkal jobbá teszik az életet. Ilyen például a koriander (személyenként egy négyzetláb), a fokhagyma (négy négyzetláb), a hagyma (nyolc négyzetláb) és a mustár (két négyzetláb).

Ha minden növényt, amit az imént tárgyaltunk, egy négytagú család számára termeszt, akkor körülbelül 754 négyzetlábnyi kertre lenne szükség – tehát a 200 négyzetlábas elv elég jól követi a szabályokat.

Itt vannak a saját élelmiszereinkkel való túlélés fenntartásai

Van itt néhány kikötés, illetve a túlélőkertnek néhány olyan aspektusa, amit tényleg át kell gondolnod, mielőtt úgy döntesz, hogy csak azért, mert a hátsó kerted pontosan 200 négyzetláb, képes leszel ezt véghez vinni. Először is, a fenti lista nem teljes körű, és csak néhány példát tartalmaz. Lehet, hogy olyan dolgokat szeretne valaki, mint a sárgarépa, az okra vagy a karfiol. Ez a kertméret-kalkulátor ad némi ötletet, hogy az egyes növényeknek mennyi négyzetméterre van szükségük. A kert tervezésekor a fő szabály a következő: olyan dolgokat termesszünk, amelyeket meg akarunk enni. Ha olyan ételt termeszt valaki, amit nem kedvel, az nem életmód.

Egyéb megfontolandó dolgok

Fajtaválaszték. Ha csak annyi élelmiszert termeszt valaki, amennyiből meg tud élni, az idővel meg fogja viselni őt. Persze, megpróbálhat kizárólag krumpliból-krumplival élni (és talán sikerül is, ha némi táplálékkiegészítőt is ad hozzá). De ha azt hiszi, hogy a második év, amikor csak krumpliból él, nem lesz lehangoló, akkor csak áltatja magát magad. A változatosság pedig az élet fűszere – és a változatos étrend több négyzetmétert igényel.

Vetőmagok. Ügyeljen arra, hogy mindig nyílt beporzású vetőmagokat válasszon, hogy a termésből visszanyerhesse a magokat, és újra elültethesse őket.

Romlás. Az élelmiszertermelés egyfajta harc a természet ellen. Abban a pillanatban, hogy a termények elkezdenek nőni, bogarak fészkelnek beléjük, megeszik őket az éjszaka közepén, és valahogyan a betegségek is megtalálják őket. Számolni kell tehát az esetleges hiba lehetőségével is.

Tervezés. Sokféleképpen lehet elrendezni és kezelni egy túlélőkertet. A négyzet alakú kertek emelt ágyásokat és rácsrendszert használnak a hely maximalizálása érdekében, a kulcslyuk-kertek szárazságtűrőek, a házi kertek pedig farmszerű elrendezést használnak (és több helyet igényelnek). Amikor túlélőkertet tervez, nézze meg, hogy milyen hely áll rendelkezésére, és fontolja meg, hogy milyen kerttervezéssel maximalizálhatja a terméshozamot.

Egy túlélőkert nagy könnyebbséget hozhat a pénztárcájába és sok függetlenséget az életébe – ha rendelkezik a szükséges térrel.

(Forrás: lifehacker.com)