Komoly terveket készítenek a csapadékvíz megtartására a lengyelek

A forró nyár után és az aszály a 16 lengyel tartományból 14-et érintett nagyon rosszul. Mára Lengyelország Európa egyik vízben legszegényebb országa lett. Ez jelentősen csökkentette a terméshozamot, sőt néhány városban vízhiány is volt. A probléma megoldására létrehoztak egy 2021-től 2027-ig tartó hatéves tervet azzal a céllal, hogy a 38 millió lakosú országban javuljon a vízellátás. Ebben 30 víztározó létesítése is szerepel.

A Reuters hírügynökség anyagára a Syngenta blogja talált rá. „Ez az első olyan átfogó terv, amellyel ellensúlyozni lehet az aszályok hatását” – mondta Daniel Kociolek, a vízkészletek kezelésére 2018-ban létrehozott állami testület, a Wody Polskie (Lengyel Vizek) szóvivője.

A csapadékvíz megtartására víztározók alkalmazása lehet az egyik jó megoldás - képünk illusztráció
A csapadékvíz megtartására víztározók alkalmazása lehet az egyik jó megoldás – képünk illusztráció

Hamarosan megoldás kell a csapadékvíz megtartására

Ez éppen idejében történt. Krzysztof Kubiak, a varsóhoz közeli Sochaczew településen gazdálkodó állattenyésztő szerint például a korábbi évek gabona- és fűtartalékai nélkül 58 tejelő tehenének nem lenne elegendő takarmánya. „Amennyiben jövőre sem lesz megfelelő mennyiségű csapadék, nagy baj lesz” – mondta a gazda, aki úgy döntött, hogy a magas költségek miatt nem öntözi a gazdaságát. Szerinte állami szinten kellene fontolóra venni a jelenleg elpazarolt víz tárolását. Tavasszal a hóolvadást követően a víz a csatornákon a folyókba, majd a tengerbe ömlik. Ám ezt a vizet tárolni kell, és a gazdáknak nem lenne elég pénzük ilyen tároló- és öntözőrendszer kiépítésére – mondta.

Nem jól kezelték a lengyel vizeket

Wiktor Kotowski, a Varsói Egyetem Növényökológiai és Környezetvédelmi Tanszékének professzora szerint a valódi gondot a helytelen kezelés okozza. Lengyelország sokkal jobb helyzetben lenne, ha megőrizte volna a vizes élőhelyeit. Illetve, ha a nem egyenesítette volna ki a folyóit, vagyis nem vágta volna le a kanyarulatokat – ahogyan az nálunk a Tisza esetében is történt. Így megszűnt az ártéri gazdálkodás, csökkent a talajvíz szintje, felgyorsult a víz áramlása, és a szabályozott folyó lefolyócsatornaként működve egyenesen a tengerbe vezeti a csapadékot – írják.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Így gondozza gyümölcsfáit! Hasznos információkat tartalmazó cikkekre bukkantunk a Kapanyél blogján. Legyen kis, vagy nagy kertről, virágokról, vagy gyümölcsökről, ültetvényekről...
Hasznos tanácsok a kerti munkákhoz Elérkezett az igazi nyár, s ahogy az lenni szokott, a kertésznek viharokkal és rekkenő hőséggel kell számolnia. Ezekben a hetekben a betakarítás, vala...
Uniós segítséget kaphat Lengyelország az orosz gaz... Ahogyan arról a múlt héten beszámoltunk, Oroszország nem fogadja a Lengyelországból érkező zöldség és gyümölcs szállítmányok nagy részét. Ebből az ügy...
Magyar az a lengyel meggy, ami nem kell az oroszok... Moszkva minden lengyel zöldség- és gyümölcsimportot megtiltott, csakhogy a lengyel gyümölcs jelentős része tőlünk származik. A magyar kereskedőknek ez...
A napraforgó tizedét takarították be Komárom-Eszte... A Komárom-Esztergom megyében elvetett 11 ezer hektárnyi napraforgóból eddig csak 1300 hektárt takarítottak be, és a csapadékos idő a repce vetését is ...
NAK: a sok eső problémákat okoz az őszi munkákban... Az utóbbi időszakban lehullott jelentős mennyiségű csapadék nem csak a kukorica termésmennyiségére van nagy hatással, más kultúrák is megsínylik ezt a...