Hirdetés
Három Békés vármegyei gazdakör írt közös levelet a gondokról a NAK-nak és a MAGOSZ-nak
Három, az Alföldön tevékeny gazdakör elnöksége fogalmazott meg közös levelet, melyben tájékoztatják a békési gazdák helyzetéről az érdekképviseleti szerveket és javaslatokat tettek, melyek segítségével mérsékelni lehetne a gazdákat sújtó nehézségeket. Ezt a levelet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ vezetése felé továbbították. Az előzmény, hogy 2023. október elején a Nagyszénási Gazdakör, a Gerendási Gazdakör és az Orosháza és Térsége Gazdakör közös elnökségi ülést tartott. Az volt a cél, hogy átbeszéljék a problémákat és összegyűjtsék a gazdák javaslatait azok kezelésére.
Az OrosCafé anyagát szemléztük. Eszerint a Nagyszénási Gazdakör, a Gerendási Gazdakör, valamint az Orosháza és Térsége Gazdakör elnöksége közös levelet fogalmazott meg, melyben az érdekképviseleti szerveket tájékoztatták a békési gazdák helyzetéről, és javaslatokat tettek, melyek segítségével mérsékelni lehetne a gazdákat sújtó nehézségeket. Ezt a levelet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ vezetése felé továbbították.
Komoly gondok vannak jelenleg az agráriumban, melyekről a társadalomnak tudnia kell – fogalmazott Brlázs Róbert, az Orosháza és Térsége Gazdakör elnöke.
Gabonaválság alakult ki erre az évre. A vetőmagok, a növényvédő szerek és a műtrágyák ára az egekben, a gabona felvásárlási ára pedig tavaly óta kevesebb, mint a felére csökkent. A gazdák veszteséget termelnek és ennek több oka van - írták.
A gerendási gazdaköri elnök, Viczián János vázolta a helyzetet:
Sajnos egyre több gazdatársunktól halljuk azokat a mondatokat, hogy az Európai Uniós előírások változása sokkal nagyobb mértékben akadályozza őket a gazdaságos termelésben, mint amekkora területalapú támogatásokkal kompenzálni tudja. Inkább nem tartanak igényt az uniós támogatásokra, hogy az uniós előírások szerinti termelés által keletkezett veszteségeiket minimalizálni tudják. Erre a problémára jó rávilágít az a szabály, amely csak 10 cm-ig engedélyezte a tarlóhántást szeptember 30-ig.
A környezetvédelmi szabályok miatt nem tudták a mezei pocok inváziót kémiailag kezelni. Júliustól a rágcsálók üregeibe lehetett ugyan kihelyezni irtószert, de ez például 100 hektáron akár 1 millió lyukat is jelent, amire nincs kapacitás, észszerűtlenné teszi az engedélyt. A szántás elmaradása pedig tovább biztosította a megfelelő életteret a rágcsálók számára. Ez jelentős károk elviselését jelentette a számukra, miközben a szántóföldi növények felvásárlási ára az önköltségeiket sem fedezi.
A finanszírozás gondjai
A gazdaköri vezetők elmondása szerint komoly gondok vannak a termelés finanszírozása terén is. Térségünkben általános gyakorlat – de feltételezhetjük, hogy így van ez az ország más területein is – a 100 hektár alatti területméreten dolgozó gazdák esetében, hogy a termelésüket Széchenyi hitelprogram adta lehetőségek alapján szervezik. Állandó bizalommal a tekintetben, hogy ha a termelésük nyereséges lesz, ismét saját lábukra tudnak állni és maguk is finanszírozni tudják a termelésüket.
Sajnos a tavalyi év után az idei tendencia is azt mutatja, hogy csak a felvett hitelt tudják visszafizetni. Nem alaptalan az a félelem a gazdák részéről, hogy a jövőben sem tudják az eladósodásukat megoldani, megakadályozni. Hitelekre lesz szükségük a termeléshez. A földalapú támogatás sok esetben csak a föld bérleti díjának megfizetésére elég, tehát nem azt a célt szolgálja, amire adják. Az Ukrajnában termelők elárasztották a szomszédos országokat a gabonájukkal, lekötve a helyi tároló kapacitások nagy részét. Ezért például a kisebb magyar gazdálkodók kénytelenek a nyomott, kétezres évek elejét idéző áron eladni a termést, ez pedig veszteség, nem fedezi a termelés költségét sem.
A gazdaköri vezetők nem csak a bajokat tárták levelükben az érdekképviseleti szervek elé, de javaslatot is megfogalmaztak:
„Maga a hitel lehetősége a kisebb gazdaságok fennmaradásához sajnos elengedhetetlen, de ebben a formájában nem több, mint egy pénzügyi mentőöv konstrukció. Az agrárium hosszú távú sokszínűségéhez a kisgazdaságok fennmaradásához szükség volna egy, az állam által létrehozott ágazati konstrukcióra, a leghatékonyabb megoldást egy integráció jelentené. Ahol a termelést egységesen megszerveznék, közös beszerzésekkel az inputanyagok árát mérsékelnék, a termelést ellenőriznék, mindezekhez a pénzügyi feltételeket biztosítanák.
A közös értékesítés növelné a piaci alkupozíciókat, az árat, esetleg a raktározással a lehetőséget biztosítana a kedvezőbb piaci környezet kialakulására. Az elszámolás után pedig a következő év termelési biztonsága ismét adott volna. Az integrációk tőlünk nyugatabbra is jól működő konstrukciók, elég csak Ausztriáig mennünk. A termelés kiszámíthatóságán túl segíthet az agrárium gyorsabb modernizációjában, a termelés hatékonyságának növelésében, és az érdekérvényesítés hatékonyságában, mind beszállítói mind értékesítési oldalon. A pénzügyi szempontokról a szakmai, ágazati szempontokra tolva a fókuszt.
A gabonák gondjai
Az ukrán gabona miatti piaci anomáliák kezelésére hozott intézkedések sajnos a kialakult helyzetet nem fogják megváltoztatni. A Magyarországon betárolt gabona kiszállítását, a piacainkról való gyors eltűnését nem tudja megváltoztatni a jelenlegi intézkedés. Minél tovább tart, annál több kisgazdaság tönkremenetelét okozhatja. Talán az megoldást jelenthet, ha az itt tárolt külföldi eredetű gabonára a magyar állam kaució letétbe helyezését kéri, amelyet csak akkor ad vissza, ha a gabonát kiviszik az országból vagy értékesítik. A kaució összegének kellő mértékben kényelmetlen összegnek kell lennie a multinacionális vállalatok számára, hogy a tárolóinkból minél hamarabb elvigyék más országokba a gabonájukat.”
A felsorolt gondok legközvetlenebbül a kis, 100 hektár alatti gazdálkodókat sújtják, de mint az agrár kerekasztalon elhangzott, a nagyüzemek vezetői is megkongatták már a vészharangot. A gazdaköri vezetők szerint a megoldás kulcsa leginkább az EU vezetőinek kezében van. Ha ők is elsősorban a tagállamok gazdálkodóinak, ezen keresztül pedig a tagállamok népességének érdekei mentén hoznának döntéseket, ezek a problémák jórészt megszüntethetők lennének - írták.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Mitől lesz jobb a minőség? - 1. rész
Az őszi vetésű növények 2024-ben jobb körülmények között kezdik meg az életüket, mint az elmúlt években. Mégis, a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy valamelyest növeljük a termelt mennyiséget és jobb beltartalmi mutatókat érjünk el. Hol mentek el a mázsák és mi okozza a gyengébb minőséget?
Gabonaszárítás során kiváltható a gáz a HETECH innovációjával
A HETECH idei szakmai napján a kiemelt téma egy, a gabonaszárítás területén születtet innováció volt, de a nagyszámú résztvevő megismerkedhetett, a terménytisztítás gyakorlati kérdéseivel, egy spanyol gabonahűtési technológiával és különböző állattenyésztési technológiákkal is.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatJohn Deere 8300 traktor
12 000 000 HUF
+ áfaTöbb mint 1.100 hirdetés 110 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés