A huminsavak menthetik meg a talajokat, a növényeket és még a takarmányban is hasznosulnak

A huminsavak jelentik a talajlakó mikroorganizmusok táplálékát, és ezáltal fokozzák azok aktivitását és szaporodását.  Nagyon fontos szerepet játszanak a növények táplálásában, akár a talajszerkezet javításával akár levéltrágyaként alkalmazva. Könnyen kijuttatható és a talajban segíti a nehézfémek blokkolását, a feltárt tápanyagok felvételét a növények számára, felszaporítja a hasznos mikroszervezeteket a talajokban (melyek a tápanyagok feltárásért felelősek) és helyreállítja a talaj pH-ját, kémhatását, illetve segíti megállítani a talajsavanyodást.

Jellemzőjük, hogy nagy méretű és tömegű molekulákból állnak. Alkalmazási területük főleg a talaj, a növények gyökérzónája. A humin anyagok a növényi eredetű biomassza évezredes bomlási folyamataiban, a növények humifikálódása során jönnek létre. A huminok családjába tartoznak a biológiailag aktív és igen értékes huminsavak és fulvosavak, melyek legalább 70-féle ásványi anyagot tartalmaznak önmagukban, ráadásul mindezeket felvehető, biológiailag hasznosítható formában. Ezek a hosszú molekulaláncú, különleges tulajdonságú szerves makromolekulák a homogén karbon-kori növényzetből keletkezett tőzegből nyerhetők ki.

A huminsavak talajjavító, növényi termékenységfokozó anyagként felhasználhatók
A huminsavak talajjavító, növényi termékenységfokozó anyagként felhasználhatók

A magas huminsav tartalmú barnaszén, lignit és a hozzá hasonló szerves ásványok, mint talajjavító, növényi termékenységfokozó anyagként való felhasználása néhány évtizedes múltra tekint vissza. Az Egyesült Államokban az 1960-as években kezdtek el foglalkozni a bányászott lignit mezőgazdasági alkalmazhatóságával. A talajban az élő szervezetek (növényi gyökerek, talajflóra és -fauna) mellett jelentős mennyiségben vannak jelen élettelen szerves anyagok is (kb. 85 százalék). Ezek a kémiailag heterogén összetételű, funkciós csoportokban gazdag makromolekulás anyagok megtalálhatók a talajokban, tőzegben, felszíni és felszín alatti vizekben, illetve fiatalabb szénformákban (leonardit) is. A humuszanyagok kémiai szempontból nem egységesek, hanem bizonyos határokon belül hasonló szerkezetű és tulajdonságú, eltérő nagyságú makromolekulák keverékei. Az eltérő humuszképződés nagy változatosságú frakciókat tartalmazó, funkciós csoportokban és szerkezetileg erősen különböző molekulákat hozott létre.

A huminsavak jelentősége a mezőgazdaságban

A huminsavak természetben betöltött különleges szerepe, hogy a növények számára fontos tápanyagokkal olyan közepesen erős kötéseket képeznek, amelyből a növények könnyen felvehetik a tápanyagot. Ugyanakkor a mérgező fémekkel olyan erős komplexeket létesítenek, melyeket a növények nem tudnak megbontani. Ezáltal inaktiválják azokat a talajban és az élő szervezetben. Mivel a huminsavak kötéseket képeznek a fémionokkal, ők felelnek az aminosavakkal, peptidekkel, szénhidrátokkal és szteroidokkal történő komplexképzésért is. A huminsavak végzik a szövetekben a nehézfémek eltávolítását. A huminsavak a biológiai rendszerekben elektron és oxigén transzfer molekulaként viselkednek. Tehát közvetlenül katalizátorként vesznek részt a sejtlégzési folyamatokban, amivel meggyorsítják azt. Így több energia szabaddá válását eredményezik a sejtekben. Ezen alapul a biostimulátor hatásuk, amely általános jellegű és a növény egész anyagcseréjére hat.

A huminsavaknak mindig van egy optimális koncentrációjuk, az ennél nagyobb adag nem eredményez jobb eredményt. Gyakorlati felhasználásuk főként levéltrágya készítmények formájában történik. Számos előnyös tulajdonságuk mellett az egyik legfontosabb, hogy semmilyen környezetkárosító mellékhatásuk nincs. Ezért minden növényi kultúrában kockázatmentesen használható, termésbiztonságot fokozó anyag.

A huminsavak a takarmányozásban is hasznos szerepet töltenek be

A huminsav a takarmányok hasznosulásában is segít. Állattenyésztő gazdáktól gyakran hallani, hogy a sertés vagy a növendékmarha elfogyasztja ugyan a meghatározott takarmánymennyiséget, de nincs megfelelő súlygyarapodás, illetve állategészségügyi gondok is jelentkeznek. Ennek egyszerű a magyarázata: az intenzív művelésű talajokban, így a takarmánynövényekben is leccsökkent a mikroelemszint. Tehát a haszonállatok elé tápanyagban szegény takarmány kerül, s azt a keveset sem jól hasznosítja a szervezet. Huminsavalapú termékek takarmányba való keverésével ez a gond kiküszöbölhető. A természetes anyagból nyert huminsav-készítmények bizonyítottan antivirális és antibakteriális hatásúak. Ugyanakkor az immunrendszert is erősítik, de említést érdemel detoxikáló és ösztrogén hatásuk is, ezért is indokolt a takarmányozásban a huminsavak használata.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A komposzthalmot nemcsak rakni, bontani is kell Kétféle kertészkedő van: aki komposztál, és aki szemétnek nézi az aranyat érő kerti (és konyhai) hulladékot. A komposztálás a szelektív hulladékgyűjté...
Most végre mindent megtudhat a humuszról A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „NAKAdémia – Humusz, a termőföld lelke” címmel talajtani tájékoztató rendezvényt tart Kaposváron, 2018. február 19-én....
Kiemelkedő eredmények őszi káposztarepcében és ősz... A Huminisz Kft. évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik a huminsavas növénykondicionálás területén. Cégünk a piac egyik meghatározó szereplőjeként font...
A tápanyagfelvétel aktivizálása a sikeresség zálog... A tavalyi év kedvező késő nyári és őszi időjárásának köszönhetően az őszi vetésű növények kellő fejlettségben indultak neki a télnek. Az ezt követően ...
A cukorrépánál, szójánál és burgonyánál is nagy do... A Huminisz Kft. a huminsavas növénykondicionálás egyik szakértője Magyarországon. Fontos feladatának tekinti, hogy a termelőket szakmailag hiteles inf...
Huminisz-technológia nagyító alatt kertészeti kult... A fokozott környezetvédelmi, élelmiszerminőségi és élelmiszerbiztonsági feltételeknek való megfelelés miatt hazánk mezőgazdaságában is egyre nagyobb ...