Letették záróvizsgájukat a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar osztatlan, ötéves mesterszakon végzett agrármérnök-hallgatói. A kar előremutató képzésfejlesztése révén 2004 óta ők az elsők, akik a klasszikus 5 éves szakon végeznek. A mezőgazdasági vállalatok munkaerőpiaci igényeit figyelembe véve a MÉK 2017-ben indította újra a szakot, amelyen idén huszonketten zárták sikerrel a tanulmányaikat.
Az ötéves osztatlan agrármérnöki képzést a Bolognai rendszer bevezetését követően 2000-ben váltotta fel a mezőgazdasági mérnöki BSc- és a specifikus MSc-képzés a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (MÉK).
Több célt is teljesít a képzés
Az osztatlan agrármérnök képzést nevezhetjük klasszikusnak, de ma már inkább multifunkcionalitását emelném ki. Az öt év alatt a hallgatók megtanulnak mindent, ami egy közepes- vagy akár egy nagyméretű gazdaság működtetéséhez szükséges – mondta Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja az egyetem weboldalán megjelent cikk szerint.
Az itt megszerzett tudással egy ember át tudja látni egy több lábon álló mezőgazdasági vállalkozásban a biológiai alapokat, a technológiai, az üzemgazdasági folyamatokat, a munkaszervezést, a pénzügyeket és a gépi szükségleteket. Továbbá a most végzett hallgatóink nagy hangsúlyt fektettek tanulmányaik alatt az új precíziós mezőgazdasági technológiák megismerésére. A mai magyar agráriumban olyan sokoldalú tudással rendelkező fiatalokra van szükség, akik átlátják a folyamatokat, megtalálják a rendszer hibáit és azokra mérnöki megoldásokat tudnak adni – fogalmazott.
Stündl László szerint az agrárium teljes vertikumára jellemző a munkaerőhiány. Az ágazatban végbemenő modernizáció és gépesítés pedig megköveteli a képzett munkaerőt. A DE MÉK ezeket a folyamatokat követte, amikor újragondolta a képzési struktúráját, és hiánypótló képzéseket indított.
Az oktatási rendszer frissítése és fejlesztése tovább folytatódik. Elképzeléseink szerint a jelenlegi portfólióban szereplő precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzésünkből előbb alap- (BSc), majd mester- (MSc) szakot indítunk. Az új állategészségügyi mérnökképzéssel egyebek mellett az állat szaporodásbiológia területén kíván továbbfejlődni a kar. Emellett a MÉK képzési kínálata az élelmiszerhigiéniai mérnök MSc-vel is bővül várhatóan 2023 szeptemberétől – sorolta a kari vezető.
A folyamat eredményességét mutatja az ötéves osztatlan agrármérnök képzés sikere is, az elmúlt években folyamatosan nőtt a szakra jelentkezők száma. A most végzett 19 hallgató helyét 2022 szeptemberében már 60-an veszik át.
Pepó Péter, a DE MÉK Agrártudományi Doktori Tanács elnöke, szakfelelős:
Az elmúlt 10 év legfontosabb és legjobb döntése volt a képzés újraindítása. A munkaerőpiac felől hatalmas volt a nyomás, valamint az igény az osztatlan 5 éves mesterszakra visszavezetésére. A BSc-n végzett hallgatók közül sajnos kevesen folytatják tanulmányaikat a mesterképzésben. Az osztatlan szakot azok választják, akik mélyebben szeretnének megismerni az agrárium folyamataival. Tanulmányaikat követően képesek lesznek bekapcsolódni a technológiai fejlesztésekbe és az oktatásba, valamint a kutatásba, arról nem is beszélve, hogy erről a szakról egyenes út vezet a doktori képzésbe is – mondta Pepó Péter, a DE MÉK Agrártudományi Doktori Tanács elnöke, szakfelelős.
Nagy kihagyás után újra lendületben a halas szak
A képzési rendszer megújításának részeként 15 év után, 2021 szeptemberében indította újra halgazdálkodási szakirányú továbbképzési szakát (halászati szakmérnök) az agrárkar. Az egy éves képzés végén 15 fő tett záróvizsgát.
Szűcs István, a DE GTK Gazdálkodástudományi Intézetének vezetője, a szak vezető oktatója elmondta:
A szakirányú diplomával rendelkezőknek szóló képzés a jövőben másfél évesre, azaz három félévesre bővül. A diákjaink az első két félévben természettudományi és biológiai alapismereti tárgyakon túl műszaki és technológiai, valamint gazdálkodási és üzemvezetési ismereteket szereznek. A harmadik félévben üzemlátogatásokat szervezünk a hallgatóknak, ebben az időszakban készítik el a szakdolgozatukat is. Az üzemlátogatások során tógazdasági és intenzív üzemi haltermeléssel, valamint halfeldolgozással rendelkező gazdaságokat keresünk fel. Debrecenben egyedülálló módon a hallgatók elkészítik egy tógazdasági haltermeléssel foglalkozó hazai vállalkozás éves működési tervét. Ez egy olyan szintetizáló jellegű munka, melyhez a biológiai, technológiai és a gazdasági jellegű ismeretekre egyaránt szükség van – mondta. Szűcs István hozzátette: a harmadik félévben a hallgatók egy olyan országjáráson vesznek részt, ahol megismerkednek a hazai halgazdálkodási ágazat meghatározó szereplőivel, ezzel is kiegészítve az iskolapadban szerzett elméleti ismereteket.
