Nem mindegy, hogy nyest, nyuszt vagy menyét járja a padlást

Hasonló fajok esetén az átlagos szemlélő nehezen dönti el, hogy épp milyen állatot lát. A nyest, a nyuszt és a menyét egyedei akár össze is téveszthetők, ráadásul mindhárom faj megjelenhet az ember környezetében. A kisragadozók között hasonlóságok és eltérések is vannak, ezeket érdemes sorba venni. Jó az alkalmazkodóképességük, gyorsak, remekül másznak és kis helyeken is képesek közlekedni és vadászni.

A Hobbikert szerkesztett hasznos anyagot a nyest, a nyuszt és a menyét jellemzőiről, ezt az írást szemléztük.

A nyest

Testhossza 40-54 centiméter, farokhossza 22-30 centiméter, testtömege 1,1-2,3 kilogramm. Karcsú testalkata és viszonylag rövid lábai vannak. Szőrzete barnás színű. Jellegzetessége a nagy fehér mellfolt, amely egyben a legfőbb megkülönböztető jegye a nyuszttól, aminek mellfoltja narancssárgás színű.

A nyest a sziklás, nyíltabb területeket kedveli. Ugyanakkor gyakran megjelenik a városokban, sőt megtelepedhet az épületekben is. Ügyesen mászik, de ritkán megy fel magas fákra. Főleg szürkületkor és éjjel mozog. Hatékony vadász, tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból, madarakból, tojásokból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, annak tartalmát kiszívja, csak az üres héjat hagyja hátra. Esetenként háziállatokat is megtámad - írták.

Életterük beszűkülésével a nyestek a rókákhoz hasonlóan a városok és települések peremére vagy magába a településre szorultak. A nyestek természetes élőhelyük helyett beköltöznek a padlásokra, megtalálnak minden lyukat és üreget. A kutyákat elkerülik, de szívesen beköltöznek az autók motorházteteje alá, megrágcsálják az autógumikat és összekarmolnak mindent. A védekezés meglehetősen nehéz ellenük, mert territoriális állatok és ha megszoknak egy helyet, onnan nehéz őket kiűzni. Különféle praktikákat használnak ellenük, de a legeredményesebbnek az élve befogást tartják. Sokan vizes palackokat tesznek az autók köré, állítólag ez működik. Ha megelégszünk az elriasztásukkal, akkor egy-két zacskónyi kutyaszőrrel hamar költözésre bírhatjuk őket, mivel a kutyákat (és a szagukat) mint ellenséget kerülik.

A nyuszt

A nyuszt hazánkban védett, eszmei értéke 50 ezer forint. Hegyvidéken él, de a nagyobb parkokban is megtalálható. Testhossza hasonló, tömege valamivel nagyobb lehet, mint a nyesté. Szőrzete barna, farka bozontos és hosszú. Mellfoltja a has felé pöttyökre eshet szét, de sohasem ágazik el villásan, mint a nyestnél. Füle kiemelkedik, lába rövid, talpa szőrös. Erős karmaival könnyedén mászik a fán, közben a farkával biztosítja az egyensúlyát.

A menyét

A menyét is védett, eszmei értéke 25 ezer forint. Jóval kisebb az előző két állatnál, testhossza 15-26 centiméter, vállmagassága 3-4, farokhossza 3-7 centiméter. A hím testtömege legfeljebb 250 gramm, a nőstényé legfeljebb 110 gramm. Teste hullámosan ívelt, éles határvonal húzódik fehér hasa és vörhenyesbarna felső része között. Olykor még a hasán is látni barna foltokat vagy sötét jegyeket a szájzugban. Mivel a menyét nagyon karcsú, még a pockokat is tudja követni járataikba.

Az állat bátor és kíváncsi; túlnyomórészt éjjel vadászik és általában magányos. Tápláléka elsősorban pockok és egyéb egérfélék, de patkányok, vakondok, madarak, tojások és üregi nyulak is. A menyét rengeteget portyázik, gyakran még éjszaka is, kertekben, hulladékhalmokon, szénakazlakban és cserjésekben - írták.