Kelet-Európai fajtavizsgálatok, -listázás – német szemmel

A gazdaságban végzett fajtavizsgálatok nem tükrözik a rendelkezésre álló fajtadiverzitást, és nagyon költségesek. Egyrészt az eredmények aligha összehasonlíthatók vagy átvihetőek más helyszínekre, másrészt a mezőgazdasági vezetők általában nem hajlandók megosztani eredményeiket másokkal. A mezőgazdasági kis- és középvállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy saját üzemi fajtavizsgálatokat végezzenek.

Információforrások

A kelet-európai gazdálkodók alapvetően három információforrást használnak a fajtaválasztás során:

• Állami fajtavizsgálatok 
• Vetőmaggyártó cégek fajtavizsgálatai
• Saját szervezésű farmon végzett fajtavizsgálatok

Ez a három forrás nem elegendő az adott országokban elérhető fajták minőségi és független összehasonlításának biztosításához. Az állami fajtavizsgáló hatóságok gyakran alulfinanszírozottak, technikai és üzemi input-felszereltségük nem optimális. Mindez azt jelenti, hogy a termesztéstechnológia nem mindig igazítható a gazdaságok szintjéhez. E tényezők mellett a vizsgálati eredmények és a jóváhagyási kritériumok átláthatósága növelné a növényfajta-hivatalok döntéseibe vetett bizalmat. A vetőmaggyártó cégek fajtavizsgálatait elsősorban saját fajtáik leírására végzik, és nem adnak semleges és nem vállalati elfogultságú áttekintést a fajtákról.

A gazdaságban végzett fajtavizsgálatok nem tükrözik a rendelkezésre álló fajtadiverzitást, és nagyon költségesek. Egyrészt az eredmények aligha összehasonlíthatók vagy átvihetőek más helyszínekre, másrészt a mezőgazdasági vezetők általában nem hajlandók megosztani eredményeiket másokkal. A mezőgazdasági kis- és középvállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy saját üzemi fajtavizsgálatokat végezzenek.

Azonban a minden esetben rendelkezésre álló fajtaanyag semleges összehasonlítása és a nemesítéshez való gyors hozzáférés a termőhelyhez igazodó, nagy teljesítményű fajták formájában fontos és különösen hatékony intézkedés a sikeres növénytermesztésben, és versenyelőnyt jelent a mezőgazdasági tevékenység számára.  

Ennek eredményeként a DLG Kelet-Európa Regionális Munkacsoportja a DLG Növénynemesítési, Fajta- és Vetőmag Bizottsággal együttműködve foglalkozott ezzel a témával, és megfogalmazta a fajtavizsgálatokra és az országos fajtalistára vonatkozó követelményeket, valamint a lehetséges megoldásokat.

A fajtavizsgálatok és az országos fajtajegyzék követelményei

• A fajtaválasztás szabadsága a gazdálkodók számára.
• Átláthatóság: a fajtavizsgálatoknak átláthatóaknak, eredményeknek érthetőeknek kell lenniük. Figyelembe kell venni az adott régiók és gazdaságok igényeit.
• Megbízható fajtakísérlet: megbízható fajtakísérletre van szükség. 
  Nem mindegy, hogy ezt magánszemély, vállalkozás vagy állam vállalja-e.
• Hatékony átfogó rendszer: Az egyéni teszteken túlmenően egy hatékony átfogó rendszert kell kialakítani, amit minél többen elfogadnak. A jó központi rendszer minden fél számára előnyös. Függetlennek, tárgyilagosnak és semlegesnek kell lennie.
• Időelőny: a vizsgálati eredményeket gyorsan elérhetővé kell tenni. Ez különösen vonatkozik az időalapú optimalizálási lehetőségek kiaknázására, amelyek célja a nemzetközi genetika gyors elérése és ezáltal a versenyelőnyök biztosítása.
• A nemesítés előrehaladása: a termés előrehaladása, a rezisztencia terén elért előrehaladás és a nemesítés általános előrehaladása nemcsak a fajták vizsgálatának módjától függ, hanem attól is, hogy a tenyésztőnek sikerül-e megtérítenie a tenyésztési ráfordításait.
• Az új fajták kötelező nemzeti jegyzékbe vétele a vetőmagpiac ellenőrzésének és nyomon követésének fontos eszköze.
  
• A kifejezett abiotikus és biotikus stressztényezők különösen Kelet-Európában teszik szükségessé a termőhelyhez igazodó fajtákat. A kezdeti negatív tapasztalatok nyomán a behozott fajták akadálytalan beáramlása elkerülhetetlenül először genetikai káoszhoz, végül pedig megújult, fokozott helyszíni előválogatáshoz vezetne.
  
• A nemzeti fajtajegyzék (USA) nélküli példák azt mutatják, hogy ez következésképpen a szellemi tulajdonjogok nem hatékony védelméhez és a nemesítési ráfordítások alacsony újrafinanszírozásához vezet, különösen a gazdaságban megtakarított vetőmagok esetében, és így végső soron a gazdálkodó nemesítési előrehaladásának csökkenéséhez vezet. Ugyanakkor megerősíti a hibrid növények termesztését, csak néhány vetőmagvállalat fajtájával.

A fajtavédelem nagyon fontos a megtérülő nemesítési költségek növelésében, különösen a gazdaságban mentett vetőmagok esetében, így végső soron a növénynemesítési és fajtafejlesztési beruházások, valamint a gazdálkodó nemesítési előmenetelhez való hozzáférése szempontjából.

Megoldások

A lehetséges megoldási módok közé tartoznak az időlegesen és műszakilag optimalizált állami fajtavizsgálatok, amelyeket műszakilag megfelelő üzemi fajtavizsgálatok, valamint speciális képzési és továbbképzési programok egészítenek ki.

• Időben és műszakilag optimalizált állami fajtavizsgálatok és országos fajtajegyzék
• Világos, átlátható, semleges folyamatok és döntések – lehetőleg digitálisan nyomon követhetően.
• A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartása, beleértve gyakorlatilag megvalósítható lehetőséget a minősített vetőmag díjain felül a gazdaságban mentett vetőmagok díjának beszedésére.
• Szabványos és átlátható irányelvek a fajtavizsgálatok elvégzéséhez, beleértve a nyitottságot az UPOV iránymutatásaira a műszakilag helyes tesztek elvégzésére.
• Kevesebb bürokrácia, digitális adatbázis (angol), elegendő személyzet, pénzügyek és technikai kapacitások.
• Optimalizált időalapú folyamatok a nemesítő által (ahol lehetséges, regisztráció pl. EU-s jegyzékbe vételi kérelemmel egyidejűleg, nem utólag – a próbamag mennyisége kihívást jelent, de lehetséges) és az előírásokon keresztül (pl. szaporodási import) a vetőmagként elismerés jelenleg csak az országos jegyzékbe vételt követően lehetséges, ami legalább egyéves késést eredményez).
• Állami fajtakísérletezés, műszaki és tudományos know-how korszerűsítése a precíziós vizsgálatok tervezésében és elemzésében.
• A folyamatok és a keretfeltételek optimalizálása révén a hatékonyan adaptált anyagok nemesítési előrehaladását legfeljebb egy éves késéssel lehetne bevezetni pl.

Professzionalizálás és szabványosítás

2. A gazdaságban végzett fajtavizsgálatok professzionalizálása és szabványosítása

• A rendelkezésre álló nagy mezőgazdasági üzemi gépek a gazdaságon belüli fajtavizsgálatok elvégzésére használhatók. A kisparcellák megműveléséhez szükséges speciális gépekbe való beruházás nem feltétlenül szükséges. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok nem függenek a megfelelő gépek rendelkezésre állásától és a nem elhanyagolható szolgáltatástól, amelyet a gyakran távol található tesztgép-beszállítók nyújtanak.
• A vetés- és betakarítástechnikai fejlesztések, valamint a digitalizáció által kínált bővülő lehetőségek lehetővé teszik a kelet-európai struktúrák szerinti műszakilag korrekt nagyparcellás vizsgálatok végrehajtását a meglévő gazdálkodási technológia segítségével.
• Fontos a teszteredmények összehasonlíthatósága. Ideális az egységes vizsgálati terv alkalmazása. Ennek előfeltétele az egységes értékelési módszerek megléte. 
• Az olyan módszerek alkalmazása, mint a Hohenheim-Gülzow módszer, az éghajlati övezetek szerint differenciált nemzetközi adatok összehasonlítását is lehetővé tenné.
• Szabványok kidolgozása és kialakítása a műszakilag helyes, gyakorlatilag megvalósítható farmon végzett fajtavizsgálatokhoz a főbb struktúrákban, valamint vizsgálati útmutató kidolgozása a helyes vizsgálati terv leírásával, a megfelelő térképezéssel és a megfelelő táblaléptékkel, valamint véletlenszerű pontokkal a statisztikai ellentételezés jó tájékozódást biztosítana a gazdálkodóknak.
• A tesztszemélyzet képzése további feltétele a sikeres helyszíni fajtavizsgálatok lefolytatásának.
• Magán jelleggel szervezett platform/érdekcsoport létrehozása a fajtavizsgálati eredmények cseréjére azon gazdálkodók között, akik maguk is tesztelik a fajtákat.
• A gazdaságon belüli fajtavizsgálati rendszer megbízhatóságának növelése érdekében figyelembe kell venni a tanúsítás kíséretét.
• A cél a műszakilag elfogadható vizsgálati eredményekkel rendelkező gazdaságon belüli, kivitelezhető fajtavizsgálatok legyenek a tipikusak.

3. Nemzetközi szakértői párbeszéd, képzés és továbbképzés a fajtakísérletek terén, mint a 
nemzeti listázási eljárások és vizsgálati módszerek előmozdításának eszköze

(Forrás: dlg.org)