Miért célszerű zónánként, a zóna adottságainak megfelelően eltérő műtrágyadózisokat alkalmazni és eltérő tőszámmal vetni?
Mind a gyakorlati tapasztalat, mind a kísérleti eredmények azt mutatják, hogy azok az egységesnek nevezhető táblarészek (zóna), kezelési egységek, amelyek alacsony vagy a tábla többi részéhez képest alacsonyabb szerves, vagy szervetlen kolloid tartalmúak, tehát agyagban, humuszban, szervesanyagban szegényebb területek, azok vízgazdálkodása, víztartó képessége is gyengébb, mint a tábla más részeinek.
Nagyon könnyű belátni, hogy egy aszályos időszakban ezeken az úgymond „sülevényes” területeken fogy el legkorábban a víz és itt kezdi legkorábban a növény az aszály jeleit mutatni.
Teljesen kézenfekvő, hogy ha a tőszámot sűrítem, akkor egységnyi területre vetítve nagyobb szárazanyagtömeget kellene a növénynek előállítania. Szakirodalmi adatokból tudjuk, hogy 1 kg szárazanyag előállításához a növények kb. 350-450 liter vizet használnak fel. Ha egy adott területegységen mondjuk 70 000 tőszámmal vetem a kukoricát, szemben a kívánatos 60 000-rel, akkor annak a többlet 10 000 tőnek is meg kell nevelnie a gyökérzetét, szárát, levélzetét, tehát a szűkösen rendelkezésre álló talajnedvességre és a csapadékra több növény „jelentkezik be”, aminek az eredményeként aszályos időben gyengébb termékenyülés, kisebb ezerszem tömeg, meddő tövek stb. lehet a növény válasza.
Amennyiben az alacsonyabb tőszámot választom, aszályos időben is nagyobb az esélyem arra, hogy a területről elfogadható mennyiségű termést fogok lehozni. Amennyiben kedvező az időjárás (időben érkezik a csapadék) úgy a növények kiegyenlítő, kompenzáló képességének eredményként csövenkénti nagyobb szemszám és nagyobb ezerszem tömeg várható.
A tizenegy egy-néhány dkg-os csövek helyett akár huszon dkg-os csövek is képződhetnek májusi morzsoltban értve.
A növények képesek 40-60 %-os terméskompenzációra is, amennyiben kedvezőek a körülmények számukra. De ekkora különbség fordítottan is jelentkezhet!
Szaktanácsadásunkban a tápanyag-differenciálás alapja a zónák talajának tápanyag-szolgáltató és tápanyagmegkötő képessége és a talaj textúrája. A gyengébb adottságú területeken az alacsonyabb termés miatt, illetve a várható alacsonyabb termés érdekében kevesebb tápanyagot juttatunk ki a jobb adottságúhoz képest, hiszen nem a tápanyag lesz a limitáló tényező, hanem a talaj vízgazdálkodása, víztartó képessége.
Nagy a felelőssége a gazdának, hogy milyen módszert választ az eltérő adottságú területek kijelöléséhez, továbbá az azokon alkalmazott tőszám meghatározásához egy még ismeretlen évjáratban. Feltesszük magunkban a kérdést, hogy a rendelkezésünkre álló precíziós, térinformatikai eszközök, módszerek adta lehetőségek mennyire megbízhatóak, helytállóak az adott feladat elvégzéséhez? Rendelkezünk-e kellő ismerettel, tapasztalattal a tekintetben, hogy nagy biztonsággal meg tudjuk állapítani táblán belül az eltérő adottságú foltok (zónák) határait? Képesek vagyunk e a különböző évjáratban mért különböző növények hozamadataiból zónákat lehatárolni? Honnan tudjuk, hogy hol húzzuk meg a határt? Hiszen ahány évjárat, ahány növény, annyi hozamtérkép-rajzolat!
Hogy is történik a tábla tényleges zónáinak, azonos adottságú, terméspotenciálú területeinek lehatárolása? Milyen gyakran szükséges változtatni a zónákat?
Minden határtjáró, alapos, a területét ismerő gazda meg tudja jelölni tábláinak lényegileg eltérő foltjait. Pontosan kalibrált hozammérős kombájn birtokában ezen foltok teljesítményét évente térképileg rögzíteni is tudja, ez mégis kevés a zónák kialakításához.
Ezen feladat végrehajtásához használjuk technológiai javaslatunk továbbfejlesztéseként a műholdas hozamfelmérés módszerét, melyhez több évre visszamenően dolgozunk fel műholdfelvételeket.
A zónákat a celláknak nevezett 20×20 m-es kis négyzetek több évre visszamenőleg mért hozamadatai és a morfológiai (domborzat, lehordás) tényezők alapján alakítjuk ki. Méréseink eredményeképpen ezek a zónák pontosan megadják azoknak a kis, átlagban 2-3 ha-os tábla részleteknek a viselkedését az egyes években, adott növények és az alkalmazott technológia mellett az adott évjáratokban.
Mérésünk tábla szinten 5%-on belüli hibával, cella szinten mintegy 8% hibával terhelt.
Többször hallottuk már, hogy táblán belül minden évben felül kell bírálni a zónákat. Abszolút nem ez a zóna definíciója!! A zóna az azonos terméspotenciálú területek összessége, beleértve ennek időbeli tartósságát is. A zónák tehát nem változnak, csak az évenként mért hozamok térbeli tartományai.
Egyébként hogy is kellene elképzelni az évente korrigálandó zónarendszert? Minden évben újabb méréseket kellene végezni? Hogy tudjuk ezt finanszírozni, hogy lesz erre időnk az amúgy is túlfeszített munkatempó mellett? Ha minden évben új zónákat alakítunk ki, akkor hogyan tudjuk az évek során keletkező adatsort kezelni? Vissza tudjuk magunkat így majd ellenőrizni?
Mi olyan egységeket tekintünk zónáknak, olyan részterületekként kezeljük a zónákat, ahol a morfológiai (domborzat, erózió) és a hozam-eredmények évekig azonosak, meghatározottak.
Az általunk kínált szolgáltatásban pont az a nagyszerű, hogy zónáink évekig szolgálják megrendelőinket.
Természetesen a zónák mért, rögzített stabil teljesítménye mellett az okokat és a korlátok feloldását, javítását a részletes talaj- és talajtani vizsgálattal, megfigyeléssel is kiegészítjük, az egész információ-rendszert így tesszük teljessé. Fontos, nélkülözhetetlen a gazdálkodó tapasztalatainak integrálása a termesztési döntésekbe. Ezeket a gazdák véleményét kikérve sokféle módon támogatva visszük a tőszámszabályozásba és a tápanyag-visszapótlásba.
A több éves térbeli adatrendszer és az évjárat adataival összefüggésben elemezhető cellahozamok, zóna-hozamok t/ha-beli nagy pontossága többletet eredményez a differenciált tőszámszabályozásban és a növénytáplálásban is. Az óriási előny, hogy ezt az előző évek elemzésével is meg tudjuk tenni, tehát azonnal, most 2021 tavaszán Ön már egy optimális megoldást tud alkalmazni. Azaz nem kell évekig finomítani a megfigyeléseket és ezen éveken át egy alacsonyabb jövedelmet nyújtó pályán vezetni a termesztést, a gazdaságot. A zónák számunkra figyelembe veendő paraméterei több évig érvényesek. Csak akkor kell felülvizsgálni a zónákat, ha azokban érdemi talajjavítás, nagy mennyiségű szervesanyag-kijuttatás stb. történik.
Mind a tőszámszabályozással, mind az optimális tápanyag kijuttatással érdemi jövedelemnövekedést tudunk elérni a szolgáltatásainkat igénybe vevő gazdaságoknál. A kapott hozameredményeket és költségeket zónánként elemezzük.
Szolgáltatásunk részeként kínált eljárás gyakorlatiassága megalapozott. Az a lényege, hogy a tábla adottságait, vagy a termőképességet nem a még egy időszak alatt is változó mutatókkal, indexekkel jellemzi, hanem közvetlenül a legkézenfekvőbbel, a tényleges abszolút hozamértékkel. Ez a megoldás és a cellahozam mérés értékbéli (t/ha) és térbeli pontosságából származó többletinformáció az alapja a még szakszerűbb és jövedelmezőbb gazdálkodásnak. A többéves hozam alakulásnál jobb, átfogóbb jellemző ugyanis nem ismert.
Kérje alábbi szolgáltatásainkat:
– zónák kialakítása
– talajminta-vétel, bővített talajvizsgálat elvégzése
– a kritikus zónákban talajtani szakvélemény készítése
– differenciált tőszámterv készítése
– differenciált tápanyag-kijuttatási terv készítése
– kapott hozameredmények zónánkénti kiértékelése (visszaellenőrzés)
– térbeli hatékonyságelemzés gazdasági elemzéssel
Műtrágyát vásárló partnereinknek a szolgáltatások díjából továbbra is kedvezményt adunk.
Dr. Pecze Zsuzsanna
IKR Agrár Kft.
(x)
