Fenyeget a tavaszi fagykár – veszélyben az alma I.

A pesszimista forgatókönyv szerint, ha nem foglalkozunk a kibocsátásokkal, akkor a század végére jelentősen több fagykárral számolhatunk. Ez különösen az almát fogja érinteni, de az összes magyarországi gyümölcsösre is hatást gyakorol. A gyümölcsösöknél fellépő terméskiesésért 80 százalékban a tavaszi fagykár a felelős.

Bár a globális felmelegedés miatt összességében csökken a fagyos napok száma Magyarországon is, ez nem jelenti azt, hogy ne volnának és lennének továbbra is tavaszi fagyos időszakok. Ezek a korábbra tolódó virágzási időszak miatt éppen ebben a kritikus időszakban következhetnek be.

Az ezredfordulóig alma- és szilvatermelésben nagyhatalomnak számítottunk, mára azonban a meggyen kívül a többi gyümölcsös mennyisége csökkent. Az alma adja az összes Magyarországon termelt fás gyümölcs 70 százalékát, de regionálisan sem egyenletes a termőterületek eloszlása. Mert a gyümölcsös terület közel 40 százaléka egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található. A hosszabb távú alkalmazkodási törekvések (fagytűrő fajták telepítése, más termőterületek keresése) mellett a megelőzésre, a kibocsátások csökkentésére kellene törekednünk, mert az kifizetődőbb és hatékonyabb.

A század közepéig tarthat a nyugalom

A század közepéig szignifikáns változás nem várható a mostanihoz képest, de utána élesen elválik az, hogy tartjuk magunkat a párizsi klímacélokhoz vagy sem.

Az optimista forgatókönyv szerint a század második felében sem kell nagyobb változásokra számítanunk, sőt a fagyveszélyes évek gyakoriságában és az előforduló fagyos napok számában is az ország egyes régióiban csökkenést jeleznek az eredmények. A pesszimista forgatókönyv szerint viszont, ha nem foglalkozunk a kibocsátásokkal, akkor a század végére jelentősen több fagykárral számolhatnak a gazdák és a fogyasztók is. Ez különösen az almát fogja érinteni, de az összes magyarországi gyümölcsösre is hatást gyakorol.

Hazánk 55 százaléka jelenleg mezőgazdasági terület, ebből nem egészen 3 százalék a jelentősebb haszonnal bíró szőlő- és gyümölcstermesztésé.

80 százalékban a fagykár okozza a legnagyobb terméskiesést

A klímaváltozás – ahogy minden hazai mezőgazdasági ágazatot – a gyümölcsöket is jelentős mértékben érinti. A gyümölcsfák hozamát és termésminőségét több tényező is befolyásolja, azonban hazánkban 80 százalékban a fagykár okozza a legnagyobb terméskiesést.

A téli, mélynyugalmi fázisban károsító,  –20 °C alatti fagyok a globális felmelegedés hatására ma már szinte egyáltalán nem fordulnak elő. Viszont továbbra is veszélyt jelent a tavaszi virágzás alatti fagy, amelyik a legérzékenyebb fenológiai fázisban éri a gyümölcsfákat. Egy virágzás alatt vagy közvetlenül azután fellépő, –3 °C alatti fagy védekezési stratégia nélkül 50 százalékos termésveszteséghez vezet. Sajnos az idei extrém meleg február-március miatt a szokásosnál jóval korábban beinduló vegetációban is kárt okoztak a márciusi virágzás alatti fagyok (legkiterjedtebben március 20-án reggel).

Veszélyben a szabolcsi alma is

A 20 méteres térbeli felbontású, 2015-2017-es állapotokat tükröző országos ökoszisztéma-alaptérkép adatbázisa alapján a kutatók meghatározták, hogy hol találhatók a hazai gyümölcsösök. Ezeket az információkat összekapcsolták a rendelkezésre álló meteorológiai változókkal.

A gyümölcsösök területének közel 40 százaléka egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található, ez főleg az almának köszönhető.

Emellett jelentősebb területet foglalnak el a gyümölcsösök az Ipoly mentén északon, illetve Bács-Kiskunban is. Mivel a gyümölcsfák adják a teljes gyümölcstermés 95 százalékát az elmúlt 20 év átlagai szerint, ezért a vizsgálatok során csak ezekkel foglalkoztak. Korábban a málna, szamóca és ribiszke is jelentősebb mennyiségben termett, de mára ezek nagyon visszaszorultak.

A legnagyobb mennyiségben tehát alma terem (70%), ezt követi

• az éves meggytermés (közel 10%),
• majd a szilva és az őszi (7-6%),
• végül a kajszi, a körte és a cseresznye

A rendszerváltás előtt, de inkább az ezredfordulóig alma- és szilvatermelésben nagyhatalomnak számítottunk, de a körte és az őszi összmennyisége is többszöröse volt a mainak. Egyedül a meggy mennyisége nőtt Magyarországon a jelentősebb gyümölcseink közül.

Jelen cikkben a szakértőkk tehát arra keresik a választ, hogy milyen gyakorisággal fordul elő fagy a virágzás időszakában. Mivel az alma továbbra is a legnagyobb hozamú gyümölcsfánk, ezért kidolgozták az alma fejlődési fázisaihoz kötött módszertant, illetve egy másik kritériumrendszert a többi gyümölcsfára.

A gyümölcsösöket néhol még inkább érinti a fagykár

Mindkét módszertant a hazai almafajták fejlődésének ideális, 5°C-os bázismőmérséklet feletti hőösszeghez kötötték. A hazai almafák legkorábbi és legkésőbbi virágzásának kezdete között átlagosan 10 nap telik el, és elsősorban az év első néhány hónapja határozza meg, hogy évről évre mikor éri el a hőösszeg a virágzáshoz szükséges kritikus értéket.

Az almafa virágzása alatt a legtöbb fagy 2007-ben fordult elő, és ekkor volt az elmúlt 20 év során a legkisebb termésátlag is. Ugyanakkor egyes jó években négyszeres termésátlag is előfordulhat.

Ez, a teljes időszakon összességében egy közepesen erős, –0,5-ös negatív korrelációt eredményez. A többi gyümölcsfát (meggy, szilva, őszi, kajszi, körte, cseresznye) tekintve az alkalmazott definíció szerint az adott évben az alma virágzásához képest egy korábbi kritikus időszak a viszonítási alap. Ilyenkor még természetesen nagyobb a valószínűsége, hogy a fagyok vissza-visszatérnek pár napra. Például 2012-ben több napon is nagyobb területet érintettek a fagyok a virágzáskor. Ennek következtében az almán kívül a többi jelentősebb gyümölcsfa rekordalacsony terméshozamot produkált.

Emellett az utóbbi három év (2020, 2021, 2022) hidegebb tavaszai is jelentősen csökkentették ezeknek a gyümölcsfáknak a termését.

Itt összességében egy erősebb, –0,6-os korrelációs kapcsolat látható, és a fagyok különösen a korán virágzó kajszit és őszit befolyásolták.

A kutatók elsőként azt nézték meg, hogy a gyümölcsfák évi termését érintő kritikus tavaszi hetekben hogyan változott a klímaváltozás miatt a fagyok gyakorisága a legutóbbi 20 évben a múlthoz (1971–1990-hez) képest. Továbbá amellett, hogy 20 év alatt hány évben fordult elő virágzás körüli fagy, azt is vizsgálták, hogy ezekben az években átlagosan hány napon jelentkezett fagy egy adott területen.

Általában csökkent a fagyos évek száma

Az almafa virágzása alatti fagyos évek gyakorisága a legtöbb területen csökkent, ugyanakkor az Ipoly völgyében és északkeleten jelentősebben nőtt. A többi gyümölcsfa esetében az ország legnagyobb részén szintén csökkent a fagyos évek száma a kritikus időszakot tekintve, míg a Kiskunság déli részén gyengén nőtt.

Azt vizsgálva, hogy átlagosan hány napon fordult elő a virágzás alatt fagy, látszik, hogy az almánál inkább gyenge csökkenés figyelhető meg az ország jelentősebb területén (kivéve a fagyzugosabb Ipoly völgyében és északkeleten),

Ezzel szemben a többi gyümölcsnél kissé több napon fordult elő potenciális kárt okozó fagy mind a Duna-Tisza közében, mind a Dunántúlon.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)