Az elmúlt időszakot jellemző energiaválság hatása a talajerőgazdálkodásban is jelentkezik. A műtrágyafelhasználás várható magas költségei miatt előtérbe kerül a hatékonyság-növelésének témaköre és mindenki próbál ennek érdekében tenni valamit. A műtrágya felvehetőségének és hasznosulásának növelésének egyik legmeghatározóbb eleme a talaj kalcium tartalmának, illetve kémhatásának optimumra való beállítása.
Napjainkban az intenzíven művelt talajainkat erős savanyító és szerkezetromboló hatások érik, amelynek következménye a rossz vízgazdálkodású, tömörödött, nehezen művelhető szerkezet nélküli talajállapot. Az ilyen talajok felszíne eliszapolódásra, szétfolyósodásra, cserepesedésre hajlamos, ami káros hatással van a talajpórusok víz-levegő arányára, így rontja a talajok vízbefogadási képességét is. A kijuttatott nitrogén, foszfor és kálium tápanyagok hasznosulási hatékonysága 5,5-ös pH (KCl) szinten ugyancsak jelentősen lecsökken. Egy 5,2-es kémhatású talaj esetében például az összes kijuttatott foszfor hatóanyagmennyiség 66%-ról le kell mondanunk, míg a nitrogéntartalmú műtrágyák alkalmazásakor az összes hatóanyagnak csupán 43 %-a hasznosul, a többi kimosódik, illetve a légkörbe távozik. Csapadékos időben pedig a kimosódás foka magasabb is lehet. Ez szélsőséges esetben azt is jelentheti, hogy 100 kg DAP (18:46) kijuttatásakor csupán 15 kg P hatóanyag mennyiséggel tudjuk támogatni a növényi kultúrák fejlődését, a nitrogén utánpótlás során pedig gyakorlatilag féldózissal dolgozunk minden műtrágyaféleség esetében. A tápanyagutánpótlás jelenlegi költségvonzatainak figyelembevételével egyértelmű, hogy jelentős kiadástöbbletet jelent a talajok kémhatásásnak ilyen mértékű leromlása, érdemes tehát fontolóra venni az őszi kultúrák vetése előtti kalciumpótlást.
A talaj kémhatásának helyreállításához, és a felvehető kalcium biztosításához azonban nem csak a talajainkról kell képet alkotnunk, hanem a használni kívánt javítóanyag minőségét és kémiai aktivitását is ismernünk kell. Érdemes számításba venni, hogy a fiziológiailag savanyú nitrogén- és kálium-műtrágyázás rendszerint fokozza a kalcium- és magnéziumveszteség mértékét, ugyanakkor egyes műtrágyaféleségek kijuttatásával kalciumot is rendszeresen kijuttatunk a talajokra. Az sem mindegy, hogy karbonátot (CaCO3) vagy oxidot (CaO) alkalmazunk. A karbonátok hatóanyagtartalma (CaO) kb. 45-50%-os és ebben az esetben savak hatására oldódva szabadul fel a kalcium (magasabb pH esetén akár több év alatt). Az oxid tartalmú kalciumpótló anyagok kb. 90-95% hatóanyagot tartalmaznak és tulajdonságaiban merőben mások, mint a karbonátok. Ennek elsődleges oka igen nagy higroszkóposságuk. Nedves környezetben gyorsan oldódva azonnal aktív kalciummal látják el a talajt. Ezt úgy tudjuk legjobban kihasználni, ha betartjuk a kijuttatás egyik alapvető szabályát, miszerint a talaj legfelső maximum 15 cm-es rétegébe kell bemunkálni, illetve egyenletesen bekeverni. A bekeverés során figyelmet kell fordítani rá, hogy az minél egyenletesebben történjen, és az anyag minél nagyobb felületen érintkezzen a talajjal. Sajnos a gyakorlatban ezt a követelményt munkaszervezési vagy időkorlátok miatt a gyakorlatban nem mindig veszik figyelembe, pedig jelentősen hozzájárul a kalciumpótlás sikeréhez. A TerraCalco 95 a 2-8 mm szemcsés szerkezetének és kezelhető hektáronkénti dózisának (0,3-1 t/ha) köszönhetően műtrágyaszóróval könnyen kijuttatható, kiváló vízoldhatósága révén pedig a talajban gyorsan fejti ki jótékony hatását.
Az őszi vetésű növényeink közül a kalászosok, közülük is az árpa, valamint az őszi káposztarepce kalciumigénye jelentős. A kalászosok sikeres termesztéséhez, átlagosan 1 tonna szemtermésre vonatkoztatva, 6-8 kg CaO hatóanyag szükséges. Az őszi káposztarepce kalciumigénye ennél sokkal magasabb – 45 kg CaO szükséges 1t szemtermés előállításához. A repce esetében kezdeti fejlődés szempontjából elsősorban a foszfor mobilizációja fontos, főleg egy jó termést produkáló gabona elővetemény esetén. Ilyenkor vetés előtt általában viszonylag rövid idő áll rendelkezésre az elővetemény betakarítása után, így megfontolandó, hogy a gyorsabb munkatempót és gyorsabb hatást biztosító kalcium-oxidos technológiát válasszuk. Ahhoz, hogy a megfelelő hatóanyag időben rendelkezésre tudjon állni, szükséges a kalcium pótlása és a talajba való dolgozása még a vetés előtt, mivel a növény csak a talajból tudja ezt a mennyiségű hatóanyagot felvenni.
Amennyiben információra van szükségük a termékkel és a szükséges kijuttatási mennyiségekkel kapcsolatban keressék bizalommal kollégáinkat.
(x)
