Akvakultúra: takarmányozás vízi élőlényektől

Mikroalgák, gombák, tengeri baktériumok, makroalgák és makrogerinctelenek:  a vízi takarmányozás céljaira használt fenntartható, fehérjével dúsított összetevők. Az akvakultúra az egyik leggyorsabban növekvő élelmiszer-termelő iparág világszerte, és az előrejelzések szerint 2050-re az akvakultúra-termelés eléri a 140 millió tonnát.

Az akvakultúra folyamatos növekedése azonban a fehérjetakarmány fenntartható készletéhez való hozzáférésen múlik.

A hallisztből származó fehérjeellátáshoz kapcsolódó fenntarthatósági probléma miatt alternatív, fenntartható fehérjeforrások kidolgozására van szükség az akvakultúra számára, hogy alátámassza a vízi takarmányozás iránti növekvő igényeket, és helyreállítsa a tápanyag-kibocsátásokat.

Mikroalgák

A fenntartható akvakultúra érdekében a mikroalgák alternatív fehérje-, zsírsav-, karotinoid- és antioxidánsforrásnak számítanak, beleértve a polifenolokat, szterolokat, valamint A- és E-vitamint. A mikroalgák nem szántóföldön termesztenek, ami minimálisra csökkenti a vízigényt. Ezenkívül a mikroalgák a tápanyagokat kiváló minőségű takarmány-összetevőkké alakítják át, felveszik a szén-dioxidot a környezetben, és csökkentik a a káros ökológiai hatásokat.

A mikroalgák esszenciális többszörösen telítetlen zsírsavakat és aminosavakat tartalmaznak; van azonban egy felső határa annak, hogy az aquafeed mekkora hányadát alkothatják a mikroalgák.

A halliszt akár 30%-os mikroalgával való helyettesítése növeli a növekedést és a túlélési arányt, javítja a pigmentációt, javítja az immunológiai választ és az akvakultúra-fajok általános egészségi állapotát.

A mikroalgákban található bioaktív vegyületek immunstimuláló és parazitaellenes hatásúak. Ezért a halliszt mikroalgákkal való helyettesítése javítja a különböző típusú fertőzésekkel szembeni ellenállást.

Gombák

A gombás biomassza fehérjét, esszenciális aminosavakat, többszörösen telítetlen zsírsavakat, rostokat, ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaz. A gombák melléktermékei helyettesíthetik a hallisztet a vízi takarmányban, jótékony hatással a hal- és garnélafajokra.

A tengeri gombák antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek a halak és garnélák kórokozói ellen, mint például a Lactococcus garvieae, a Vibrio anguillarum, a Vibrio harveyi, a Yersinia ruckeri és a Vagococcus salmoninarum. Ezenkívül a gombák bioaktív molekulái antioxidáns és immunstimuláló tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek javítják a vízi állatok egészségét, beleértve a tengeri uborkát is, szabályozva a gazdabél mikrobióta szerkezetét.

Ezen túlmenően, a mikoproteinek fenntartható fehérjeforrást jelentenek a vízi takarmány számára, mivel képesek magas metabolikus sebességű bioreaktorokban növekedni, különböző melléktermékek, például szén- és nitrogénforrások felhasználásával. Ezenkívül a gombák számos enzimet termelnek, hogy a különböző szubsztrátumokat immunstimuláns aktivitású poliszacharidokban gazdag biomasszává alakítsák.

Tengeri baktériumok

A baktériumok hasznosak a vízi takarmányozási költségek kezelésében, a takarmányozási teljesítmény fenntartásában és az akvakultúra-fajok egészségi állapotának javításában. Az egysejtű fehérjeforrások, például a baktériumok táplálhatók a zooplankton különböző taxonómiai csoportjaival, amelyeket akvakultúra-keltetők lárváinak élő táplálékaként használnak, vagy közvetlenül beilleszthetők a halak és rákfélék étrendjébe.

A baktériumok nagy mennyiségű nyersfehérjét, esszenciális aminosavakat, vitaminokat, foszfolipideket és bioaktív másodlagos metabolitokat termelnek. A bakteriális egysejtű fehérje alapú termékek hatékony növekedésserkentők, helyettesíthetik a hallisztet, és fokozhatják az immunválaszt és az akvakultúra-fajok, például a lazacfélék és a garnélarák túlélését.

Ezenkívül a tengeri baktériumok, mint például a bacillustörzsek, jótékony enzimeket, például proteázokat, szénhidrolázokat és lipázokat termelnek, amelyek javítják a táplálék lebomlását, így növelve az aquafeed tápértékét.

Makroalgák

A makroalgák vagy tengeri moszatok többsejtű, nagyméretű algák, amelyek szabad szemmel láthatóak, és fehérjékből és másodlagos metabolitokból állnak, amelyek hasznosak lehetnek a tenyésztett halak számára. Ezenkívül a különböző makroalgák profilaktikus és terápiás tulajdonságokkal rendelkeznek.

Továbbá a makroalgák nemzetségei, mint például az Asparagopsis spp. és Sargassum spp. antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek a halak és garnélarák számos fertőző ágense ellen. Az antimikrobiális hatás mellett a makroalgák gyulladásgátló és immunmoduláló tulajdonságokkal is rendelkeznek a halakban. Azonban a makroalgából származó biomassza fehérjeforrásként történő alkalmazása a vízi takarmányban kulcsfontosságú műszaki innovációkat igényel a makroalgák fehérjeforrása táplálkozási minőségének javítása érdekében.

A makrogerinctelenek, például a kétéltűek fehérjében gazdagok (száraz tömegük körülbelül 40%-a), és kevesebb mint 10%-ban tartalmaznak szénhidrátot és lipideket. Ezenkívül az amfipodák jól kiegyensúlyozott zsírsavösszetételt tartalmaznak, nagy mennyiségben raktároznak kedvező többszörösen telítetlen zsírsavakat, mint például az eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav. A Caprellid kétéltűek élő vízi takarmányként használhatók szabadföldön gyűjtve vagy tenyésztve. A kétéltűek megfelelő tápértékkel rendelkeznek az akvakultúrában való felhasználáshoz, de a termesztési folyamatok alacsony túlélési arányt vagy fajszaporodást eredményeznek.

Záró megjegyzések

A tengeri élőlények, mint például a mikroalgák, gombák, tengeri baktériumok, makroalgák és makrogerinctelenek alkalmazása fenntartható, fehérjével dúsított összetevőként a vízi takarmányban javítja az akvakultúra fenntarthatóságát és hatékonyságát. A tengeri élőlények azonban változatos fehérjéket és bioaktív vegyületeket tartalmaznak; ezért további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megértsük hatásukat a megcélzott akvakultúra-fajokra.

(Forrás: allaboutfeed.net)