Magyar az a lengyel meggy, ami nem kell az oroszoknak

Moszkva minden lengyel zöldség- és gyümölcsimportot megtiltott, csakhogy a lengyel gyümölcs jelentős része tőlünk származik. A magyar kereskedőknek ezért Varsó helyett új utakat kellene találniuk, különben rájuk aszalódik a szilva - olvasható az uzletresz.hu oldalán.

Látott már nagy szemű lengyel cseresznyét? – kérdez vissza egy magyar gyümölcskereskedő, amikor arról faggatjuk, milyen hatással lehet az üzletére, hogy Oroszország szerdán betiltott minden, Lengyelországból származó zöldség- és gyümölcsexportot. Arra céloz, hogy a lengyelek valójában jelentős részben a Magyarországról és néhány balkáni országból származó importgyümölcsöt exportálják, amire például az a bizonyíték, hogy a kivitt nagy szemű meggy és cseresznye náluk meg sem terem. különösen nem azokban a korai hónapokban, amikor már szállítanak.

Átpapírozzák a magyar árut

Magyarország meggynagyhatalomnak számít a régióban, de a piacot jól ismerő egyik termelő-kereskedő szerint ma már legfeljebb csak 50 olyan cég lehet, amely közvetlenül viszi ki a gyümölcsöt Oroszországba. A többség Lengyelországba, vagy kisebb részben Moldáviába exportál, ottani partnerei pedig fel sem bontják a kamionokat, csak átpapírozzák az árut, és indítják Moszkva felé. A magyar kereskedők többsége ugyanis nem boldogul az orosz piaccal, nem beszéli a nyelvet, és nem igazodik el az ottani üzleti kultúrában, azaz nem tud partnert találni. „Ez a világ legigényesebb piaca, az én orosz üzletfelem egy hónapig ideköltözött, és csak akkor szerződött velem, amikor a saját szemével végignézte a betakarítást, a feldolgozást és a csomagolást” – mondja a kereskedő.

Ki jár rosszul valójában?

Moldáv közvetítők

A lengyel bojkott a gyümölcs esetében tehát a magyar kivitelt is átrendezheti. A hazai kereskedőknek nagyon gyorsan át kell állniuk a moldáviai közvetítőkre, ha továbbra sem boldogulnak az orosz partnerekkel. A piacot ismerő termelő szerint ez nem lesz nehéz, mert a moldávok állandóan keresik az itteni lehetőségeket. A sietségre azonban alapos okot ad, hogy a kieső lengyel export Moszkvából nézve nem jelentős tétel, és a török szállítók szinte azonnal le tudják kötni a megnyíló keresletet. Aki nem tud gyorsan Varsót kikerülő utakat találni, arra könnyen rászáradhat az idei szilva.

Baráti ország lehetünk

„Szerintem összességében még jól is kijöhetünk a lengyel bojkottból” – mondja Fehér Attila, a Doma-fruct Bt. tulajdonosa, aki éppen most indítja Oroszországba az idei hatodik kamionját. Ő arra számít, hogy az oroszok Lengyelországgal példát statuálnak, de – szokásukhoz híven – kiválasztanak egy-két „baráti” beszállítót is, és erre a pozícióra jó esélyünk van. Tudják, hogy a lengyel gyümölcs jelentős része végső soron magyar, és pillanatnyilag egyébként is egész jó az ázsiónk náluk. Ha pedig központilag kiadják, hogy a gyümölcsöt az orosz importőrök hozzák Magyarországról, akkor megnyílik a lehetőség az eddigi lengyel tranzit leépítésére. Ha viszont teljes uniós bojkott lesz, akkor csak a moldáv közvetítők maradnak megoldásként.

Létkérdés az orosz piac

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke az MTI-nek azt mondta, létkérdés, hogy az orosz piac nyitott maradjon a magyar zöldség és gyümölcs előtt. Mártonffy Béla szerint a mostani uniós költségvetési időszak végéig az ágazat tervei között szerepel, hogy egymillió tonna többletterméket állítson elő, és ennek nagy részét frissen és feldolgozva az orosz, a kínai és az arab piacon lehet értékesíteni. Csak így teremthető 100 ezer új munkahely az ágazatban. Jelenleg az Oroszországba irányuló kivitel mintegy 8 százalék, és ezt az arányt szeretnék a FruitVeB-nél 20-25 százalékra emelni.

Első válaszcsapás

Bár Oroszország egészségügyi okokkal indokolja, a lengyel termékek bojkottja minden bizonnyal a vele szemben alkalmazott uniós szankciókra adott egyik első válasz. A lengyel termesztők egyértelműen politikai indíttatásúnak tartják a lépést. Moszkva évente 2 milliárd euró értékben vásárol zöldséget és gyümölcsöt az unióból, és ezzel messze az EU legnagyobb felvevőpiaca. Az Európai Bizottság adatai szerint az unió gyümölcsexportjának 28, zöldségexportjának pedig 21,5 százaléka irányul Oroszországba.