Izgalmas kerekasztal-beszélgetésre került sor 2024. június 5-én a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow nevű rendezvényén, Mezőfalván, ahol Németh István, a Magro.hu portálvezetője, a gabonapiac 2024. évi kilátásairól kérdezte Fórián Zoltánt az Erste Bank, Zábrák Gergelyt, a Hungrana és Zsarnóci Csabát az OTP Agrár képviselőjét. Szóba került Ukrajna, Oroszország és az EU jövőbeni szerepe, a spekuláció hatása az árakra, de a Magyarország számára javasolt út is.

A beszélgetés kiindulópontjaként Németh István elhelyezte Magyarországot a világ gabonatérképén. Mint elmondta, az 1 százalékos gabonapiaci részesedésünkkel csak elszenvedői és nem alakítói vagyunk a globális folyamatoknak, majd az aktuális befolyásoló tényezők kerültek sorra.

Ukrajna szerepe a jövőben

Zábrák Gergely, a Hungrana vezető üzletkötője, Ukrajna kapcsán megemlítette, hogy a háború ellenére az ország továbbra is jelentős globális szereplő a napraforgó és kukorica világpiacán, és mivel a belső felhasználásuk kifejezetten alacsony, ezért nagy exportpotenciállal rendelkeznek. A megtermelt árualap pedig helyet keres magának, ami befolyásolja a szintén exportra is termelő magyar gazdálkodók külpiaci kilátásait. Bár pont a háború miatt bizonytalan, hogy egy adott évben az exportpiacokon mekkora volumenekkel jelentkeznek, de a szakember továbbra is a napraforgó, a kukorica és a búza dominanciáját várja a vetésszerkezetükben.

Kerekasztal résztvevői
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői balról jobbra: Németh István, Zábrák Gergely, Fórián Zoltán és Zsarnóci Csaba

Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője, ezt azzal egészítette ki, hogy rámutatott, bármi is történik Ukrajna export árualapjával, azt mindenképpen megérzik a magyar gazdák, mert a mennyiség miatt árbefolyásoló erejük van. Korábban a Nyugat-Európa felé irányuló export jelentett problémát, jelenleg már a szállítás fókusza visszakerült a Fekete-tengerre. A tengeri szállítás gazdaságosságával nehéz versenyezni, ezért kisebb a közvetlen nyomás piacainkra. Közvetve azonban Ukrajna és búza esetében Oroszország folyamatosan nyomás alatt tartják a világpiacot. A háború befejezése viszont azzal jár majd – szerinte -, hogy a beérkező külföldi tőke miatt az ukrán mezőgazdaság robbanásszerűen fejlődni fog, és mivel az óriási üzemek a világ legjobb technológiáit használják majd a jó adottságú földeken, még nagyobb teljesítményre lesznek képesek, ami az exportpiacokon is érződni fog. Az ukrán vetésszerkezet akár változhat is, jelenleg például a szója előretörésével a búza kárára, de ők mindig is tömegcikk-előállítók maradnak. A valószínűleg fokozódó verseny miatt pedig nekünk át kell gondolni, hogy kivel és mivel akarunk versenyezni.

Zsarnóci Csaba, az OTP Agrár főosztályvezetője, arra mutatott rá, hogy míg Nyugat-Európa többnyire inkább a felvevőpiaca az ukrán gabonának, addig Magyarország a piacokért versenyez vele, ezért az EU abban érdekelt, hogy a szabad árumozgás fennmaradjon, még ha számukra ez rövidtávon nem is előnyös. 2022-ben az aszály okozta áruhiány miatt ugyan szükségünk volt az ukrán gabonára, de jellemzően inkább gondot okoz az exportpiacokon, mert, például, a spanyol sertéstenyésztés arra épült, de Hollandia is óriási felvevőpiacának számít. Ezért a brüsszeli tárgyalóasztalnál, mi gabonaexportként kevésbé vagyunk fontosak, mint azok, akik gabonát importálnak.

Verseny az exportpiacokon: EU kontra Oroszország

Ezután Oroszországra terelődött a szó annak kapcsán, hogy az Európai Unió tiltó vámokat vetett ki az Oroszországból és Fehéroroszországból importált gabonatermékekre.

Zsarnóci Csaba mindezt inkább politikai döntésnek tartja, de mivel Oroszország, a világ egyik legnagyobb gabonaexportőreként ármeghatározó erővel bír, szerinte az EU piacvédő intézkedése nem véd meg bennünket az árhatások begyűrűzésétől.

Fórián Zoltán ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország a 2000-es évek elején éppen egy embargó hatására kényszerült a belső élelmiszer-önellátásának, piacának kiépítésére, az agrárstratégiájának átalakítására, aminek révén a mai szintre jutott. Búzából negyedik éve a világ legnagyobb exportőrének számítanak. Az orosz gabonafélék pedig folyamatosan szorítják ki az európai árut az észak-afrikai és közel-keleti piacokról. Úgy vélte, az oroszokkal nagyon komolyan kell számolni gyakorlatilag minden mezőgazdasági termék és termény vonatkozásában az exportpiacokon.

Zábrák Gergely szintén politikainak gondolja a döntést, mivel orosz búza jellemzően nem is érkezik az EU-ba, ellenben az Európai Unió és Oroszország ugyanazokra az exportpiacokra céloz. A legfrissebb prognózis szerint Oroszország 85, az EU pedig 127 millió tonna búzát termel majd ebben a gazdasági évben, de az oroszoknál jóval nagyobb az export részaránya. Ezért – úgy gondolja – az EU-nak ideje átgondolni a terveit, mert jelenleg egy csökkenő versenyképességet látunk egészen addig, amíg az EU is tömegterményeket állít elő búzában. Egy magasabb hozzáadott értékű termékpályára való átállás ugyanakkor sok időt venne igénybe.

Zsarnóci Csaba a kérdésblokk zárásaként arról beszélt, hogy bár sokszor a magyar érdekekkel ellentétes döntések születnek az EU-ban, ugyanakkor, mivel egyre több dolog nemzeti hatáskörben dől el, a magyar kormányon is múlik, hogyan használjuk fel a kapott forrásokat, hogyan priorizál és milyen struktúraváltásokat irányoz elő.

Spekuláció hatása a gabonaárakra

A beszélgetés ezt követő részében a spekulációnak az árak kialakulásban betöltött szerepe került terítékre.

Zábrák Gergely úgy vélte, hogy Chicago-ban és a párizsi MATIF-on sok olyan befektető van, akiket nem a gabonafélék termése, felhasználása, kereslete vagy kínálata érdekel, csak a befektetésük hozama. Ez a hozzáállás pedig elszakítja a realitásoktól az árakat. A tényleges kereslet és kínálat csak hosszú távon hat az árakra. A szakember azt is elmondta, hogy a MATIF-hoz képest a magyar kukorica jelenleg túlárazott, amit az is bizonyít, hogy exportra jelenleg nem tudunk értékesíteni.

Fórián Zoltán tapasztalatai szerint június elején kukoricát egyébként jellemzően csak a feldolgozóipar vásárol, és ő is úgy látta, hogy a megtérülését keresi a spekulációs pénz, amit a nagyon könnyen befolyásolható árupiacon gyakran meg is talál. Ezzel együtt a szakember úgy véli, hogy ezek a folyamatok nem kiszámíthatatlanok, a hírek segítik a tisztánlátást. Egy objektív információ túlhangsúlyozásával jelentősen lehet befolyásolni egy termény árát.

Fotó: Pixabay

Zsarnóci Csaba ezzel szemben arra mutatott rá, hogy a spekulánsok mellett a gabonatermesztők egy rétege is elkezdte tudatosabban kezelni az értékesítést és figyelni az árutőzsdék történéseit. A szakember fontosnak érzi, hogy minél többen gondolkodjanak hasonlóan, mert ez egy rendkívül kritikus dolognak gondolta a gazdálkodás szempontjából.

Fórián Zoltán a témára rácsatlakozva azt szorgalmazta, hogy minden gazdálkodónak fel kellene ismernie, hogy a termesztéshez és termény-előállításhoz képest túl keveset foglalkoznak a raktározással és értékesítéssel. Átgondoltabb értékesítéssel rájöhetnének, hogy milyen kicsi pontnak számítanak a piacon, és talán nőne az együttműködési kedv, amit a szakember a magyar agrárium egyik legnagyobb gyengeségének nevezett meg.

A kukoricatermesztés kockázatai és jövője

A magyarországi vetésszerkezet várható alakulására kitérve, a Hungrana szakembere, Zábrák Gergely a kukoricában további vetésterület-csökkenést prognosztizál, mivel a dél-alföldi megyéink teljesítménye a globális felmelegedés hatására drasztikusan romlik. Ráadásul a kukoricatermesztés egyre nagyobb kockázatot hordoz magában. A várható termésnagyság nagy szórást mutat, a stabilabban termő napraforgóhoz vagy búzához képest. Nagy gond továbbá az árak változékonysága, hiszen, például az elmúlt 2 évben több mint 100 ezer forintos különbség volt a legmagasabb és legalacsonyabb árszint között. Úgy gondolta, ha nem kezeljük ezeket a kockázatokat, sokan elvérezhetnek, még a nagyobbak közül is. A pénzügyi tudatosság és közgazdasági szemlélet már nem megúszható a szántóföldi növénytermesztésben sem. A régi mondás, miszerint, ha nem felejtünk el vetni, akkor már biztosan profitot termelünk, mára már nem állja meg a helyét.

Fórián Zoltán is egyet értett a kukorica további vetésterület-csökkenéssel, akár 650 ezer hektárig 3-5 éven belül. Úgy vélte, ekkora területen lehet optimálisan, a 10+ tonnát megcélozva, a területegységre vetített jövedelmezőséget fő célként kitűzve, fenntarthatóan termelni, amihez a feldolgozókapacitás is adott az országban.

szárított kukorica
Fotó: Freepik

Lengyelország példája és az együttműködés fontossága

A Magyarország által követendő út átbeszélésekor Zsarnóci Csaba Lengyelországot hozta fel példaként. Mint elhangzott, a lengyelek 5-6 ágazatot választottak ki, azokat a termékpályákat tudatosan fejlesztették, abba tettek minden támogatást. Ezáltal kiépültek olyan értékláncok és exportpiacok, amiben a gazdák kiszámíthatóan tudtak termelni. A banki szakember szerint egy gazda egyedül nem tud elindulni ezen az úton, az együttműködés a kulcs. A géppark együttes kihasználásában, akár a közös értékesítésben rengeteg tartalék van. Elhangzott, hogy a konszolidációt nem csak birtokkoncentrációként lehet értelmezni, hanem szövetkezetek és egyéb társas vállalkozások révén is megvalósítható. Ha egy kritikus gazdatömeg összefog, akkor ők már akár feldolgozókapacitást is tudnak ehhez rendelni, amivel kiléphetnek a nemzetközi piacra is.

Zábrák Gergely az alulról jövő szerveződés mellett a felülről jövő kezdeményezés fontosságáról beszélt, mert az etalonnak tekintett francia és lengyel hosszú távú stratégiát is felülről, kormányzati szinten határozták meg. Szerinte az egyértelmű irányvonalakat Magyarországon is tovább kellene erősíteni, mert jelenleg a magyar agrárium lemaradásban van. Ehhez pedig az út az együttműködésen keresztül vezet. Bár a birtokszerkezet sosem lesz olyan, mint Ukrajnában, összefogás nélkül a lemaradás fog nőni. „Búzában, kukoricában nettó exportőrök vagyunk, pedig érdemes lenne talán inkább feldolgozni. Ehhez egy kormányzati koncepcióra van szükség, amely mentén el kellene indítani az értékláncok felépítését, ami csak hosszú távon lehetséges. Alapanyagot importálni nem jó stratégia. Nagyon át kellene gondolni, hogy mit várunk a jövőtől” – hangzott el.

Fórián Zoltán az elemzők és a kereskedők szerepét hangsúlyozta a folyamatban. Szerinte ők azok, akik rendelkeznek a szükséges információval és akik tudására építve a jövő irányvonalai felrajzolhatók. Ehhez új értékláncokat kell építeni, mert amit az 5 fő szántóföldi termény esetén az elmúlt 40-50 évben jól csináltunk, már nem működik, hozzáadott érték teremtésével változtatni kell. Célként azt fogalmazta meg, hogy a struktúraváltás minél kisebb fájdalmat okozzon az agráriumnak.

Az agráriumban elengedhetetlen a tudatos tervezés és a hosszú távú stratégia kialakítása. Csak így érhető el a fenntartható fejlődés és a versenyképesség növelése a nemzetközi piacokon - zárta le a beszélgetést a kerekasztal-beszélgetés moderátora, a Magro.hu piactér és hírportál vezetője, Németh István.

 

Megosztás

További híreink

Reped a paradicsom! De mitől? Mit lehet tenni? Még ehető?

2024.06.21.

A paradicsom kedvelt alapanyag a kertekben szerte a világon, élénk íze és sokoldalúsága miatt szinte állandó helye van a konyhában. Gyakori probléma azonban, amellyel sok kertész szembesül, a paradicsom repedése. Ez a jelenség elkeserítő lehet, különösen akkor, ha időt és energiát fektetünk az egészséges növények termesztésébe. A garden-guide.com cikke azt vizsgálta meg, hogyan néz ki a paradicsomrepedés, milyen okok állnak mögötte, mikor fordul elő általában, milyen hatással van az ehetőségre, és hogyan lehet megelőzni.

A NAK-elnökkel erősödött a magyar küldöttség és a gazdák érdekképviselete az Európai Parlamentben

2024.06.21.

A legutóbbi Európa Parlamenti választás merősítette a gazdák érdekérvényesítését az EU központjában, és az agrárium is hangsúlyosabban jelenhet meg az Európai Parlament napirendjén – közölte Nagy István agrárminiszter.

Sivatagból az otthonainkba: 5 gyakorlati tipp a pozsgás növények beltéri gondozásához

2024.06.21.

Akinek volt valaha jáde növénye, és nem tudott rájönni, miért hullanak le folyamatosan a levelei, vagy miért zsugorodott össze váratlanul egy rutin öntözés után, akkor értékelni fogja a poszgás növények gondozására vonatkozó tanácsokat. Ezek a hasznos tippek mindent tartalmaznak, amit tudni kell a beltéri életben tartásukhoz, a megfelelő öntözéstől és fénytől a legjobb talajtípusig.

Ez már nem játék, két vármegyére harmadfokú riasztást adtak ki mára

2024.06.21.

Pénteken változó vastagságú és mennyiségű fátyolfelhőzet, illetve szaharai por szűri, zavarja a napsütést. Emellett az ország északi, északkeleti harmadán az alacsonyabb szintű felhőzet fokozatosan csökken, gomolyosodik. Csapadék estig általában nem lesz, de a nyugati, délnyugati határvidékre már estefele kis eséllyel besodródhat zápor, zivatar. A keleties irányú szél elkezd déli irányba fordulni és helyenként megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 30 és 38 fok között várható. A déli országrészben lesz a legmelegebb. Késő estére 22 és 31 fok közé hűl le a levegő. Bács-Kiskun és Csongrád vármegyében harmadfokú hőségriasztás van érvényben.

Áder János szerint víztározók és csatornák kellenek az árvíz elleni védekezéshez

2024.06.21.

A következő generációnak alkalmazkodnia kell a megváltozott életkörülményekhez a mindennapi életben, és az energia- és vízgazdálkodás szempontjából is - mondta Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Partner

A lombtrágyázás alapjai

2024.06.21.

A lombtrágyázás valamennyi növénykultúrában elterjedt tápelem-utánpótlási technika. Bár minden termelő hallott már róla, sőt sokan alkalmazzák is, érdemes közelebbről megnézni, hogy valójában mit is jelent, miért van rá szükség, hogyan célszerű kivitelezni.

Partnerhírek
Partner

A lombtrágyázás alapjai

2024.06.21.

A lombtrágyázás valamennyi növénykultúrában elterjedt tápelem-utánpótlási technika. Bár minden termelő hallott már róla, sőt sokan alkalmazzák is, érdemes közelebbről megnézni, hogy valójában mit is jelent, miért van rá szükség, hogyan célszerű kivitelezni.

Partner

InVigor® repcehibridek, a BASF-től

2024.06.19.

A repcetermesztésben tapasztalt folyamatos kihívások ellenére a folyamatok optimalizálásával továbbra is lehet jövedelmezően termeszteni a növényt. Az időjárás extremitásai és a növényvédelem során felhasználható hatóanyagok szűkülő köre révén egyre nagyobb fokú odafigyelésre, precizitásra és elmélyült szakmai ismeretekre van szükség a sikeres repcetermesztéshez. Jó hír, hogy a mögöttünk álló háromhónapos időszakban (2024. június) a repcemag felvásárlási ára 17,5%-ot erősödött a tőzsdepiacokon. Ha a trend kitart, új lendületet kaphat az olajosok között a repce.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Graecus BF Talajmaró
Bács-Kiskun, Kecskemét

Graecus BF Talajmaró

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Solis 50 RX kabinos 12fokozat
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 50 RX kabinos 12fokozat

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Hirdetésfeladás