Magyarországon az elmúlt 10 évben mintegy 70 százalékkal, közel 100 ezer hektárra nőtt az ökológiai szántóföldi területek mérete. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács munkacsoportja szerint a következő 10 évben komoly mértékű további emelkedés várható ezen a területen. Európában az elmúlt években 16,5 millió hektárra nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága, a kontinens éllovasainak számító országok már a 15 százalék körüli, vagy azt meghaladó arányt is elértek ezen a területen. […]

A tönke és alakor ősbúza fajok a tönkölytől eltérően szinte alig ismertek, pedig több tulajdonságukat tekintve is vetekszenek azzal, sőt, gyakran felül is múlják azt. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetételük, emészthetőségük, antioxidáns-vegyület és ásványi anyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket.

Péter és Pál napjával, június 29-én megkezdődött a betakarítás időszaka. Az idei aratási időszak kezdetén a hazai termelésű, egészséges, ökológiai művelésben aratott gabonák értékeire hívta fel a figyelmet az ÖMKi. A magyarok fejenként átlagosan 37 kilogramm kenyeret fogyasztanak évente. A kereslet kielégítésére ma már egyre több kézműves pékségben lehet hozzájutni ökológiai gabonákból, sőt, ősgabonákból – tönköly, alakor és tönke – készített, különleges beltartalmi értékű pékárukhoz. […]

Mi kell a jó kenyérhez? Minőségi búza, jó malom, remek liszt és szakképzett, becsületes személy, aki elkészíti. Utánajártunk, mik a legizgalmasabb témák és folyamatok a molnárok és a pékek világában. Ebben Tóth István agrármérnök, molnár, pék, a Molnárlegény című malom- és sütőipari kultúrával foglalkozó oldal szerzője segített nekünk. A magyar liszt minőségéről, a kenyérkészítés alapgabonáiról, a molnárszakmáról, csalásról és átverésről is beszélgettünk. […]

A rizstermesztésben rejlő komoly lehetőséget már a rendszerváltás előtti időkben felfedezték. Az 1950-es és 60-as években Magyarország 50 ezer hektáron termesztette. Ma például Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Franciaország, Bulgária és nem utolsó sorban Magyarország is foglalkozik vele. A termőterületek nagyjából fele Jász-Nagykun-Szolnok megyében, azon belül is Kisújszállás és Mezőtúr térségében található. A másik fele pedig Békés megyében, Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa és Békés települések határában terül el. […]