Talajgenerátor, vegyszer és gyufa: ilyen a magyar jégkármérséklő rendszer

Hirdetés

Az elmúlt 35 évben a biztosított mezőgazdasági kártípusok közül a jégeső által okozott veszteség aránya 20 százalék volt. A jég 2017-ben több mint 70 ezer hektár területet vert el, a gazdálkodók 3193 alkalommal jelentettek be jégkárt a Magyar Államkincstár adatai alapján. A jégeső okozta károkra 2012-2017-ig 4,5 milliárdot fizettek ki a biztosítók. Ezt csökkentené a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos jégkármérséklő rendszer üzemeltetésével. Anyagunkból megtudhatja, hogyan működik. A hvg.hu riportja írta meg, hogy valójában a szabolcsi gyümölcstermesztő gazdák kezdeményezésének köszönhető, hogy ma már egy országos jégkármérséklő rendszer létrejöttéről beszélhetünk. Ezt az anyagot szemléztük. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a tervezéskor 10x10 kilométeres négyzetrácsokra osztotta fel az országot, és minden metszéspont egy kilométeres sugarú körén belül elhelyezett egy talajgenerátort. Ezekkel a zivatarok képződését megelőző feláramló levegőt is kihasználva juttatnak fel ezüst-jodidot a légkörbe, hogy az ott jégmagokat hozzon létre. Minél több a jégmag a zivatarfelhőkben, annál kevesebb víz kötődik meg rajtuk. Így ha esik is jég, annak jóval kisebb szemcsemérete lesz, mint a védekezés nélkül lett volna.

A jégkármérséklő rendszer csökkenti a károkat, de teljes védelmet nem garantál

A rendszer nem zárja ki a jégképződés lehetőségét, de a nagyobb jégdarabok helyett jóval kisebbek képződnek, ezek pedig jó eséllyel elolvadnak, mire elérik a földfelszínt - írja a hvg.hu. A NAK összesen 986 darab talajgenerátort üzemeltet Magyarországon, ezekből 764 manuális kezelésű, 222 pedig automata. A beruházáshoz a Kamara az EU 1,8 milliárdos támogatását 200 milliós önrésszel egészítette ki, a fenntartás pedig az Agrárminisztériumtól kapott forrásokból, a kárenyhítési alapból történik. Ebbe a gazdák fizetnek be pénzt arra, hogy a természeti károk kockázatait közösen viseljék. Tehát az országos rendszert nem állami forrásból tartják fent, hanem a gazdák befizetéseiből. Járulékos haszon, hogy a jéger a lakosság vagyontárgyait is védi. „A rendszer kiépítése 2 milliárd forintba került, az éves fenntartását pedig 1,5 milliárd forintra becsüljük. Az ezüst-jodidot repülővel és rakétával is a légkörbe lehet juttatni, de a költségek és a pontosság szempontjából is a talajgenerátoros megoldás a leghatékonyabb. Fontos, hogy nem a jégeső helyszínén kell védekezni, hanem ott, ahol az keletkezne – mondta Darabos Tamás, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) főigazgatója a hvg.hu-nak.

Kárt enyhít, de nem teljes körű a magyar jégkármérséklő rendszer

Darabos szerint ha egy gazda a saját területén felállítja az eszközt, nem jelenti azt, hogy az ettől védve lesz. Sőt, lehet, hogy egy másik gazdálkodó földjét óvja meg vele. Ezért a talajgenerátorok csak központi, koordinált rendszerben tudnak működni. A jéger sikerességének egyik kulcsa és egyben nehézsége is, hogy nagy területen kell koordinálni a védekezést. Amikor az OMSZ jelzi nekünk, hogy adott járásban esélyes a jégeső kialakulása, bekapcsoltatjuk a generátorokat – mondta a főigazgató. Az üzemeltetésben nincs igazán kockázat, mert a talajgenerátorok javarészt a gazdálkodók kertjeiben vannak. A manuálisakról a kezelők gondoskodnak, az automata generátorok pedig nem elektromos hálózatról, hanem szigetszerűen üzemelnek. Napelem biztosítja a töltést az akkumulátorban, amit nem érdemes meglovasítani, mert semelyik traktort nem indítja - mondta Darabos Tamás a portálnak.

Témák a cikkben

jégkármérséklő rendszer

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Az érkező támogatásokról és fejlesztésekről beszélt az OTP Agrár szakembere, Szabó István

2024.07.27.

Az új technológiák eredményes kiaknázásához forrásra és megfelelő szakértelemre is szükség van – mondta az OTP Bank podcastjében Szabó István, a pénzintézet szakértője.

Terméskilátások a világ fő mezőgazdasági területein

2024.07.26.

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze.

Eróziós- és jégkárok mellett nagyon forró napok is jöttek júniusban Tokaj-hegyaljára

2024.07.26.

Eseményteli nyári hónap volt 2024. júniusa, erről számolt be a Tokaji Kutatóintézet Nonprofit Kft. talajnedvesség- és időjáráselemzése.

Súlyos aszály lehetősége közeleg, szomjaznak a növények

2024.07.26.

A nyári kapás növényeinknek most lenne legnagyobb szükségük csapadékra, de az elmúlt napok záporai csak néhány helyen enyhítették az egyre súlyosbodó csapadékhiányt. Középső és keleti országrészben a talaj már nagyon száraz. Az elkövetkező 8-10 napban sem várható jelentős eső, így az aszályhelyzet tovább fog romlani.

Készülj a forróságra: hétvégi kánikula és hőségriadó érkezik

2024.07.26.

Pénteken napos idő várható általában kevés, az ország keleti harmadán némileg több gomolyfelhővel, csapadék nélkül. Többnyire gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 32 fok között alakul. Késő estére 18 és 26 fok közé csökken a hőmérséklet.

Ne hagyjuk, hogy az extrém nyári meleg elbánjon kerti tavainkkal!

2024.07.26.

A nyári hőmérséklet emelkedésével a kerti tavak számos kihívással nézhetnek szembe. A hosszan tartó meleg befolyásolhatja a víz minőségét, a növények egészségét és a benne élő állatok jólétét. E hatások megértése és azok mérséklésének módja elengedhetetlen a virágzó tóökoszisztéma fenntartásához. A garden-guide.com cikke betekintést enged, és gyakorlati tanácsokat ad a kerti tavak gondozásához a szélsőséges nyári melegben.

További hírek