Az előző két évit meghaladó ütemben folytatódott 2021-ben a termőföldárak emelkedése. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 10%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 1,9 millió forint volt hektáronként. A legtöbb termőföldet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében forgalmazták – írta a KSH legújabb termőföldárakról szóló összefoglalója. Számok, árak, adatok, tények a magyar földárak témájában.
Kiadta legfrissebb elemzését a KSH a termőföldek 2021-es adásvételeire vonatkozóan, az adatok a NAV nem teljes körű adatbázisából származnak – írta a földárak alakulásáról a Portfolio.
Ezek a legfontosabb trendek a magyar földárak vonatkozásában
Az értékesítések volumenét, illetve számát tekintve az egyik legfontosabb megállapítás, hogy 2021-ben 14%-kal nagyobb termőföldterületet értékesítettek, mint az előző évben. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,1%-a, összesen 72 ezer hektár cserélt gazdát, ami megközelíti a 2017. évi értékesítési volument, amely azóta minden évben mérséklődött, egészen 2020-ig.
A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 16%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál.
Az összes értékesített terület döntő részét (68%-át) szántó, további 14%-át erdő, 13%-át gyep, 5,0%-át pedig szőlő és gyümölcsös tette ki. A szántó részesedése az értékesített területeken belül kismértékben csökkent, míg a többi művelési ágé nőtt az előző évhez képest. Szőlőből és gyümölcsösből 33, gyepből 31, erdőből 26%-kal nagyobb területet adtak el, mint 2020-ban. Szántóból 7,5%-kal értékesítettek többet.
Minden művelési ágban töretlen az áremelkedés
A cikk szerint 2021-ben az áremelkedés minden művelési ágat érintett. A mező- és erdőgazdasági területek ára, az előző két év 5,4%, majd 8,2%-os növekedése után átlagosan 10%-kal haladta meg a 2020. évit.
A szántó átlagára a 2020. évivel megegyező mértékben, 8,8%-kal emelkedett, így egy hektár átlagosan 1,9 millió forintba került. Az erdő és a gyep ára nőtt a legnagyobb mértékben, 15-15%-kal 2020-hoz képest. A szőlő 10, a gyümölcsös 8,2%-kal drágult. A legdrágább művelési ág, a szőlő egy hektárjáért 2,6, míg egy hektár gyümölcsösért 2,4 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep hektáronkénti átlagára 961 ezer, az erdőé 915 ezer forint volt 2021-ben – írták.
A megyék többségében több termőföldet értékesítettek az egy évvel korábbinál
Az elemzés készítésekor a Pest megyei ingatlanforgalmi adatok feldolgozottsága rendkívül alacsony szintű volt, így ebben a megyében nem áll rendelkezésre megbízható eredmény a 2021. évi termőföld forgalmára vonatkozóan – közölték. Pest megyét figyelmen kívül hagyva, 2021-ben Baranya, Békés, Somogy és Vas megye kivételével minden megyében nőtt az értékesített terület az előző évhez képest.
A forgalomnövekedés Veszprém, Heves, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legjelentősebb 2020-hoz képest (46, 46, 27 és 25%). A legtöbb termőföldet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében forgalmazták, ezután Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye következett (7900, 7400, 6100, 5200 hektár).
Az értékesítés volumenének a megye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2021-ben is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, 1,9%. Baranya megyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,4%-a cserélt gazdát.
Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:
- minden megyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Békés megyében adták el a legtöbbet (4600 hektár).
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítették a legtöbb erdőt (1600 hektár).
- Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyében is legalább 1000 hektár gyepet adtak el (1300, 1300 és 1000 hektár).
- A legtöbb szőlő Bács-Kiskun (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát (1000 hektár).
A szántók megyei átlagárai szinte mindenhol meghaladták a 1,5 millió forintot
Az értékesített szántó átlagára 2021-ben, megyei összehasonlításban Békés, Hajdú-Bihar, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében volt a legmagasabb (2,0–2,5 millió forint/hektár), míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Zala megyében a legalacsonyabb (1,2–1,3 millió forint/hektár). A többi megyében 1,5–2,0 millió forint/hektár között alakult. A megyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozta meg.
Hiperdrága Hajdúság
Az ország egész területét lefedő 82 darab mikrokörzet (a mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik, a megyén belül a természeti adottságok, döntően a föld termőképessége alapján körülhatárolt viszonylag homogén területi egységek) közül, 2021-ben a Hajdú-Bihar megyei Hajdúság nagyon jó adottságú szántóinak az átlagára volt a legmagasabb (3,3 millió forint/hektár).
Ettől jóval elmaradnak ugyanebben a megyében a rosszabb adottságú Bihar-Sárrét, a Tiszamellék és a Nyírség-Erdőspuszták szántóátlagárai (1,6–1,8 millió forint/hektár). Békés megyében kétszer annyi, Csongrád-Csanád és Somogy megyében közel 1 millió forinttal több volt a jobb adottságú tájkörzetek (Békési síkság, Maros-Körös köze, Mezőföld III, Kapos völgye) szántóátlagára, mint a gyengébb adottságúaké (Szeghalomi körzet, Csongrádi homokhát, Zselicség). A legalacsonyabb szántóátlagárú tájkörzet a Mátra‒‒Bükk északi vidéke volt 2021-ben (720 ezer forint/hektár).
A jobb minőségű földek jobban drágultak
A Pest megyei mikrokörzeteket figyelmen kívül hagyva, 2021-ben ott emelkedett a szántóátlagár a legnagyobb mértékben (17%-kal), ahol a földminőség átlagosan 20,1 és 23 aranykorona/hektár közötti volt. Így a mikrokörzeteknek ebben a csoportjában is elérte a 2 millió forintot a szántó hektáronkénti átlagára. 11%-os volt a szántóátlagár emelkedése az átlagosan 17 aranykorona/hektár vagy annál gyengébb földminőségű mikrokörzetekben.
