Hogyan lehet termékenyebbekké tenni a kocákat?

A termelőknek szorosan figyelemmel kell kísérniük a magas kockázatú csoportokba tartozó kocákat, és az állománygazdálkodásra kell összpontosítaniuk. Így maximalizálhatják a nőivarú sertések reprodukciós potenciálját. Az alábbiakban a kocák és az állomány termelékenységét befolyásoló tényezőket, a termelékenységi méréseket, valamint a kocák termékenyebbé tételére vonatkozó tippeket tárgyaljuk.

 A kocatermelékenység és a sertéstelep jövedelmezősége nagymértékben függ a tenyésznőstény-állomány kezelésétől. A kereskedelmi tenyészállományokban a termelési költségek és a gazdasági veszteség csökkentése érdekében elengedhetetlen a szaporodási potenciál maximalizálása a koca élettartama alatt.

A kocák termelékenységét és teljesítményét számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik a genetika, a takarmányozás, a környezet, a gazdálkodás, a stressz és a tenyésztés. Ezenkívül vannak kocaszintű és állományszintű kockázati tényezők
A kocák termelékenységét és teljesítményét számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik a genetika, a takarmányozás, a környezet, a gazdálkodás, a stressz és a tenyésztés. Ezenkívül vannak kocaszintű és állományszintű kockázati tényezők (Fotó: Pixabay)

Termékeny kocák biztosítása

Az általános kocatermelékenység javítása érdekében maximalizálni kell az almonkénti sertések számát, és növelni kell a sertések születési súlyát. A gazdálkodóknak emellett növelniük kell az évi alomszámot, növelniük kell a laktációs hozamot, és optimalizálniuk kell a hosszú élettartamot és az egész életen át tartó termelékenységet.

A kocák termelékenységét és teljesítményét számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik a genetika, a takarmányozás, a környezet, a gazdálkodás, a stressz és a tenyésztés. Ezenkívül vannak kocaszintű és állományszintű kockázati tényezők, amelyek befolyásolják a sertésállomány általános termelékenységét.

A termékenységet befolyásoló tényezők

Az olyan tényezők, mint az alacsony vagy magas paritás, a megnövekedett külső hőmérséklet, a laktációs takarmányfelvétel csökkenése, az egyszeri termékenyítés, a késői termékenyítés időzítése, a laktáció megnövekedett hossza, az elválasztás és az első ellés közötti hosszabb intervallum, az alacsony születési súly, az elválasztás előtti alacsony növekedési ütem, a halva született malacok számának növekedése, a fiatal vagy idős kor az első elléskor, az állományon belüli nagyfokú változékonyság a sertésforgalomban, az ellési helyek korlátozott száma csökkentik a kocák reproduktív teljesítményét és a sertésállomány általános jövedelmezőségét.

A koca és az állomány termelékenységének mérése

A tenyészállományok termelékenységének összehasonlítására általában az egy kocára évente leválasztott sertések számát használják viszonyítási mérőszámként. Ez azonban nem a legjobb mérőszám a koca hosszú élettartamára, a malacok minőségére és jólétére. Ugyanis azok az állományok, amelyekben az egy kocára évente leválasztott sertések száma magas, alacsony születési súlyú malacokat hoznak világra. Ezek nem kapnak elegendő kolosztrumot a kocától, magasabb az elválasztás előtti elhullás, és rosszabb az elválasztás utáni növekedési teljesítmény.

A kocák reprodukciós teljesítménye magában foglalja a termékenységet, amelyet az ellési arány, a nem termékeny napok, az abortuszok előfordulása, az ovulációs arány és az embrió túlélési aránya befolyásol. A kocák élettartam-teljesítményét a selejtezéskor vagy eltávolításkor elért parciák számával, az élve született malacok élettartamával, az elválasztott sertések élettartamának számával és az élettartamban eltöltött nem produktív napokkal mérik.

Tippek a koca termelékenységének javítására

A takarmányköltségek a sertéstelep teljes termelési költségének 70-75%-át teszik ki; ezért a takarmánygazdálkodás alapvető fontosságú a kocák és az állomány termelékenységének javításához. Fontos, hogy a kocákat kiegyensúlyozott, az egészség, a növekedés és a teljesítmény optimalizálásához szükséges összes tápanyagot tartalmazó, megfelelő ivóvízzel kiegészített táplálékkal etessük.

Nagy tömegű, hashajtó hatású takarmányok etetése

A vemhesség későbbi szakaszában felgyorsul az olyan tápanyagok, mint a fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok megőrzésének szükségessége az ezt követő laktációhoz. Ezenkívül a vemhesség utolsó 14 napja alatt a takarmányozás befolyásolja az ellés előrehaladását és a kocák laktációs teljesítményét, valamint az újszülöttek vitalitását.

Ajánlott a nagy tömegű hashajtó takarmányok etetése az ellés előtt és után. Továbbá a flushing a kocák és kocasüldők 7-10 nappal az ellés előtt történő fokozott etetése az ovulációs arány és az alomméret növelése érdekében. Ezenkívül a szaporodás a kocatermelés hatékonyságát befolyásoló egyik fő tényező, és az olyan tényezők, mint az ivarérés növekedési üteme, az ösztrusz észlelése és a mesterséges termékenyítés optimális időpontja kritikus fontosságúak a szaporodási teljesítmény javításának szempontjából.

A vemhesség és az ellés során megfelelő gondozásra, a kocák tiszta és kényelmes, száraz alommal ellátott elletőházban való tartására is szükség van. Ezenkívül a megfelelő tartási rendszer, csúszásmentes, vízhatlan, jól lejtős padlóval, megfelelő szellőztető rendszerrel, elegendő szabad térrel a kocák számára, megfelelő árnyékolással és hűvös ivóvízzel a nyári időszakban fontos szempontok, amelyek befolyásolják a termelékenységet.

A gazdaságon belüli egészségügyi intézkedések, mint például a malacok féregtelenítése, kritikus elemek a gyenge növekedés, az idő előtti selejtezés, az elhullási arány és a gazdasági veszteségek csökkentése érdekében. A vemhes kocákat az ellés előtt parazitafertőzés ellen is kezelni kell.

Záró megjegyzések

A sertésállomány általános termelékenységét befolyásoló kockázati tényezők koca- és állományszintűek. A koca reprodukciós teljesítményét befolyásoló tényezők megértése hasznos az állatorvosok és a sertéstenyésztők számára a koca potenciáljának fokozása és a tenyészállomány termelékenységének javítása érdekében. A megfelelő takarmányozás és tenyésztésirányítás, a vemhesség és az ellés alatti megfelelő gondozás, a megfelelő elhelyezési és szellőztetési rendszer, a koca egészségének és jólétének nyomon követése javítja a koca termelékenységét és a gazdaság jövedelmezőségét.

(Forrás: pigprogress.net)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Szorosabbá fűzik a román-magyar agrár kapcsolatoka... A magyar-román agrár kapcsolatépítés jegyében Kecskemétre látogatott egy delegáció Alba megyéből. A Megyeházán rendezett tanácskozás középpontjában a ...
Visszanyerheti jelentőségét az állattenyésztés... Növekvő sertésállomány Magyarországon; tejtermék-támogatás; támogatást kapnak a zöldség-gyümölcs termelők az orosz embargó miatt; átgondoltabb AKG pro...
Ajándékozzon könyvet karácsonyra! Vészesen közeledik a karácsony. Ilyenkor hagyomány, hogy meglepjük szeretteinket kisebb-nagyobb ajándékokkal. Mi is lehetne szebb és hasznosabb ajándé...