Ők a mezőgazdaság Facebookja

Aki az agráriumot poros, bágyadt ágazatnak látja, ahol a gazdák sáros gumicsizmában dőlnek be az ágyba, miután lecsavarták a petróleumlámpát, aki arra tippel, hogy a kukoricatermesztő kétszer visszakérdez az internet szóra, ismerkedjen meg egy online mezőgazdasági piactér mindennapjaival.

Az ügyvezetők, Bóné Tímea és Németh István, őstermelő nagyszülők unokái, kifejezetten urbánus szakmákban: Tímea marketinges, István közgazdász. „A nagypapám élénken kapacitált a rendszerváltáskor, hogy a kárpótlással visszakapott földjével kezdjek valamit, de akkor még egyáltalán nem voltam erre motivált” – meséli. – „A kezdőlökést, jóval később az adta, amikor egy ideje már keresgéltük, miben lenne érdemes vállalkoznunk, és felfigyeltünk a sajtóban arra, hogy 2011-ben a két legjobban teljesítő terület az e-kereskedelem és a mezőgazdaság volt. Mivel a piackutatásban dolgoztam, keresni kezdtem a kettő metszetét, és azt találtam, nincs hasonló alapokra épülő modell. Arra gondoltunk, hát akkor majd mi létrehozzuk.” A megszületés pillanatában a Magro.hu leírása annyi volt, hogy egy platformra tereli keresletet és kínálatot a gabona- és a zöldség-gyümölcs piacon. De hol van már a mai változat ettől.

Milliók és hónapok

Németh István az üzleti potenciál felméréskor egyre biztatóbb részletekre bukkant. Stratégiai, értékesítési és marketingtervet készítettek, egy ügynökségtől megrendelték a fejlesztést. Tízmillió ráfordított forint és kilenc hónap után megszületett a virtuális mezőgazdasági piactér. „Tényleg pontosan kilenc hónapot vártunk rá, talán ezért is tekintjük a harmadik gyermekünknek” – teszi hozzá István.

Mint egy űrhajóban

Kutatni éppenséggel szakadatlanul van mit. „Ez is szembemegy a sztereotípiával: a mezőgazdaságban töménytelen sok az innováció” – meséli Németh István. – „Aki ma megnéz egy traktort belülről, annak leesik az álla. Körülbelül annyi benne a gomb, mint egy űrhajóban. Rettentően gyorsan és nagy léptékben fejlődik minden, nagyon sok az újdonság a műtrágyák, a nemesített vetőmagok terén. A gazdák aktívak, érdeklődők, és számunka gyorsan kiderült, hogy a legnagyobb hiány a szektorban – a forrás mellett – nem a progresszió, hanem az elérhető és pontos információ. A chicagói vagy a párizsi tőzsdén csak határidős spekulatív árakat talál, mi viszont prompt árakat mutatunk a Magro Gabonaindex révén. És már nem szűkül megyei szereplőkre, kivel ismerkedhet és üzletelhet a gazda, regionális szinten is szerezhet partnereket.”

Bóné Tímea és Németh István ( Fotó: Bielik István - Origo)

Bizalmi deficit

A beszélgetés egy pontján felvetem, gyűjtsük össze, mi mindenben könnyíti meg az oldal a gazdák munkáját, mi az, amitől többet nyújt, mint általában az aggregált keresés. Nyilvánvalóan minőségi ugrásnak számít, hogy felgyorsítja a kommunikációt, közvetlenné teszi az érintkezést, mert a közvetítés több elemét is megspórolja – emellett az egyik legfontosabb nóvum a transzparencia. – „Érzékelhető az agráriumban egyfajta bizalmi deficit, senki nem bízik senkiben” – véli Németh István. – „Az eredeti fejlesztési tervben nem szerepelt, de menet közben kitaláltuk a fizetési garanciát és a bizalmi indexet. A Magrón nem lehet elbújni, a szereplőket validáljuk, valós néven találhatják meg egymást, a tranzakciókat pedig ugyanúgy értékelik, mint például az eBayen. Korrekt és fair közösség kialakítására törekszünk, aki ennek a normának nem felel meg, azt kiveti magából a rendszer.” Tímea meséli, megesett, hogy többen panaszkodtak egy kereskedőre, őt végül kitiltották a piactérről.

Munka és kockázat

Hogy a példánál maradjunk, míg az eBayen a felhasználó esetleg nem csinál ügyet abból, hogy az eladó hibátlanként kínálta a 122-es méretű Neymar-mezt, mégis volt rajta egy szakadás, 1000 tonna búza – jelenlegi értéke körülbelül 50 millió forint – nem cserélhet úgy gazdát, hogy a jelzettnél gyengébb minőségű. „Végeztünk felmérést a fizetéssel kapcsolatos anomáliák gyakoriságáról a szektorban – teszi hozzá Németh István –, és az derült ki, a mezőgazdaság az országos átlagnak felel meg, korántsem a legszennyezettebb ágazat. De most különösen rászorulnak a szereplők arra, hogy megbízhassanak egymásban: többet kell tenni ugyanazért az eredményért, mint öt éve, ezért dolgozni és kockáztatni kell. A válság ugyanis erre is rátett egy lapáttal. A felvásárlási árak nem egy tételnél 50 százalékot zuhantak, míg a bekerülési költségek stagnálnak vagy emelkednek. Az elérhető árrés a töredéke a korábbinak, ilyenformán nagyon megéri a gazdáknak próbálkozni és a szabadpiacra lépve megversenyeztetni a vevőiket. Ehhez nyújt segítséget a Magro.hu által a kereskedéshez nyújtott fizetési garancia.”

A gazdák kíváncsiak

Magyarországon évente 12-13 millió tonna gabonát termelnek, ebből az elmúlt két évben mintegy 3,5 millió megfordult a mezőgazdasági piactéren. A netpenetráció pedig – mert ezt is kikutatták – az országos átlagnak megfelelő, a koreloszlás nagyon egyenletes. „Kíváncsiak mindenre, amit nálunk találnak, és kifejezetten törekednek arra, hogy érvényesüljenek az agráriumban a modern tudás segítségével. Nemcsak a termelés, nemcsak a kereskedés miatt. Úgy szoktuk mondani, a marketing már nemcsak a pesti ember huncutsága. Ezt teljes mértékben átélik és megértik az ügyfeleink” – mondja Bóné Tímea.

Kalkulátor és hírlevél

Fontos, hogy a felhasználók ne apróhirdetési oldalon érezzék magukat, inkább okoseszközhöz hasonlítson az élmény: tengernyi applikációból ki-ki válassza ki azt, ami a számára hasznos. A szállítói kalkulátor például az ügyvezetők ötlete volt, de nem jött be, le kellett építeni. Az árindexet és az adókalkulátort azonban visszajelzések alapján fejlesztették, mert az agráriumban annyira bonyolult az adózás, mintha a szektorra szinte más rendszer vonatkozna. „Kusza a helyzet, mert rengeteg a különleges státusz, sokszor még a könyvelőket is próbára teszi” – véli Németh István. – „Fontos, hogy a piactéren minden gazda tudja, melyik adónemet kell választania ahhoz, hogy a vásárlásnál a reális árat lássa.” Hírlevelükben hetente megkapják István gabonaár-elemzését. „Megbecsüljük őket, és ezt értékelik is, nagyon lojálisak” – meséli Tímea. – „A piactér elindítása napján ültünk a monitor előtt, és néztük, hogy ki lesz az első regisztráltunk, és aztán nagyon örültünk neki, amikor megérkezett. Máig tudjuk a nevét, máig hűséges ügyfelünk.”

Bóné Tímea: A gazdák lojálisak (Fotó: Bielik István - Origo)

Kérdések és megjegyzések

Bár több szervezet ígért támogatást a Magro őszi Gazdag Gazda Roadshow-jára, végül önerőből valósították meg. Ez volt az első alkalom, érthető módon hagyománnyá szeretnék emelni. Sokszor járnak gazdagyűlésekre, ahol tapasztalatuk szerint meghökkentően aktív a közönség, rengeteg kérdésük van, és rengeteg megjegyzésük is. „A nyáron egy alkalommal megemlítettük nekik a hosszúfarok-elméletet” – mesélik együtt. – „Nyíltan buzdítottuk őket, ne féljenek a specializációtól. Inkább teremtsék meg a felvevő piacot az újdonságoknak, nyissanak struccfarmot, találják ki, hogy csicsókát, kölest, tritikálét termesztenek ahelyett, hogy két tonnával hozzájárulnak a többmilliós nemzeti összterméshez valamelyik mainstream gabonafajtából. Az egyik gazda utána odajött, és elmondta, őt meggyőztük, a napokban felkeresi a Herbáriát, és megkérdezi, milyen gyógynövényből van hiány, mert ő inkább átállna arra a kukoricáról.”

Németh István: Hírlevelet is küldenek (Fotó: Bielik István - Origo)

Agrárstartup?

Agrárstartupnak semmiképp nem mondanák az ügyvezetők, már csak azért sem, mert a Magro.hu B2B-alapon működik, sosem fog tömegigényt kiszolgálni. Befektetőt nem kutatnak lázasan, ajánlatokat viszont kapnak partneri együttműködésekre, franchise-rendszer kiépítésére is. Úgy döntöttek, ezen gondolkoznak még egy évet, hogy stabil, kiforrott, bejáratott legyen minden szolgáltatásuk. A bővülés következő lépését csak lapunknak árulták el, az szigorú üzleti titok. A kooperáció jegyében igyekeznek együttműködni hasonló profilú vállalatokkal, sokban segítik egymás munkáját. Hatalmas eredmény, hogy a Magrónak hála, csökkent a gazdák kiszolgáltatottsága a nagy mezőgazdasági felvásárlókkal szemben, hiszen a meglévők mellé egy jól működő alternatív kereskedési csatornát kínál.

A szabályozott munkamenet előnyei

Mindkét ügyvezető több évet dolgozott multinacionális nagyvállalatoknál, és egyikük sem tartja ördögtől valónak a nagyvállalat szabályozott munkamenetét, inkább igyekeznek a helyes elveit beleforgatni a kkv-s hétköznapokba. Egyébként is úgy vallják, missziót vállaltak azzal, hogy az online világ temérdek előnyét tudatosítják, és elérhetővé teszik a mezőgazdaság szereplői számára. Ahogy Tímea fogalmaz: „Most ugyan lépésről lépésre és támogatás nélkül dolgozunk meg minden egyes eredményért, de öt év múlva szuper érzés lesz, hogy úttörők lehettünk ezen a területen.”

A cikk Esze Dóra írása és az Origo.hu-n jelent meg