Hirdetés
Import tej - hazai tej: 1-0
Hirdetés
Tovább bonyolódik a hazai tej védelme körüli harc. Egyelőre úgy tűnik, az import tej lenyomja a hazait. 2010 után csökkent a behozatal aránya, de az utóbbi hónapokban ismét fellendült az import. Sőt, vannak olyan boltok, ahol csak külföldi tej kapható. Múlt héten még arról írtunk, hogy a termelők a hazai nyerstejért lobbiznak, most az Origo kérdezett meg piaci szereplőket az ügy kapcsán. Az aktuális fejleményekből és véleményekből szemezgettünk.
Ezer tehenet, és még több borjat tartanak a Bicskei Mezőgazdasági Zrt-nél, ahol szilárdan kitartanak a tevékenység mellett. Hegedűs Imre vezető egyértelműsítette, hogy nem adja el az állatait és nem zárja be az üzemét sem. Még akkor sem, ha ehhez egy évben 365-ből 365 napot kell dolgoznia, és évente 100-150 milliós árbevételtől esik el az olcsó import tej miatt. Ez a kiesés 25 munkahely fenntartására lenne elegendő.
A hazai tejágazat exportra rendezkedett be, ez hozza a fix bevételt. Az itthoni tejfogyasztás fedezésére évi 1,6 milliárd kg-nyi tejre és tejtermékre van szükség, ebből 1,4 milliárdot meg is termelünk. Viszont 400 kg-t exportálunk, így a maradék 600 kg-t be kell hozni minden évben, többnyire Csehországból, Szlovákiából és Lengyelországból. A gond abból adódik, hogy az importban nagy az adócsalás miatt olcsó tej aránya. Egyébként a magyar tejtermelési kapacitás fedezni tudná az export nélkül a magyar fogyasztók igényeit.
Havonta 8-10 millió liter kerül az üzletekbe, nagy részük feketén. A folyamat a következő: az importőr Magyarországon áfanövelt áron adja el egy nem létező cégcsoportnak tejet, akik továbbadják azt a hipermarketeknek. Az áfa az adót csaló kereskedőknél ragad, nem fizetnek az államnak. Ehhez járul hozzá még egy olyan jelenség, hogy az itthoni vevők fokozatosan lejjebb próbálják nyomni az árat, még éppen addig, hogy a beszállítók jól járjanak. Így kerülhet egy doboz tej 90 Ft-ba, amivel a hazai tejtermelők már nem tudnak költséghatékonyan versenyezni. Nekik is 104,8 Ft helyett 94,8-89,9 Ft-ért kellene adniuk egy-egy liter tejet, ami hosszú távon az üzlet végét jelenti számukra.
Az utóbbi időszakban 6-7%-os tejtúltermelés tapasztalható a piacokon, ezért is jelent most 2010 óta ismét veszélyt a külföldi tej a hazai piacra. A többletet nyomott áron megvették a helyi feldolgozók, és most szabadulnak meg a fölöslegtől alacsony áron.
Nem csak a termelők, de a kis tejgyárak is gondban vannak. Az árverseny miatt munkavállalókat bocsájtottak el, a boltok polcaiért pedig polcpénzt, és akciókat követelnek rajtuk a bolttulajdonosok. A terméktanács ülésére sem tudtak elmenni, mert kevesen vannak, hiába az egyeztetések. Most demonstrációra készülnek az ágazat szereplői a nyomott árak miatt, és az érdekeik figyelembe vételéért.
Az ügynek bizonyára ezzel még nincs vége. A tejkvóta ugyanis jövőre megszűnik, így bármely ország túltermelhet, és adhat el a piacon. Hegedűs Imre azonban borúlátó, a Tej Terméktanács által prognosztizált 103 Ft/kg-os árat nem fogja tudni tartani. Inkább a 120 Ft/kg-os árban látja a jövőt, és a stabilitást.
Forrás: Origo.huTémák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Kertészeti növényvédő gépek, szárzúzók és traktoros villásemelők a Nobilitől
A Nobili név említésekor ma már mindenkinek a tradicionálisan jó minőségű, megbízható gépeik jutnak az eszébe. A gyár története 1945-ig nyúlik vissza, amikor a gépesítés még gyerekcipőben járt. Ekkor kezdődött a gépgyártás az olaszországi Molinellában - Efrem Nobili elképzelései szerint. A gyár ma is családi tulajdonban van, önállóan fejleszt és gyárt, a világ szinte minden országában jelen van. A Nobili szárzúzókat, vontatott és függesztett permetezőket és különböző szállító-anyagmozgató eszközöket készít. Hazánkban több mint 60 éve érhetők el a termékei.
Kukoricakrízis: súlyos aszály és kánikula fenyegeti a termést - beszámoló a földekről
Az egyesület a múlt héten összesen 10 gazdát látogatott meg, amely találkozók során azt tapasztalták, hogy a kukorica rendkívül változatos képet mutat az országban, a talajadottságoknak és a területen tapasztalt időjárási viszonyoknak megfelelően. Ezzel együtt a többhetes kánikula sehol sem tett jót a kultúrának, amelynek hatását az idei termésre vetítve Csepregi Attilával, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője boncolgatta.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatTöbb mint 3.300 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés