Eljött az ősz, eljött a saját magfogások ideje, de az kevés, ha jókor és jó magot szedünk, azt jól is kell tárolni. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy csíraképességét megőrizze a vetőmag, tavasszal ideális arányban keljen ki, és jól induljon a termesztés. A vetőmag, mivel nem látunk bele, kicsit szerencsejátékszerű dolog, de tehetünk azért, hogy ne teljesen ezen múljon a siker.
Egy kínai tó üledékében találtak már 1300 éves lótuszmagot is, ami csíraképesnek bizonyult, de általában az emberek nem ilyen szerencsések, a fiókban lapuló többéves magok, nem biztos hogy ennyire strapabíróak.
Kicsírázott a kb. 2000 éves datolyamag
A szárazon tartott magok közül egy datolya tartja a rekordot, Heródes palotájának ásatásakor került elő. Ez a vizsgálatok szerint 2000 éves lehetett, és kicsírázott. Találtak már Szibériában 38 méter mélyen a fagyott talajban olyan 32 000 éves habszegfűmagokat, amelyek szintén csíraképesek voltak.
A házikerti növényeink kapcsán szerencsésebb inkább friss magot használni. Az évek óta a fiókban várakozó, félig már elfelejtett magok esetén kicsírázhatnak ugyan, de esélyes, hogy csak minden második, harmadik élte túl a tárolást. Ezeket is elvethetjük, csak ne erre alapozzuk a termesztést. A csíraképesség megtartásának ideje fajonként változik, de a tárolás körülményei is befolyásolják.
A magok tulajdonságai
A csírázóképesség a vetőmag egyik legfontosabb élettani tulajdonsága. Csak a megfelelő biológiai értékű vetőmagból várható jó kelés és megfelelő növényszám. A legtöbb növény jól beérett magja optimális körülmények között (elegendő hőmennyiség, nedvesség és oxigén hatására) bármikor csírázóképes. Tehát az is lényeges, hogy teljesen éretten szedjük le. Szerencsétlenségünkre a gyomok kivételek: azokat ha kitépjük, amikor a magjuk zöld, még simán beérlelik.
A másik tulajdonság, a csírázási százalék azt mutatja meg, hogy 100 magból mennyi fog kicsírázni. A 80 százalék alatti érték már nem számít jónak, bár vannak rosszul csírázó növények, amelyeknél ez az arány is megfelelő. A régebbi magoknak idővel csökken a csírázási százalékuk, ezért ezeket érdemes sűrűbben vetni, ezzel kompenzálható a rosszabb kikelési arány.
A mag csírázóképessége mellett fontos mutató a csírázási erély is. Ez a csírázás gyorsaságának mértékszáma, a rövidebb idő alatt kicsírázott vetőmagok százalékos arányát fejezi ki. Nem mindegy, hogy gyorsan vagy vontatottan kelnek ki egyes magok, mert a vontatott kelés későbbi betakarítást is eredményez, sőt egyenlőtlen lesz az állomány: a korábban kikeltek nagyobbak, a később kelők kisebbek lesznek.
Melyik növény magja meddig csíraképes?
Bizonyos magok 6-8 évig sem veszítenek jelentősen a csírázó képességükből, de vannak olyanok is, amelyek speciális kezelést igényelnek. A régebbi magok elvetése veszélyeket rejt, mert ha a mag elvesztette csírázóképességét, és nem kel ki, ezt tapasztalva a vetést csak megkésve lehet megismételni, és az ilyen vetésből ritkán számolhatunk jó terméssel.
Csak egy évig szabad tárolni a pasztinák, a feketegyökér és a kapor magját. 2-3 évig tartható el a petrezselyem és az édeskömény magja. 3-4 évig csírázóképes a borsó, a bab, a paradicsom, a vöröshagyma, a sárgarépa, a zeller, a cékla és a spárga vetőmagja.
4-5 évig megőrzik a csíraképességüket a káposztafélék, a fejes saláta, a spenót, a retek, a paprika és a cikória vetőmagjai. 6-8 évig csíraképes a görögdinnye, a sárgadinnye, az uborka, a spárgatök és a sütőtök magja. Utóbbiakra és az olajos magvakra jellemző az avasodás, ezért csak jó tárolási körülmények között számíthatunk jó kelésre ennyi év után is.
Így tároljuk, hogy a minőségét megőrizze a vetőmag
A megvásárolt vagy a saját termésű vetőmagot tartsuk hűvös, szellős, száraz helyen, papír- vagy vászonzacskóban. Ha megvan a visszanedvesedés esélye, mert időszakosan párás a tároló helyiség, akkor legjobb befőttes üvegben tárolni a magokat. Ám ha a mag nem volt eléggé száraz betároláskor, akkor a befőttes üvegben, vagy a műanyag fóliazacskókban is bepenészedhet.
Tehát a szellőző tárolóeszköz előnye, hogy a tárolás alatt is száradhat a mag, de akkor tényleg vigyázni kell, hogy milyen a levegő páratartalma. A nem szellőző tárolóeszközökben nem tud visszanedvesedni a mag, de ha nedvesen kerül bele, akkor bepenészedik.
Vetés után ne legyünk türelmetlenek, mert a vontatottabb kelés nem biztos hogy a mag rossz minősége miatt van. A borsó és a bab már 3-4 nap múlva csírázni kezd, a paprika és a paradicsom csak 5-6 nap elteltével. Tehát a kelés elhúzódhat az adott faj, vagy fajta tulajdonsága miatt, de a hűvösebb idő vagy a túl mélyen vetés is okozhatja ezt.
A magot körülbelül olyan mélyen vessük, mint amilyen a vastagsága. Ha túl mélyre kerül, nem tud kijönni a földből, ha túl sekélyen van, akkor kiszáradhat. Vannak fényen csírázók, ezeket csak a földre kell szórni, és belapogatni a talajba, ám itt fokozottan kell figyelni, hogy ne száradjanak ki. Vetés után a talaj nem száradhat ki addig, amíg a növény már a gyökerével képes vizet felvenni. A csírázáshoz a nedvességen túl jó szellőzöttség és megfelelő hőmérséklet is kell. Magasabb hőmérsékleten gyorsabb a csírázás, ám szikleveles korban hűvösebbet igényelnek a magoncok, különben megnyúlnak.
Csávázni gyógynövényforrázatokkal is lehetséges
A magok csávázása növényvédelmi szempontból hasznos, hiszen a kikelő csíranövény védelmét szolgálja a bakteriális és gombás betegségekkel szemben. A kereskedelemben kaphatunk már eleve csávázott magokat is, de a saját magfogásunkat is kezelhetjük, akár házilag is. A csávázás célja a vetőmag felületére tapadt kórokozók elpusztítása, hogy azok a vetés utáni nedves környezetben ne tudjanak szaporodásnak indulni. A magok kezelését végezhetjük vegyszerekkel, de akár biomódszerekel is elérhetjük a célt. A csávázás lehet vegyszeres, nedves, valamint száraz (por), de van hőhatáson alapuló módszer is.
Otthoni megoldás erre, ha egy szórófejes flakonba keverjük be a vegyszert (baktérium és gombaölő hatásút) ezt ráfújjuk a magokra, majd hagyjuk megszáradni. A csávázáskor a dózisra figyeljünk, mert ha az előírt mennyiségnél kevesebb szert adagolunk, hatástalan lesz a kezelés, túladagolás esetén pedig károsodhat a mag. Létezik vegyszermentes csávázás is. Ilyenkor bizonyos növények magjait (például hüvelyesek és káposztafélék) gyógynövényfőzetbe áztatják, fahamuval vagy humusszal kezelik. Így pusztítják el a kórokozókat és védik meg a magoncot. Vegyszermentes csávázásra alkalmas minden antiszeptikus gyógynövény forrázata, mint a kakukkfű, a kamilla vafy a cickafark.
Az ökológiai gazdálkodás kritériumai kevés növényvédő szer használatát teszik lehetővé, ezért ebben az esetben is hasznos lehet a gyógynövényfőzetek alkalmazása vagy a hőhatáson alapuló csávázás is. Utóbbit főleg vastagabb héjú magok esetén használjuk, amelyeket csírázás előtt amúgy is beáztatnánk. Ezekre 70-80 fokos vizet öntünk, ami pár perc alatt fertőtleníti a maghéjat, de ebben csak addig tartsuk a magot, hogy a belseje ne melegedjen fel túlzottan. Hideg vizet öntve hozzá pár órán át még folytatódhat az áztatás, majd ha megduzzadtak a magok, azonnal vessük el, és gondoskodjunk arról, hogy a sziklevelek megjelenéséig ne száradjon ki a talaj.
(Forrás: agrarszektor.hu)
