Bár már szeptembert írunk, a meteorológiai nyár véget ért, de az előrejelzések szerint bátran tervezhetünk még akár strandolást is. De a kert is meghálálja, ha ott tevénykedkedünk majd. Hogy mi az, amit a kertben mindenképp meg kell tennünk, mielőtt beköszönt a tartósan csapadékos, hidegebb ősz? Laptársunk tizenhárom pontba sorolva vette végig az aktuális kerti teendőket.
1. Gyűjtsük össze az avart!
Az őszi lombhullással egyre több levél, faág boríthatja be a pázsitot, az udvart, ám a lehullott növényi részeket érdemes rendszeresen eltakarítani, összegyűjteni. A legtöbben még szemétként tekintenek a lehullott levelekre, pedig számos módon újrahasznosítható.
Fontos lehet alaposan átgondolnunk a lehetőségeket (pl. komposzt), hiszen az avarégetés a legtöbb helyen már tilos Magyarországon. Nem teszünk vele jót a levegőnek.
2. Gyomláljunk, gereblyézzünk!
Mielőtt nekilátnánk az őszi vetésnek, érdemes a kertet „kitakarítani”. Azokat a szerszámokat, eszközöket, amelyeket ősszel már nem fogunk használni, tisztítsuk meg, és tegyük el egy viszonylag nedvességmentes helyre.
Gyorsan nőnek a gyomok, ezért is érdemes minél hamarabb megszabadulni tőlük, hogy ne fajuljon el a helyzet!
A gyomláláson kívül a gereblyézést se felejtsük le, amivel szintén kicsit felfrissíthetjük a talajt. A kapálás sem csupán a gyomok eltüntetése miatt fontos, a talaj csapadékelvezetésében is sokat segít. A kapálás egyik fontos célja a talaj nedvességének megőrzése, illetve alkalmassá tesszük vele a talajt a nedvesség befogadására.
3. Takarjuk a talajt!
Fontos, hogy a hőmérséklet csökkenésével gondoskodjunk azokról a növényekről, amelyek már átálltak egy lassabb működésre, de még „nem merültek téli álomba”. Használhatunk talajtakarót például a rózsa esetében is. Ez elősegíti az ősszel és télen rendkívül könnyen nedvesedő talaj kiszáradását, javítja textúráját, és megvédi a sérülékeny növényt.
Most van itt az ideje az újdonságoknak is: ültessük el az évelőket és a tavasszal virágzó hagymákat, mint például a nárciszt, sáfrányt és a jácintot.
4. Jöhet a szezonzáró fűnyírás!
A fűnyírás szezonja jellemzően áprilistól októberig tart, de a nyári hónapokban, főként amilyen aszályos az idei volt, ritkábban került elő a sufniból a fűnyíró. Ősszel azonban újra érdemes heti-kétheti rendszerességgel végigmenni a gyepen.
A rendszeres nyírással ugyanis egyrészt sokkal szebb lesz a fű, másrészt egységesebb lesz a felület, illetve a gyomosodást is megelőzi a rendszeres nyírás. A fű ugyanis bírja a nyírást, a legtöbb gyom viszont kevésbé.
5. Megoldás vakondok ellen
A vakond védett állat, ha megjelenik a kertben, bajosan lehet elüldözni, ellene semmilyen mérget vagy irtószert nem vethetünk be. Boross Dávid, az Oázis Kertészet ügyvezetője szerint ezért is érdemes még a gyep telepítése előtt, a vetett fű vagy a gyepszőnyeg alá vakondhálót tenni.
Nem megfizethetetlen összegről van szó – 5-6 ezer forintos tétel –, de rendkívül hasznos lehet, hiszen a háló miatt a vakond nem tud feljönni, máshol, a kertünkön kívül keres magának ásnivalót.
Az elektromos vakondriasztókat már kevésbé tartja hathatós megoldásnak a szakember. A tapasztalatok szerint ugyanis amelyik csendes, az nem működik, amelyik pedig hangosabb, azoknak a zaja bennünket, embereket és a háziállatokat is zavarhatja.
6. Szüreteljünk, amíg lehet!
A háztáji kiskertekben még javában érik a paradicsom, a paprika, káposzta, de a gyökérzöldségekből is szüretelhetünk. Le lehet szedni a padlizsánt, a sóskát és a spenótot is. Bőséggel hozza még termését a szilva, a körte, az alma szezonja pedig csak most indul be, a szőlőről nem is beszélve. A gyümölcsöt termő növényeinkről folyamatosan szüreteljük le az éretteket. A bokrok és a fák alá hullott gyümölcsöket is mindig gyűjtsük össze, hogy ne fertőzze meg a fán érő társait, így is védhetjük a növények egészségét.
A burgonya betakarításának fő ideje szeptember, de vannak korábban és későbben érő fajták is. A burgonya virágzás után szedhető fel. Betakarítás előtt 3-4 héttel az öntözést hagyjuk abba. Ha a burgonya szedése kitolódik, a gumóban lévő keményítő cukorrá alakul, és a burgonya nem élvezhető, és nem is tárolható.
Ne hagyjuk fenn sokáig a zöldbabot, mert elöregszik! Szedjük le az uborkát és a tökféléket is, amelyek akár 2-3 hétig mér raktározhatók a szedéstől számítva.
Szedjük fel a sárgarépát, a karalábét, a céklát, a zellert, a póréhagymát, a spenótot, a hónap második felében pedig a karfiolt, a petrezselymet. A zellert hagyjuk utoljára. Most kerül sor a káposzta őszi betakarítására is, az édesburgonya betakarításának ideje pedig szeptember közepe – október vége. Október végéig, illetve a fagyokig leszedhetjük az utolsó paradicsomokat, paprikákat.
Extra tipp: Szeptemberben a tök virágait tanácsos leszedni, mert így több energia jut a termés fejlesztésére. A tökfélék érésének idején érdemes a termések alá vastag szalmaréteget teríteni. Ez megvédi a rothasztó gombáktól, és megakadályozza a súlyos termések deformálódását. A betakarítás optimális ideje szeptember 15-20. A betakarítást száraz időben végezzük. A levélpetrezselyemből és a metélőhagymából bátran cserepezzünk be néhány tövet tél eleji csipegetésre.
7. Raktározzuk el télire, amit csak tudunk!
Első és legfontosabb lépés, hogy mielőtt raktározni kezdjük a felesleges zöldséget, gyümölcsöt, alaposan vizsgáljuk át őket. Nézzük meg, nincs-e rajtuk kártevő, kórokozó, és a zúzódott, elszíneződött, romlott darabokat is válogassuk ki. Tárolásra alkalmas helyiség lehet a kamrán kívül – ha az nincs –, egy szigetelt fészer vagy kazánház is. A lényeg, hogy télen is fagypont felett legyen a hőmérséklet, viszont ne legyen magasabb 10-15℃-nál. Ezután jöhet a termény elosztása. A különböző gyümölcsöknek és zöldségeknek eltérő hőmérsékletre és páratartalomra van szükségük a sikeres tároláshoz.
Amíg a talaj meg nem fagy, addig a növényeket, például a répát, a sárgarépát, a fehérrépát, a burgonyát és a retket közvetlenül a kerti ágyásban is tárolhatjuk. Takarjuk be őket szénával vagy szalmával. Ezt a módszert az első fagyokig lehet alkalmazni, de ha van vermünk, ott egész télen át tárolhatjuk őket fagytól védetten ilyen módon, akár földdel betakarva a krumplit, répát, karalábét. Időnként válogassuk át, mert egy rothadt darab megindíthatja a többiben is a rothadást.
8. Komposzt előkészítése
A komposztálással két legyet üthetünk egy csapásra: egyrészt csökkenthető a háztartási hulladék, másrészt saját szerves trágyát készíthetünk, amellyel felturbózhatjuk a kiskertet. A komposztálással keletkező humuszanyagok jelentősen javítják a talaj szerkezetét, így ha el szeretnénk hagyni a szintetikus tápoldatokat és műtrágyát, a komposztálás nagyon jó alternatívának ígérkezhet.
9. Elültethetjük a kora tavaszi virágok hagymáit
A tulipán, a jácint, a nárcisz, a gyöngyike és a többi, korán tavasszal pompázó virágok hagymáit most szeptemberben érdemes elültetni, hogy még az ősszel gyökeret fejleszthessenek. A megtisztított, egészséges hagymákat olyan mélyen kell a felásott talajban elhelyezni, hogy felettük legalább kétszer olyan vastag földréteg legyen, mint a hagyma magassága. Az ilyen mélyen ültetett hagymából fejlődött növények nem dőlnek ki és erőteljes virágokat nyitnak. (A hagymák „okosak”, ha fejjel lefelé kerülnek a talajba, akkor is megfordulnak és kihajtanak, de ezzel sok erejüket veszítik el, gyengébben virágzanak!)
10. Egynyári dísznövények gondozása ilyenkor
Szeptemberben kezdhetjük az elvirágzott, elszáradt, zömében kór- és kárképletektől hemzsegő egynyáriak kiszedését. Ha magokat is szeretnénk gyűjteni, akkor először ollóval vágjuk le a terméseket, magházakat, hogy a magok ne potyogjanak ki belőle. Ilyenkorra általában már megjelennek rajtuk a különböző betegségek, ezért a kihúzott töveket azonnal égessük el! Ha ez nem lehetséges, akkor dobjuk ki, vagy ássuk a talajba. Jó, ha nem kerülnek a komposztálóba!
Szeptemberben tehát elbúcsúzhatunk azoktól az egynyáriaktól, amelyek idén már kiszolgáltak, viszont ilyenkor köszönthetjük az újakat.
Ha azt szeretnénk ugyanis, hogy tavasszal korábban virágozzon például a díszmák, a körömvirág, a szarkaláb vagy a porcsin, már szeptember végén elvethetjük őket, lehetőleg szélvédett helyre. Az egynyáriak kiszedése után felszabaduló helyekre kétnyári növényeket (árvácskát, törökszegfűt, százszorszépet vagy gyűszűvirágot) palántázhatunk.
Vethetjük a kétnyári növényeket – árvácska, mályvarózsa –, de vethetünk egynyáriakat is – nefelejcset, csillagfürtöt, fátyolvirágot.
11. Ezt tegyük a lágyszárú, évelő dísznövényekkel!
A korábbi évek tapasztalatai alapján kijelölhetjük a helyüket, szeptembertől október végéig – a fagyok beálltáig – folyamatosan ültethetjük a tavaszi hagymásokat.
Az évelőket szaporíthatjuk tőosztással, dugványozással szaporíthatjuk az alábbiakat: muskátli, fukszia, hibiszkusz, leander. A kora őszi kertek dísze az őszirózsán és a szarkalábon kívül a kokárdavirág, a fukszia, a cickafark, a sóvirág, a szellőrózsa, az őszi kikerics, a varjúháj, a kúpvirág stb.
12. Jöhet a magvetés szabad földbe
Ma már számtalan olyan szeptemberben vethető növény kapható a boltokban, amelyek hidegtűrésükrőlnevezetesek. A legismertebbek például az úgynevezett téli saláta, a mohácsi áttelelő kelkáposzta, valamint a csokros újhagyma is, de például a póréhagyma és a petrezselyem is ültethető. Szintén ebben az időszakban elvethetjük már az úgynevezett téli borsót, a spenótot, vagy a korai sóskát, de vannak, akik ősszel vetik már el a burgonyát is, a föld alatt ugyanis enyhe tél esetén a burgonya gumói nem fagynak el, és nem mennek tönkre.
Vethetünk például szeptember közepéig-végéig hónapos retket, a reteksorok közé galambbegysalátát, ami földibolha ellen hatásos.
Mindkettő esetben sekély vetőárokba vessünk, kevés földdel takarva, óvatosan meglapogatva utána a talajfelszínt, a beöntözésről nem megfeledkezve. A retket, a salátát pár hét múlva már fogyasztani lehet. Érdemes megpróbálkozni a gyorsan növő zsázsa vetésével is.
Sokszor az őszi vetéskor az elvetett magokból még abban az évben növény fejlődik, és a növény így is telel át. Például a spenót, a sóska szeptember végéig vagy akár október végéig vethető, időjárástól függően. Ha nem akarjuk elfogyasztani, a spenótot zöldtrágyának is vethetjük.
Extra tipp: Ha az áttelelő salátát, például a téli vajfejet, szeptember közepéig, időjárástól függően október elejéig elvetjük, akár már áprilisban szedhetjük! Vethetjük virágládába is, és a 10 cm-es palántákat tavasszal kiültethetjük.
13. Díszfák, díszcserjék, sövény
Az örökzöld fák és bokrok télen is sok vizet párologtatnak el, így szeptember folyamán, ha száraz a szeptember, még bőven (esetenként a tél folyamán is, ha hosszan tartó napsütéses, fagymentes az idő) öntözni kell.
Sövénytelepítéshez szeptember a talaj előkészítésének az ideje.
Ássunk 1 méter széles árkot úgy, hogy a legfelső 25 cm-es réteget elkülönítjük. A maradék földet lapátoljuk deszkára, forgassuk át ásóvillával, és minden méterre számoljunk vödörnyi kerti komposztot, amit beforgatunk a földbe. Ezt ássuk be, majd töltsük vissza a felső talajréteget, amit előzőleg szintén egy vödör komposzttal összekevertünk.
(Forrás: hellovidek.hu)
