A tarlómaradványok kezelése, megtartása, a talajba juttatása több szempontból is kulcsfontosságú a szántóföldi növénytermesztésben.
A talajban történő lebontásuk során jelentős mennyiségű, a növények számára is felvehető makro-, mezo- és mikroelem kerülhet vissza a biológiai körforgásba. Emellett a lebomló szármaradványok a szervesanyag-tartalom növelésén keresztül javítják a talaj szerkezetét, víz- és tápelemszolgáltató képességét.
Az el nem bomlott tarlómaradvány ugyanakkor ellenkezőleg hat: rontja a talaj szerkezetét, fizikai tulajdonságait, nehezebben művelhető, illetve az elvetett magvak csírázását is negatívan befolyásolja. A le nem bomlott maradványokon a kórokozók és a kártevők is könnyedén megtelepednek, esetleg áttelelnek.
A repce nyárvégi vetésének egyik legfontosabb előfeltétele a kiváló magágy, mely ülepedett, egyenletes felszínű, nyirkos talajállapotot jelent.
A repce esetében az optimális elővetemények a kalászos gabonák. Az őszi búzát tekintve a szalmát az esetek nagy részében lehordják a területről, leginkább alomanyagként kerül felhasználásra. Azonban, amikor gazdaságilag nem éri meg a szalma szállítása a nagyobb távolságok miatt, a szalma lezúzásra kerül.
A gyökér és tarlómaradványok, illetve a megfelelő szecskaméretben a táblán hagyott szalma lebontásának gyorsítása – a betakarítás és a vetés közötti viszonylag rövid idő miatt – cellulózbontó baktériumtörzseket tartalmazó tarlóbontó készítmények használatával érhető el. A cél ugyanis a megfelelő vetőágy készítése a repce számára, amely már minimális szármaradványt tartalmaz.
Ezt a műveletet azzal a tarlómunkával érdemes végezni, amikor a szármaradványokat a talajba keverjük. A munka jellemző eszköze a szántóföldi kultivátor vagy a tárcsa. A tarlóbontó készítményt a baktériumok számára tápanyagot jelentő szármaradványra kell juttatni, majd ezt követően azonnal a talajba keverni. Csak a közvetlenül betakarítás után rögtön elvégzett tarlóbontással – a lebontási folyamat célzott irányítása és felgyorsítása miatt – van arra esélyünk, hogy elkerüljük a pentozán-hatás miatt kialakuló nitrogénhiányt. Ha ez nem sikerül, pótlólagos nitrogén kiegészítésre lehet szükségünk.
A repce gyors fejlődéséhez a talaj felső 5-15 cm-es rétegéből könnyen felvehető tápanyagokra van szüksége. E tápanyagigényt rendszerint műtrágya formájában juttatjuk ki.
A nitrogén a növényi zöldtömeg, a becők és a magok kialakulásában elsődleges fontosságú, míg a kálium a fagytűrést, a becőképződést, a foszfor pedig a csíra és a gyökér fejlődést, az érést befolyásolja elsődlegesen.
Ha számszerűsíteni szeretnénk azt, hogy a táblán maradó melléktermékek valójában mekkora értéket képviselnek, néhány egyszerű számítással megtehetjük azt. A táblázatunkban egy 5 t hektáronkénti szemterméssel learatott őszi búza elővetemény után következő repce példáján mutatjuk be azt, hogy abban az esetben, ha a teljes szalmamennyiség a táblán marad, a növény számára szükséges N, P, K akár 20-40 %-a hasznosulhat ebből a formából.
| Tápelemigény (kg/1 tonna szemtermés + egyéb növényi részek) | ||||
| N | P2O5 | P | K2O | K |
| 55,0 | 35,0 | 7,6 | 43,0 | 17,8 |
| Teljes tápelemigény (kg/ha, 3,5 t/ha szemterméssel számolva) | ||||
| N | P2O5 | P | K2O | K |
| 192,5 | 122,5 | 26,7 | 150,5 | 62,4 |
| Elővetemény tarlómaradványaiból feltárt tápelemek (kg/ha, 5 t/ha, búza előveteménnyel számolva) | ||||
| N | P2O5 | P | K2O | K |
| 37,5 | 25,0 | 5,0 | 60,0 | 25,0 |
| Korrigált tápanyagigény (kg/ha) | ||||
| N | P2O5 | P | K2O | K |
| 155,0 | 97,5 | 21,7 | 90,5 | 37,4 |
| Százalékos eltérés a teljes tápelemigényhez képest | ||||
| N | P2O5 | P | K2O | K |
| 19% | 20% | 19% | 40% | 40% |
Számos tényező befolyásolhatja a gazdálkodó döntését, miszerint a tarlómaradványok beforgatását vagy elszállítását választja. Ilyenek többek között az állatállomány megléte, vagy nem léte, a melléktermék esetleges piaci ára, agronómiai tényezők, szerves trágyához való hozzáférés, stb. Számolni azonban e szerves anyag mennyiséggel mindenképp érdemes. A mikrobiális tarlóbontó készítményekkel irányított módon befolyásolhatjuk a lebontás hatékonyságát.
A Phylazonit Technológia első lépése a tarlóbontás. A Phylazonit Tarlóbontó készítményben lévő baktérium törzsek nem csak a tarló újrahasznosításával gazdagítják a talaj tápanyag készletét, hanem segítenek a talajban már lekötődött tápanyagok feltárásában is. A könnyen, gyorsan lebomló növényi részek tenyészidőszakon belül visszakerülnek a tápanyagok körforgásába, a lassan lebomló szervesanyagok pedig a humuszképződés folyamatát segítik elő.
A részletekért keresse tanácsadóinkat!
 |
facebook.com/phylazonit | |||
 |
#phylazonit.1983 | |||
 |
www.phylazonit.hu |
(x)
