Az elmúlt 35 évben a biztosított mezőgazdasági kártípusok közül a jégeső által okozott veszteség aránya 20 százalék volt. A jég 2017-ben több mint 70 ezer hektár területet vert el, a gazdálkodók 3193 alkalommal jelentettek be jégkárt a Magyar Államkincstár adatai alapján. A jégeső okozta károkra 2012-2017-ig 4,5 milliárdot fizettek ki a biztosítók. Ezt csökkentené a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos jégkármérséklő rendszer üzemeltetésével. Anyagunkból megtudhatja, hogyan működik.
A hvg.hu riportja írta meg, hogy valójában a szabolcsi gyümölcstermesztő gazdák kezdeményezésének köszönhető, hogy ma már egy országos jégkármérséklő rendszer létrejöttéről beszélhetünk. Ezt az anyagot szemléztük. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a tervezéskor 10×10 kilométeres négyzetrácsokra osztotta fel az országot, és minden metszéspont egy kilométeres sugarú körén belül elhelyezett egy talajgenerátort. Ezekkel a zivatarok képződését megelőző feláramló levegőt is kihasználva juttatnak fel ezüst-jodidot a légkörbe, hogy az ott jégmagokat hozzon létre. Minél több a jégmag a zivatarfelhőkben, annál kevesebb víz kötődik meg rajtuk. Így ha esik is jég, annak jóval kisebb szemcsemérete lesz, mint a védekezés nélkül lett volna.
A rendszer nem zárja ki a jégképződés lehetőségét, de a nagyobb jégdarabok helyett jóval kisebbek képződnek, ezek pedig jó eséllyel elolvadnak, mire elérik a földfelszínt – írja a hvg.hu.
A NAK összesen 986 darab talajgenerátort üzemeltet Magyarországon, ezekből 764 manuális kezelésű, 222 pedig automata. A beruházáshoz a Kamara az EU 1,8 milliárdos támogatását 200 milliós önrésszel egészítette ki, a fenntartás pedig az Agrárminisztériumtól kapott forrásokból, a kárenyhítési alapból történik. Ebbe a gazdák fizetnek be pénzt arra, hogy a természeti károk kockázatait közösen viseljék. Tehát az országos rendszert nem állami forrásból tartják fent, hanem a gazdák befizetéseiből. Járulékos haszon, hogy a jéger a lakosság vagyontárgyait is védi.
„A rendszer kiépítése 2 milliárd forintba került, az éves fenntartását pedig 1,5 milliárd forintra becsüljük. Az ezüst-jodidot repülővel és rakétával is a légkörbe lehet juttatni, de a költségek és a pontosság szempontjából is a talajgenerátoros megoldás a leghatékonyabb. Fontos, hogy nem a jégeső helyszínén kell védekezni, hanem ott, ahol az keletkezne – mondta Darabos Tamás, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) főigazgatója a hvg.hu-nak.
Kárt enyhít, de nem teljes körű a magyar jégkármérséklő rendszer
Darabos szerint ha egy gazda a saját területén felállítja az eszközt, nem jelenti azt, hogy az ettől védve lesz. Sőt, lehet, hogy egy másik gazdálkodó földjét óvja meg vele. Ezért a talajgenerátorok csak központi, koordinált rendszerben tudnak működni. A jéger sikerességének egyik kulcsa és egyben nehézsége is, hogy nagy területen kell koordinálni a védekezést. Amikor az OMSZ jelzi nekünk, hogy adott járásban esélyes a jégeső kialakulása, bekapcsoltatjuk a generátorokat – mondta a főigazgató.
Az üzemeltetésben nincs igazán kockázat, mert a talajgenerátorok javarészt a gazdálkodók kertjeiben vannak. A manuálisakról a kezelők gondoskodnak, az automata generátorok pedig nem elektromos hálózatról, hanem szigetszerűen üzemelnek. Napelem biztosítja a töltést az akkumulátorban, amit nem érdemes meglovasítani, mert semelyik traktort nem indítja – mondta Darabos Tamás a portálnak.
