Szajkókat vetnek be az erdő felújításába a magyar erdészek

A Pilisi Parkerdő munkatársai különleges, természetközeli módszerrel újítanak meg egy rossz állapotú fenyvest Pest megyében, Veresegyház határában. Ehhez 2020 októberétől „szárnyas” segítséget is bevonnak, szajkók közreműködését is igénybe véve. Így nem maguk az erdészek ültetnek csemetéket, vagy magokat, hogy a rossz minőségű erdőt fokozatosan megújítsák, hanem azt első körben a madarakra bízzák. Egy szajkó ugyanis évente akár 2-3 ezer makkot is elrejt az erdőben. 

A Turista magazin cikke írta meg, hogy az erdészek a szajkók számára készített, cser makkal megtöltött tálcákat szereltek fel, majd vadkamerákat helyeztek ki, és megfigyelték az eseményeket. A szajkók hamar felfedezték a lehetőséget és nem pusztán rákaptak a makkra, hanem először gondosan előválogatták azt, majd ezt követően csak az egészséges szemeket vitték magukkal.

A Pilisi Parkerdő munkatársai különleges, természetközeli módszerrel újítanak meg egy rossz állapotú fenyvest Pest megyében, Veresegyház határában, amihez 2020 októberétől szajkók közreműködését is igénybe veszik - Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A Pilisi Parkerdő munkatársai különleges, természetközeli módszerrel újítanak meg egy rossz állapotú fenyvest Pest megyében, Veresegyház határában, amihez 2020 októberétől szajkók közreműködését is igénybe veszik – Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Így jön létre a szajkók segítségével hatékonyabban az új erdő

Ahogy azt a kertekben, a madáretetők körül is megfigyelhetjük télen, a szajkók szívesen fogyasztják a különböző magokat. Ami kevésbé látszik, hogy leginkább a tölgyfajok makkját kedvelik, de más magokat is fogyasztanak (pl. bükk, mogyoró). Tavasszal és nyáron pedig egyébként elsősorban rovarok és hernyók képezik fő táplálékukat, de kifosztják a kisebb madarak fészkét is. A makkterméses években viszont a szajkó az erdő talaján rengeteg kis éléskamrát halmoz fel az elrejtett makkokból, amelyek jelentős részéről megfeledkezik. Így az elrejtett, tekintélyes mennyiségű makkból nagy eséllyel fiatal tölgycsemeték hajtanak ki tavasszal. Az erdei- és fekete fenyvesek ráadásul kifejezetten jó terepnek számítanak e tekintetben, hiszen a talajszintre viszonylag nagyobb fénymennyiség jut ezeken a helyeken, amely elegendő a tölgyújulat megerősödéséhez.

A Pilisi Parkerdő németországi tapasztalatokra hivatkozva azt állítja, hogy hektáronként akár 600-700 darabot is elérhet az így keletkezett természetes újulat tőszáma.

A titokban megfigyelt szajkókról egy videó is készült:

Szajkók a tálcán

Persze ez a folyamat természetes módon is lejátszódik, ám egy kis rásegítéssel a hatás koncentráltabb. A természetes újulat megerősödését ugyanakkor jelentősen hátráltatja az elszaporodott nagyvadállomány rágási tevékenysége. Mindenesetre a szajkó szakavatott segítsége a tájidegen, gyenge egészségi állapotú fenyvesekben kifejezetten eredményes lehet. Segítségükkel őshonos lombos fafajú állományokká, elegyes erdőkké lehet azokat alakítani – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Az erdészeti hatóság felülvizsgálja az erdőgazdálk... Felülvizsgálják a természetes személynek minősülő erdőgazdálkodók Erdőgazdálkodói Nyilvántartásba bejegyzett adatait. A határozatokat várhatóan 2014. ...
Országos előadássorozat indult az erdészeti támoga... Vidéki fórumokat szervez a NAK és az FM a 2014-2020-as vidékfejlesztési támogatások új erdészeti jogcímeinek igénybevételéről. Az előadások helyszíne...
Az éghajlatváltozás az erdőket is veszélyezteti... Az éghajlatváltozás, a felmelegedés, a légszennyezés veszélyt jelent az erdőkre -többek között ez is elhangzott szerdán az európai erdők konferenciájá...
Eltűnnek a mezőgazdaságban dolgozók? A kérdés jogos, mert tényleg egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban. De mi lehet ennek a fokozatos munkaerő-csökkenésnek az oka? Erre keresünk v...
Online ismerhetjük meg jobban erdeinket Egy online portál segítségével sokkal pontosabb képet kaphatunk az erdők és fák szerepéről, valamint a biomassza készletekről, mint korábban. A portál...
Íme, a nyáron megjelenő pályázatok listája! Az idei nyár sem múlhat el pályázatok nélkül. Többek között kertészetek korszerűsítésére, jégesőkár megelőzésre és erdészeti technológiák korszerűsíté...