Nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs élet a Földön baktériumok nélkül!

Minden termesztett növényünk – legyen az búza, árpa, kukorica, bármely pillangós növény, napraforgó, vagy akár paradicsom, paprika, burgonya – gyökérzetén és annak közvetlen környezetében nitrogénkötő és a növény növekedését serkentő talajbaktériumok milliói élnek és segítik a növényünket a csírázás kezdetétől.

Van egy nem lerázható – csak mosással – eltávolítható réteg a gyökereken. Ebben a rétegben találhatók olyan – a gyökérsejtek és baktériumok által kiválasztott – anyagok, amely mikroorganizmusokban gazdagok. Egy baktériumokban és gombákban is gazdag talajban, ahol a talajélet igazán aktív, nagyon szépen látható ez a gyökerekre tapadó réteg.

Ennek ismeretében már könnyen érthetővé válik, hogy miért van a gyökereken és közvetlen környezetükben akár százszor több baktérium, mint a gyökerektől távol eső talajban, nem is beszélve a teljesen növényzet nélküli talajokról.

A legfontosabb talaj tulajdonságok közé tartozik a tápanyag szolgáltató, víztartó, vízvezető-képesség, illetve levegőzöttség, hiszen alapvetően ezek határozzák meg a sikeresen termeszthető növények körét.

Fontos tudni, hogy a talajrészecskék nem kényük-kedvük szerint, véletlenszerűen képződnek, jóval inkább tekinthetők rendezett „halmazoknak”, melyek erősebben kötődnek egymáshoz, különböző ragasztóanyagok és kötőerők segítségével. Ezeket a speciális részecskecsoportokat hívjuk „talaj aggregátumoknak”.

A baktériumoknak ebben is meghatározó szerepe van, ugyanis az aggregátumok kialakulásának egyik feltételezett útja szerint a baktériumok által kiválasztott poliszacharidokból kapszula képződik a baktériumkolóniák körül, amibe beleragadnak az agyagszemcsék, így valójában egy „baktérium-aggregátum” jön létre, ami körül újabb rétegek alakulnak ki. A mikroaggregátumok stabilitását a belsejükbe zárt szervesanyag szemcsék mennyisége is befolyásolja, hiszen ezek a táplálékforrásai a baktériumoknak.

Az aggregátum stabilitás az intenzív talajművelés hatására romlik és ezzel párhuzamosan a talajerózió hatásainak felerősödésével is számolnunk kell. Az egészséges talaj aggregátumai között nagy pórusterek vannak, melyekben könnyebben elraktározódik a víz. Nagyobb esőzéskor a jó szerkezetű talaj még akkor is el tudja nyelni a vizet a pórusaiban, ha nincs növényzet rajta.  Viszont egy gyenge aggregátum stabilitással bíró talajban heves esőzéskor az aggregátumok kis talajszemcsékre eshetnek szét, melyek a hozzátapadó szerves anyaggal együtt elsodródnak a csapadékvízzel.

A helytelen műtrágyázás hatására csökkenhet, magas szerves anyag tartalom esetén pedig jelentősen növekedhet a talajmorzsák vízállósága, ezért különösen fontos a rendszeres szerves anyag visszapótlás és az okszerű műtrágyázás szerepe.

A bőséges szénforrások egy részét a hasznos baktériumok, a növény számára felvehető formává alakítják, így a talajban lévő tápanyagok mobilissá, a növények számára is felvehetővé válnak. Emellett olyan anyagokat is termelnek (pl. antibiotikumok), melyek segítségével visszaszoríthatók a talaj fertőző kórokozói a gyökerek környezetéből, biztosítva a zavartalan kezdeti fejlődést és a gyökérképződést.

A fentebb bemutatott folyamatok is jól mutatják a talaj mikroszervezeteinek hasznosságát. Ezek alapján nem túlzó kijelenteni, hogy a „földalatti” mikroszkópikus világ a legfontosabb letéteményese a talaj termékenységének.

Gabonaféléken, olajos növényeken, kertészeti növényeken végzett kísérletek százai alapján tudjuk, hogy e baktériumokkal történő célzott kezeléssel átlagosan 5-25%-kal több termés érhető el. És akkor még nem is említettük az egyéb jótékony hatásukat, melyeket a talajok szerkezetének, tápanyagszolgáltató képességének javításával érnek el.

Bacilus Substilis a Petri-csészében
Bacilus Substilis a Petri-csészében

A Phylazonit talajbaktérium készítményeinek rendszeres – technológiai – használatával és az ajánlott agrotechnika betartásával a fenti folyamatok jól támogathatók.

Phylazonit Technológia alapelemei:

  • talajszerkezet javítása,
  • tápanyagfelvétel fokozása,
  • növénykondicionálás,
  • talajvédő- és tápláló művelés. 

Ez több lépésben, több készítménnyel történik. Először magát a talajt javítjuk (Phylazonit Tarlóbontó) majd a növény gyökérzónáját kezeljük (Phylazonit Talajoltó, Talajregeneráló), végül pedig a kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosítjuk (Energia Plusz, Energia Humin). A Phylazonit termékek önálló vagy technológiában való használatának egyre nagyobb a létjogosultsága, hiszen az intenzív növénytermesztés során egyre kevesebb növény szerepel a vetésforgóban és ez negatív hatással van a talajra, termőképességének állapotára.

További információkért kattintson ide.

(x)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A talajbaktériumok értékei és titkai egy új magyar... Egy precíziós gazdálkodással foglalkozó konferencián találkoztunk hazánk egyik korszakalkotó írójával, Nemere Istvánnal. A szerző több, mint 600 mű és...
Phylazonit technológia a kukoricatermesztésben A kukorica az őszi búza mellett a legnagyobb területen termesztett növény hazánkban, termőterülete közel 1,2 millió hektár. Nagymértékű elterjedését a...
Magyar Agrárgazdasági Minőségi Díjban részesültek ... A Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj (MAMD) célja a hazai agrárgazdasági szervezetek országos szintű elismerése, amit ünnepélyes keretek között osztana...
A megfelelő kijuttatás a siker kulcsa! Az okszerű és fenntartható gazdálkodás része a jövő mezőgazdaságának, amelybe jól illeszkedik a Magyar Termék Nagydíjas Phylazonit Technológia. Kie...
A lombtrágyázás jelentősége avagy miért hasznos a ... A sikeres növénytermesztéshez nem csak makro- és mezoelemekre, hanem hektáronként néhány gramm mennyiségben mikroelemekre is szükségünk van. A mikroel...
A föld forgott a nap körül Polgárdiban és Zagyvasz... A növénytermesztés középpontjában a talaj áll. A jövő kihívásaira csak akkor tudunk versenyképesen reagálni, ha ismerjük és kihasználjuk a technológia...