Nagyot változtat a meglévő kártérítési rendszeren a NAK. Ezt azzal indokolták, hogy a mezőgazdasági vadkár rendre óriási gazdasági veszteségeket okoz a termelőknek, akik számára azoknak csak a töredékét térítik meg a vadászatra jogosultak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményben írta, hogy megelégelte ezt. Győrffy Balázs elnök Siófokon bejelentette, hogy a NAK céget alapít, hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkár-követeléseinek behajtását, hogy az érintettek minél hamarabb hozzájussanak az őket megillető pénzhez.
Az elmúlt két évtizedben szinte folyamatosan emelkedett a vadkárok mértéke, ugyanakkor régi probléma, hogy annak csak töredékét térítik meg a gazdálkodók számára – írta a NAK. A drasztikusan növekvő vadkár fő oka a vad túlszaporodása: 60 év alatt az 5 nagyvad (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) létszáma legkevesebb ötszörösére nőtt, napjainkban 17-szer több nagyvadat lőnek ki, mint az 1960-as években.
Túlszaporodott állomány okoz gondokat
Tudományos számítások szerint összesen mintegy 800 ezer nagyvad él hazánkban, ez a felduzzadt állomány évente 1,4 millió tonna szálas, lédús és szemes táplálékot fogyaszt el. Ennek mindössze 8 százalékát (110 ezer tonnát) juttatják ki vadtakarmányként a területükre a vadgazdálkodási egységek, a többit az erdőből és a szántóföldekről fogyasztja el a vad.
Óvatos becslések szerint is a nagyvadállomány táplálékigényének fele, mintegy 700 ezer tonna vadkárként realizálódik. Ennek értéke körülbelül 21 milliárd forint, miközben évente alig több mint 3 milliárd forintot fizetnek ki vadkárként a gazdálkodóknak.
Az elszaporodott nagyvadállományt gyakorlatilag a mezőgazdaság – a gazdálkodók – és az erdőgazdaságok tartják fenn. A gazdák pedig joggal várhatják el, hogy a nagyvad táplálkozásával okozott évi 21 milliárd forintnyi veszteséget megterítsék számukra – fogalmazott Győrffy Balázs. A vadkár megtérítését a termelők a vadászatra jogosultakon nem, vagy csak nagyon nehezen, illetve hosszú idő alatt tudják érvényesíteni – mondta.
Drasztikus döntés
A kamara ezért úgy döntött, hogy céget alapít, és peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkár-követeléseinek behajtását, hogy az érintettek minél hamarabb hozzájussanak az őket megillető pénzhez. A NAK ezzel szigorúbb helytállást szeretne elérni a vadászatra jogosultaktól a gazdálkodói követelések teljesítése tekintetében – fogalmazott az elnök.
