A tápanyag-utánpótlás növényvédelmi kérdés is!

A növénybetegségeknek és az ellenük való védekezésnek kiemelt jelentősége van a mezőgazdasági termelésben. A legtöbb gazdálkodó nagy mennyiségű növényvédő szert használ ezek visszaszorítására, annak ellenére, hogy a megfelelő (harmonikus) tápanyag-ellátás is csökkentheti a betegségek által okozott kár mértékét.

A tápanyaghiányban szenvedő növények sokkal kitettebbek bizonyos betegségekkel szemben, míg a növény igényeit mennyiségben és arányaiban is kielégítő tápanyag-utánpótlás növeli a betegségekkel szembeni ellenálló-képességet.

A korszerű növényfajták genetikailag rendelkeznek bizonyos fokú rezisztenciával az őket megbetegíteni képes kórokozókkal szemben – elég, ha az elmúlt néhány évben a különböző búzafajtákon tapasztalt eltérő mértékű sárgarozsda fertőzésre gondolunk. A tápanyagellátás szerepe ennek a védekező-képességnek a kihasználásában és fokozásában rejlik. A tápelemeknek (makro-, mezo- és mikroelemeknek egyaránt) a betegségekkel szembeni védelem kialakításában is szerepe van. Bármelyik elemből hiány jelentkezik, növényeinkre nagyobb kockázatot jelentenek a fellépő betegségek.

Hogyan segíti a tápanyag-ellátás a növénybetegségekkel szembeni védekezést?

Két elsődleges mechanizmuson keresztül:

  • Különböző mechanikai gátak létrehozásával, pl. a sejtfalak megvastagításával),
  • Természetes védekezési anyagok szintézisének fokozásával, mint pl. az antioxidánsok, fitoalexinek és flavonoidok.

A kórokozók elsődlegesen a növények bőrszövetén keresztül fertőznek, átjutva a sejtek között vagy a sejteken. A sejtfal fizikai gátat jelent a gombának, melyet át kell törnie, vagyis az erősebb sejtfalon keresztül nehezebben tud bejutni. Az egyes tápelemek – mint ebben az esetben a kalcium – szerepe kerül előtérbe, amely hozzájárul az erősebb sejtfal képzéséhez, ezáltal egy erősebb, ellenállóbb növényi szövet kialakulásához.

Kénhiányos árpa (Fotó: agdev.anr.udel.edu)
Kénhiányos árpa (Fotó: agdev.anr.udel.edu)

 

Nitrogén: jóból is megárt a sok

A növények által a legnagyobb mennyiségben igényelt és felhasznált hatóanyag a nitrogén. A kevés nitrogén egyértelműen kevesebb termést, így bevételkiesést jelent, azonban a túlzott nitrogénadag is hasonlóan kedvezőtlen hatású lehet:

  • elvékonyodik a növény sejtfala, könnyebb bejutást engedve ezzel a kórokozóknak, így nem tervezett növényvédő szeres kezelés szükséges, mely többletköltséget és -munkát jelent;
  • a növényi szövetek későbbi érése miatt meghosszabbodik a tenyészidőszak, növelve a fertőzésnek kitett periódus hosszát,
  • a nagyobb növényállomány miatt párásabb, és árnyékosabb a növények közötti tér, ideális feltételeket teremtve a kórokozók megtelepedésének.
  • a többletnitrogén a gabonafélék esetén megdőlést, betegségek iránti nagyobb fogékonyságot, rosszabb tárolhatóságot, valamint cukor- és keményítőtartalom csökkenést is okoz.

A növények nitrogén-anyagcseréjét számos mikroelem befolyásolja. Hiába a megfelelő nitrogén utánpótlás, a kisebb mennyiségben szükséges mikroelemek hiányában növényünk nem tudja a rendelkezésre álló nitrogén-hatóanyagot megfelelően hasznosítani. Cinkhiány esetén csökken a sejtek ribonukleinsav-szintje, alacsony réz-ellátottság esetén pedig alacsonyabb DNS-szint igazolható a fiatal levelekben, ahol a legintenzívebb fehérjeszintézis.

A kén amellett, hogy egyes növények olaj- és fehérjetartalmának növelésében kiemelt fontosságú, a megfelelő formában és időben kijuttatott kén-tartalmú lombtrágyázással a termés beltartalmi értékekeinek emelése mellett csökkenti bizonyos kórokozók (pl. lisztharmatfélék) megjelenésének esélyéjét.

A kálium és a kalcium

A kálium a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség kialakításában is rendkívül fontos, a védelemhez kapcsolódó sejtszintű folyamatokban van szerepe. A túl magas káliumszint magas K:Ca arányhoz vezethet, ami relatív kalciumhiányt eredményezhet.

Kalciumhiányos búza (Fotó: yara.co.ul)
Kalciumhiányos búza (Fotó: yara.co.ul)

 

A tápanyagellátás alatt sokszor csak a műtrágyák kiszórását értjük, pedig a megfelelő, mind a növény igényeit, mind a talajunk tápanyag-szolgáltató képességét figyelembe vevő tápanyag-utánpótlással, az összefüggések megkeresésével ésszerűbbé tehetjük a tápanyag- és növényvédőszer-felhasználásunkat egyaránt.

Szerző: Diriczi Zsombor, ügyvezető, Déméter Biosystems Bt.

(X)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban is. Az...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Védje meg kukoricáját, paprikáját! Támad a tőzeglégy, a tőzegszúnyog és a gyökértetű. A kukoricában megjelent a gyökértetű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt javasolja, hogy az ...