Ahogy a korábbi években is már megszokhattuk, idén is gondot okoznak az időjárási anomáliák a kertészetekben. Elég, ha a késői fagyra, felhőszakadásokra, korai nagy felmelegedésekre gondolunk. Nincs ez másképp a szőlő esetében sem. Mindemellett a gazdálkodóknak az egyre nagyobb károsító hatások ellen is küzdeniük kell, tovább nehezítve a verejtékes munkát.
A korábbi évek tapasztalatai alapján az idei sem hozta a régen megtapasztalt időjárási normákat. Szinte azt is mondhatnánk, nem lehet bízni az évszakokban. 2024 ismét változékony időjárással lepte meg a szőlészeket, elég, ha a március végi hajnali fagyokra vagy a hirtelen felmelegedésre gondolunk.
A kellemes, már-már nyári melegben a szőlőnövények nagyon intenzív hajtásnövekedéssel indultak. Ezt segítette a talajvíz, illetve az eddig lehullott csapadék is. Országos viszonylatban körülbelül 4 héttel hamarabb indult be a rügyfakadás, mint ahogy az megszokott. Ez pedig azt eredményezi, hogy a védekezést is hamarabb kell elkezdeni, emellett a megszokott 7-8 kezelés száma is nőni fog.
Az időjárás a károsítóknak kedvez
A rügyfakadást követően nagyon gyorsan fejlődnek a szőlő hajtásai. Mivel hideg éjszakákra már nem lehet számítani, állandósul a meleg tavaszi időjárás. Így az első permetezéssel nem késlekedhetünk, ugyanis a jelenlegi felmelegedés és a páratartalom nagyon kedvez a kórokozóknak, kártevőknek.
Az enyhe tél nem pusztította el a lisztharmat kazmotéciumokat, amelyek az őszi csapadékkal a kéregrepedésekbe mosódva átteleltek. Így az idei évi fertőzés forrásaivá váltak. Fejlődésük a hideg éjszakák hiányában idén gyors folyamattal indul be, ezért érdemes figyelni a levelek fonákján láthatóvá váló első lisztharmat-telepeket – mondta Zsigó György, okleveles agrármérnök, növényorvos és talajtani szakmérnök az Agrárszektornak.
Ha a levelek egészségesen fejlődnek, hamarosan elérik – vagy egyes fajtáknál már elérték – azt a méretet, amelyen a fás részeken telelő lisztharmat aszkospórái könnyen megtapadhatnak. A spórák szóródása csapadékos napok után következik be, amikor az elfásodott tőke vagy hajtás felületéhez közelebb eső leveleken kapaszkodnak meg.
Nehéz észrevenni a harmatszerű bevonatokat
Nevéből adódóan harmatszerű bevonatukat nehéz észrevenni, ezért óvatosnak kell lennünk ebben az időszakban. A legfontosabb, hogy a spórák megtapadását megakadályozzuk, így szaporodásuk nem tud beindulni. A jelenlegi felmelegedéses napszakok miatt védekezni kell a lisztharmat ellen. A szőlőlisztharmat elleni védekezés célja nem csupán a lomb és a fürt védelme, hanem fontos az áttelelő inokulum mennyiségét is akár célzottan csökkenteni.
A szőlőperonoszpóra csak akkor fertőzhet, ha rövid idő (pár nap) alatt 10 mm körüli csapadék hullik, és nem hűvösek az éjszakák, a levegő hőmérséklete 10 fok feletti. Mivel ezek a feltételek teljesültek, így a kén hatóanyag mellé tervezzük be a peronoszpóra elleni készítmény kijuttatását is.
A peronoszpóra elleni védelemről már a szőlő fakadását követően gondoskodni kell. A fakadást követően felgyorsul a hajtások növekedése, intenzív vegetatív gyarapodásnak indul a növény. A gyorsan fejlődő zöld tömeg védelmét felszívódó készítménnyel lehet igazán hatékonyan „lekövetni”.
Folyamatos belső védelem
A káliumfoszfonát (foszforossav) rendkívül gyorsan szívódik fel és szállítódik a növényben, folyamatos belső védelmet nyújtva a peronoszpórával szemben az intenzíven növekvő növényi részekben is. Védő hatása akkor érvényesül megfelelően, ha „feltöltjük” vele a növényt.
A rügyfakadás után a meleg napokon a nedv- és szénhidrátdús hajtáskezdeményeket károsíthatják a szőlőlevélatkák vagy a szőlőtripszek. Az enyhe telek után nagy számban éledő kártevők akár súlyos gyengülést is okozhatnak a tőkén. Ezért időben be kell avatkozni. A kártevők beazonosítása ekkor azért fontos, mert az atkák ellen hatásos rovarölő szerek a tripszek ellen hatástalanok!
A permetezés során a levelek minden oldalát törekedjünk kezelni, úgy, hogy a permetlé ne folyjon meg, mert a levelekről lecsepegő szer hatáscsökkenést is jelent. Apró cseppmérettel teljes fedettséget próbáljunk elérni.
A védekezés kulcskérdése a megelőzés
Érdemes már az aszkospóra-szóródás időszakában, nagyjából 20 cm-es hajtáshossznál megkezdeni a védekezéseket, hogy a kártétel szempontjából legkritikusabb időszakban, amikor a bogyók fogékonyak, azaz a virágzás és fürtzáródás között ne legyen nagy fertőzési nyomás.
Még virágzás előtt tehát felszívódó hatóanyagú készítményeket is be kell vetni a kén mellett. A fürt sikeres megvédése után a lombvédelemre koncentrálhatunk.
Aki most jut ki a szőlőjéhez, annak a kertbarátnak a kéntartalmúak mellé egy felszívódó gombaölőt is javasol a szakember. Az érzékeny fajtáknál is érdemes bevetni azokat a felszívódókat (szaknyelven szisztemikus készítményeket), amelyekkel egyébként egy átlagos évben a virágzás után, fürtmegnyúlásnál kezdenek el permetezni. Bármelyik kéntartalmú gombaölőt választhatják – hangsúlyozta Zsigó György. A felületen élő gombákat, rovarokat kiszárítják a narancsolaj tartalmú készítmények, ezekkel is próbálkozhatnak.
A szőlősgazda szabja meg a permetezések gyakoriságát
A gomba további terjedése és a helyi időjárás függvénye szabja meg a permetezések gyakoriságát is. Ebben csak a szőlősgazda tud dönteni. A későbbiekben újra elő lehet venni a kéntartalmú szereket. A fejlettebb bogyókat már nem tudja megtámadni a lisztharmat, de mindvégig követni kell a gombát a lombon is, mert a leveleken alakulnak ki azok az áttelelő képletek, amelyekről jövő tavasszal indul a fertőzési hullám. Az egészséges levelekre az idén is szükségük van a tőkéknek, mert ezek termelik a cukrot a bogyókba – fejezte be a szakember.
(Forrás: agrarszektor.hu)
