Növelné a mezei pocok elleni méregdózisokat a NAK, a Nébih viszont óvatosabb

A mezei pockok elszaporodása nagyon megnehezíti a hazai szántóföldi növénytermesztés helyzetét. Az idei invázió a korábbi években megszokottnál is jelentősebb. Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a rágcsálók okozta károk mérséklése érdekében azt kéri a hatóságoktól, hogy szélesítsék ki a védekezés lehetőségeit, a károkozásnak jobban kitett területeken az egyszerűbb kijuttatási módszerek és a magasabb dózisok engedélyezését.

A NAK számolt be róla, hogy a szántóföldi növénytermesztőknek súlyos nehézségekkel kell szembenézniük a mezei pocok hatalmas kártétele miatt. A rágcsáló folyamatos rágásával számtalan növényt tönkretesz, ezért veszélyes károsítónak számít. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához érkezett termelői jelzések alapján a rágcsálók elszaporodása számos kultúrában jelentős kárt okozott az idén, egyes helyeken 60-100 százalékos pusztítást hagynak maguk mögött a pockok.

Több körülmény is támogatta a pocokinváziót

Az elmúlt időszakban több tényező is kedvezett a rágcsálók elszaporodásának. A hosszú ősz, az enyhe, száraz, csapadékszegény tél és a korai tavaszodás is kedvező feltételeket teremtett az állatoknak. Emellett az agrotechnika változása is felelőssé tehető az invázióért. Az európai uniós agrártámogatások feltételrendszerének változása miatt előtérbe került a forgatás nélküli talajművelés, a tarlóhántás elmaradása, a területek ugaroltatása. Így a pockok járatait nem bolygatják meg a termelők, és korlátlanul szaporodhatnak a rágcsálók. A pocok rendkívüli szaporaság jellemzi, hogy egy pár szaporulata egy évben akár 150-200 egyed is lehet, azaz egy populáció képes megszázszorozni magát.

Két szer engedélyezett a károkozó gyérítésére

Magyarországon jelenleg két készítmény rendelkezik engedéllyel a mezei pockok elleni kémiai védekezésre. Ezek közül a cink-foszfid hatóanyagú Arvalin LR állandó engedéllyel rendelkezik, a klórfacinon hatóanyagú Pocok Tox (korábban Redentin 75 RB) készítményre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szokott szükséghelyzeti engedélyt kiadni. Erre legutoljára a 2019. október 1-je és a 2020. január 31-e közötti időszak tekintetében került sor.

Fontos, hogy ha kémiai védekezésre kerül sor a mezei pocok ellen, akkor a korábban kihelyezett T alakú ülőfákat el kell távolítani a földekről, hogy a ragadozó madarak ne mérgeződhessenek meg - írta a témához kapcsolódóan az Agrárszektor.

Úgy tűnik azonban, hogy a már engedéllyel rendelkező szerekkel az idei pocokinvázió ellen nem lehet eredményesen védekezni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezért azt kérte a hatóságoktól, hogy szélesítsék ki a védekezés lehetőségeit annak érdekében, hogy megakadályozható legyen a mezei pockok a mostaninál is súlyosabb kártétele a hazai termőföldeken. A NAK minden olyan technológiai megoldást támogat, amellyel a mezei pocok kártétele minimalizálható, ideértve az új, innovatív technológiák térnyerésének biztosítását, valamint a károkozásnak jobban kitett területeken az egyszerűbb kijuttatási módszerek és a magasabb dózisok engedélyezését.

A Nébih szerint magas kockázatot jelentene a mezei pockok elleni teljes felületkezelés

A mezei pockok jelenlegi gradációja jelentős károsítóhelyzetet teremt, ami ellen a védekezési kötelezettség ‒ a növényvédelmi hatóság útmutatása alapján ‒ valamennyi földhasználó közös érdeke és feladata. Jóllehet, a véralvadásgátló szeres készítménnyel végzett teljes felületkezelés nagy területen egyszerűbb kijuttatási mód lehetne, a súlyos humán és környezeti károk kockázatát azonban mindenképpen figyelembe kell venni - írta a témában a Nébih.

Amennyiben a klórfacinon (véralvadásgátló) tartalmú készítmény nem csak a mezei pockok lakott járataiba, hanem külső területekre is kerülne, annak környezetében számolni kell minden más ‒ kisemlős, sőt, a magevő madarak ‒ pusztulásával is. A látványos mérgezési eseteken felül a teljes felületkezelés globális következményeket is vonhat maga után, továbbá az emberi egészségre is veszélyes, ugyanis lenyelve, bőrrel érintkezve és belélegezve egyaránt végzetes hatással járhat. Ezen magas kockázati tényezőkre való tekintettel a váralvadásgátló szerrel végzett teljes felületkezelést a hatóság nem engedélyezi.

Alapelv, hogy az úgynevezett nem-cél gerincesek csalétek felvételét – legyenek akár magevők vagy mindenevők –, valamint a ragadozók esetében a mérgezett pockok elfogyasztásának esélyét csökkenteni kell. Ez csak szigorú kockázatcsökkentő intézkedésekkel érhető el, melyek lényeges kritériuma, hogy a készítmény ‒ meghatározott dózisban ‒ kizárólag a rágcsálók járataiba kerüljön, amit a pocoktetemek összegyűjtése, megsemmisítése, a kiömlött csalétek eltávolítása, valamint folyamatos vadriasztás kell, hogy kiegészítsen.