A hazai vetésterületek alapján, a kukorica és a kalászosok után a maga 600 ezer hektáros vetésterületével a napraforgó a harmadik legfontosabb kultúrnövényünk. Magyarország mindig meghatározó tényező volt ezen a téren Európában: az országos termésátlagok a 3 tonnát közelítik hektáronként, a közel 2 millió tonna feletti összhozamával hazánk az elmúlt években első, vagy legalább dobogós volt az EU-ban. Dr. Piukovics Lászlóval, a CortevaTM Agriscience vetőmag termékmenedzserével a hazai napraforgópiac aktuális kérdéseiről beszélgettünk.
Milyen a magyar napraforgó helyzete Európában, hol tartunk?
A termelés színvonala nagyon magas. Ugyan hosszú ideig Franciaország előttünk járt, de most már utolértük őket. Az elmúlt 10-20 évet nézve óriási változás történt a napraforgótermesztésben. Ma már korszerű fajták/hibridek vannak a köztermesztésben, amelyek kedvezőtlen körülmények esetén is megbízhatóan teljesítenek. A meghatározó hibridek száma 10 alatti. A 3 legnépszerűbb hibrid a vetésterület csaknem 50, a 10 legnépszerűbb 75, míg a 20 legnépszerűbb napraforgó a vetésterület 87 százalékát fedi le. Mindezek mellett a termesztéstechnológia -beleértve a talajművelést, vetést, tápanyag-utánpótlást, növényvédelmet- igen magas színvonalú, ebben élen járunk.
Milyen kihívásoknak kell megfelelni a napraforgó termesztésénél?
A technológia egyik legfontosabb eleme a gyomirtás. Forradalmi átalakulás volt, amikor a klasszikus preemergens megoldások mellett megjelentek a posztemergens gyomirtási lehetőségek. A napraforgót jó néhány kórokozó veszélyezteti a tenyészidő során. Az okszerű magas színvonalú növényvédelem a hidastraktorok megjelenésével könnyebben megvalósíthatóvá vált. A kártevőktől, kórokozóktól megvédett napraforgó betakarítása is rejt magában hibalehetőségeket. Minél előbb betakarítjuk, annál kevesebb lesz az állati kártevők, viharok által okozott termésveszteség.
Mivel előzhetik meg a károkat a gazdák a vetés és a növényvédelem során?
Érdemes betartani a vetésforgót, hiszen, ha nincs meg a 4-5 év kihagyás a területen a 2 napraforgó vetés között, az jelentősen növeli a betegségek kialakulásának veszélyét. Sok területen sajnos csak 2-3, vagy annál is kevesebb évet hagynak ki.
A vetés az egyik legfontosabb, ami különös odafigyelést igényel. Amit ott elrontunk, azt később már nem lehet rendbe hozni. Fontos a robbanásszerű, egyenletes kelés és az abból adódó egyenletes tőállomány. Mivel a neonikotinoidok felhasználási engedélyét nem hosszabbították meg, nincs igazán hatékony megoldás a csírakori kártevők ellen. A talajfertőtlenítés jelentősége ezért ismét felértékelődik, használatuk elengedhetetlen a drótférgek, pajorok és egyéb talajlakó kártevők ellen.”
A vegetációs időben a napraforgóban károsító kórokozók ellen a leghatékonyabban preventív kezelésekkel lehet megelőzni a nagyobb gazdasági kárt. Akinek hidastraktora van, könnyebb a helyzete, mert virágzáskori magasságban is kezelni tudja a tábláit.
Nagyon fontos a hibridek betegség ellenállósága. Európa legtöbb országában a napraforgó peronoszpóra az egyik legfontosabb kórokozó. Általában Franciaországban jelennek meg kórokozó legújabban kiszelektálódott patotípusai, majd néhány év elteltével ezek megjelennek Közép- és Kelet-Európában is. Ha a hibrid nem rezisztens, egy esős, hűvös tavaszon a komoly megbetegedés léphet fel, ami jelentős terméscsökkentést okoz, és mivel a potenciális fertőzésforrás ott marad a talajban, később évekig számolni kell a kórokozóval. Nem szeretnénk, ha a gazdák ebben rizikót vállalnának, ezért a napraforgó portfóliónk minden hibridjét felvérteztünk a legújabb magyarországi napraforgó peronoszpóra rasszokkal szemben. Ezek a Pioneer Protector® Peronoszpóra hibridek.
A fehérpenészes szártő- és tányérrothadás (szklerotiniás betegség) is gondokat okozhat. A kórokozó megtámadja a szártövet, a szárat, majd a tányért is. Ez utóbbi fertőződése miatt nemcsak a termés mennyisége, a minősége is csökken, mert a termést nehéz kitisztítani a szkleróciumoktól. A Pioneer portfólió a szklerotiniával szemben általánosan jó védett, de kimagasló toleranciájuk miatt a P64LE25, a P64HE118 és a P64HE133 hibridjeinket a legjobbak között tartjuk számon. Ezek betegségellenállósága a Phomopsis (Diaporthe) kórokozóval szemben is kiváló.
„Feltörekvő” betegség az egyre több helyen előforduló verticilliumos hervadás. Nemcsak Franciaországban, már a Kárpát-medencében, sőt tőlünk keletre is károsít. Oda kell figyelni rá, a kutatási programunkban már erre is kiemelten figyelünk: a P64HE133 hibridünk kimagaslóan tolerálja a betegség által okozott károkat.
A növényvédelemben mekkora szerepe van a lombvédelemnek a napraforgóban?
A lombvédelem hasznos, mert a napraforgó védett lesz a kórokozókkal szemben. Főleg, ha ezt megelőzésképpen végezzük. Az állományban legalább 1 kezelésre szükség van, a profi gazdálkodók akár kétszer is permetezik a napraforgójukat levél- és tányérbetegségek ellen. Az elsőt 6-8 levélpáros stádiumban, a másodikat a virágzáskor, vagy azt követően. A több mint 20 éves adatbázisunk alapján mondhatom, akármilyen évjárat is volt, ezek a fungicides beavatkozások eddig még mindig megtérültek a gazdáknak.
A növényvédelmen túl a napraforgó tápanyagutánpótlása is nagyon fontos terület. Mire érdemes odafigyelni, mi az, amire kifejezetten érzékeny a növény?
Csak nitrogén műtrágyázással nem lehet sikeres egy gazda, mert azzal rontja az napraforgó betegségekkel szembeni ellenállóságát, ráadásul csökken az olajtartalom. A napraforgó egy káliumra nagyon igényes növény, ezért fontos a kiegyensúlyozott trágyázása. A növény nagyon érzékeny a bórhiányra. Megfigyeléseink szerint a különböző hibridek eltérő mértékben érzékenyek a bór hiányára. Súlyos esetben a virágzás előtt álló napraforgó bimbói lehullanak a talajra. Ezért a levéltrágyázással kijuttatott bórutánpótlás nélkülözhetetlen a napraforgótermesztésben.
Zárásként kérem, mondja el, hogy mi jellemző a Magyarországon termesztett napraforgók olajtartalmára? Milyen típusra van kereslet, és miért?
Az olajtartalom növekedése plusz árbevételt jelent, mert a magyar növényolaj iparág a magasabb olajtartalmat magasabb árral jutalmazza.
A legnagyobb vetésterületen az ipari, fekete kaszatú napraforgót termeljük Magyarországon. 20 éve csak úgynevezett linolsavas hibrideket termesztettek. Ezek a klasszikus, étolaj-típusú napraforgók, amelyeknek olaját a legtöbb magyar vásárló az élelmiszerboltok polcairól jól ismeri. Nagyjából 15 éve elkezdett kiépülni a magas olajsavas napraforgók piaca is. Európában ebben a Franciaország a vezető, a 6-700 ezer hektár napraforgó vetésterületének több mint fele a magas olajsavas piacra termel, de utánuk jön a listán Magyarország. A kereslet hullámzó, de növekvő tendenciájú. A gyorsétteremláncok sütőolaj igényét elégíti ki. Ez a típusú olaj tovább tárolható minőségromlás, avasodás nélkül, többször felhasználható, mert nem olyan érzékeny a hevítésre, mint a klasszikus linolsavas étolaj.
