Kiemelt állami feladat az őshonos növény- és állatfajták génállományának megőrzése, a genetikai erőforrások fenntartása – mondta az agrárminiszter Budapesten, a magyar kutyafajták genetikai vizsgálatának eredményeit bemutató programon. Nagy István szerint a környezetvédelmi szempontok mellett nemzetbiztonsági okok is indokolják a hagyományos magyar fajták védelmét. Erősíti ugyanis a mezőgazdaság függetlenségét, ha kevésbé függ a külföldi szaporítóanyagtól.
A Kárpát-medence Európa egyik legrégibb agrártérsége, kultúrnövényeinek és haszonállatainak sokszínűsége kiemelkedő érték, Magyarország ezek birtokában világszinten is fontos génmegőrzési feladatokat lát el – írta az Agrárminisztérium.
Nehéz történelem és balsors után új stratégia
A gazdasági hasznuk mellett az őshonos fajok nemzeti jelképek is, ám a második világháború után sokuk a kihalás szélére sodródott, eredeti állapotukban csak elszigetelten maradtak fenn. Az iparszerű állattenyésztés hibridjei főképp a helyi sertés- és baromfiállományokat szorították háttérbe, de a hagyományos feladataikat elvesztő állatfajok is jelentős károkat szenvedtek – mondta.
Hozzátette, hogy a legveszélyeztetettebbeket azóta az állami intézmények hatékony közreműködésével sikerült megerősíteni. 2018-ban pedig 5 éves génmegőrzési stratégiát fogadott el a kormány, több mint 12 milliárd forintot biztosítva a génmegőrző intézmények fejlesztésére, a védendő állományok gyarapítására.
Ebek, génmegőrzés és tenyésztés
Az állami támogatással létrejövő génbankhálózat segítséget jelent a hagyományos fajták megerősítésére természeti katasztrófák vagy betegség esetén is – közölte. A kutyák nem tartoznak a haszonállatok körébe, de a génmegőrzési stratégiából nem maradhatnak ki, hiszen ősidők óta részei az itteni tájnak és életformának, és nagy szerepük volt abban, hogy a magyarság az otthonává alakíthatta a Kárpát-medencét – hangsúlyozta a miniszter.
Megjegyezte, hogy a 20. század az ebfajtákat sem kímélte, ezért egyes állományok még mindig sürgős gyarapításra szorulnak. Tenyésztési engedéllyel alig 3 ezer egyed rendelkezik annak ellenére, hogy a magyar fajták tenyésztői 2021 óta 7 ezer forint támogatást igényelhetnek törzskönyvezési ügyintézésekre kutyánként. A Kárpát-medence ökológiai gazdagsága Magyarország kulturális és anyagi jólétéhez is hozzájárul, az agrártárca ezért kezdeményezte magyar kutyafajták népszerűsítését és genetikai hátterük feltérképezését. Így továbbra is fennmaradhatnak az utókor hasznára és örömére – tette hozzá Nagy István.
Így fejlesztik és őrzik a kutyák génvizsgálatait
A programhoz kapcsolódó feladatokra a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) a program kezdete, 2019 óta évente 50 millió forintot kapott. Az érdekképviselet szervezte meg a genetikai vizsgálatához szükséges vérminták begyűjtését, így elkezdődhetett a tudományos kutatás – mondta a szervezet elnöke. Korózs Gábor a vizsgálati eredmények alapján kiemelte, hogy a magyar ebfajták génállománya egészséges, egyiket sem terheli genetikai betegség.
A vérminták begyűjtését követően a genetikusok fajtánként 4-4 eb DNS-bázisának sorrendjét határozták meg, vagyis a világon elsőként felállították a magyar kutyafajták genomját – közölte a génmegőrző projekt kutatásvezetője. Kovács Gábor hozzátette, hogy 2023 végére létrejöhet és forgalomba kerülhet a fajtajellemzőket tartalmazó panel, amely alapján ismeretlen származású ebek fajtaazonossági vizsgálatát is nagy bizonyossággal el lehet végezni.
A rendezvényen adták át azt az adományt is, amelyet egy februári rendezvényen gyűjtöttek össze kereső- és mentőkutyás szervezetek támogatására. Az összeghez a MEOESZ is hozzájárult. Balázs László, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat elnöke elmondta, hogy 17 ember életét mentették meg Törökországban a februári földrengést követően. A 4 mentőkutya közeli rokonokat talált meg a romok alatt, vagyis családok köszönhetik nekik, hogy ismét együtt lehetnek – tette hozzá.
