A dió egy olyan, juglon nevű vegyületet állít elő, amely az erre érzékeny növényekre mérgező, így gátolja azok a fejlődését. A kerti növények esetében a juglon-érzékenység leggyakoribb tünetei a levelek sárgulása, lankadása, hervadása a vegetációs időszak alatt, különösen forró, száraz időben. Ez végül a mérgezést elszenvedő növény pusztulását okozhatja. Van azonban több olyan cserje, zöldség, gyümölcs, illetve dísznövény is, amelyik ellenáll a juglonnak, és megfelelően fejlődik a fa alatt. […]

Egyre népszerűbb Erdélyben a Kelet-Ázsiában őshonos, a burgonyafélék családjába tartozó növény, a goji termesztése. A Kínából származó, vitaminokban gazdag, kitűnő antioxidánsként ismert gyümölcs romániai termesztése Brassó környékéről indult és terjedőben van. Az átlaghőmérséklet növekedésével járó éghajlatváltozás miatt Erdélyben is megteremnek olyan növények, melyek korábban nem. Az első romániai goji ültetvény a Brassó megyei Ágostonfalva határában található. […]

Az elmúlt hetekben bőven érte eső a földeket és a kerteket. Emiatt a kultúrnövényeken és a gyomokon kívül a fű, a veteményes és a kerti növények gyors növekedésbe kezdtek. Ideje kezelésbe venni őket, és nekilátni a kertészkedésnek. Ám nagyon nem mindegy, hogyan végzi ezt az ember. Anyagunkból kiderül, hogy melyik az a 6, kertészkedéssel kapcsolatos hiba, amit nagyon sokan és rendszeresen elkövetnek. […]

A hatalmas, 10 ember életét is követelő kolontári iszapkatasztrófa súlyos károkat okozott a környezetben is. A közeli erdők szinte teljesen megsemmisültek, a talaj szennyeződött, élettelenné vált a 2010. októberi ipari szerencsétlenség következtében. A kiömlő, több mint 1 millió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék nagyjából 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben. Ez utóbbi enyhítésén dolgoztak sikerrel a helyi erdészet munkatársai. […]

A fajta a Kárpátok karéjában és a hegylábi területeken alakult ki, eredete azonban egyelőre a homályba vész. A kárpáti borzderes a mai formáját az 1800-as évek közepére-végére nyerte el. A Kárpátokban jelenlévő mokány, riska, busa marhát svájci borzderes fajtájú szarvasmarhákkal keresztezték, mely az eddig viszonylag heterogén állománynak egységes külsőt kölcsönzött. Használatán nem sokat változtatott a svájci borzderessel történt keresztezés, a fajta megtartotta primitív ősi jellegét, a svájci talán csak a tejtermelésén javított. A Kárpát-medencében őshonosnak, vagy régen honosultnak tekinthető. […]