Éjszakai halállomány-felmérést hajtottak végre a Dunán

Egy nemrég indult projekt részeként halállomány-felmérést végeztek a Dunán. A parti menti halászatot nappal után éjjel is megismételték, mert a napszakok változása hatással van a halállomány összetételére. A kutatások során a fő kérdés annak meghatározása, hogy miként befolyásolják az élőhelyek hidrológiai és geomorfológiai jellemzői, illetve az ezeket módosító emberi hatások a vízi élőlényközösségek szerveződését. A munkát segítik a nemzeti parkok munkatársai, így az adatok közvetlenül is hasznosulhatnak a hazai természetvédelem számára.

Közös próbamérést hajtottak végre augusztus 11-én, csütörtökön a Dunán, Sződligetnél a közelmúltban indult Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium projekt keretében – olvasható a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) honlapján. Az élőhelyek multidszciplináris vizsgálata alprojektben a BLKI, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai működnek együtt – írta a Váci Napló.

Éjszakai halállomány-felmérést hajtottak végre a Dunán - Fotó: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI)
Éjszakai halállomány-felmérést hajtottak végre a Dunán – Fotó: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI)

A legutóbbi vizsgálat alkalmával a part menti területeken bevethető kerítőhálóval végeztek halállomány-felmérést, miközben rögzítették a víz mélységét, áramlási sebességét, a meder mélyülését és a mederanyag-összetételt. A mintázást először nappal, majd sötétedés után is elvégezték, a napszakok ugyanis befolyással vannak a halállomány összetételére.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet így számolt be a programról:

Igazi interdiszciplináris csapatban hajtottunk végre közös próbamérést a Dunán, Sződligetnél. A közös mérésnek a közelmúltban indult Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium projekt adott keretet. Az élőhelyek multidszciplináris vizsgálata alprojektben a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai működnek együtt. Fő kérdésünk annak meghatározása, hogy miként befolyásolják az élőhelyek hidrológiai és geomorfológiai jellemzői, illetve az ezeket módosító emberi hatások a vízi élőlényközösségek szerveződését. Munkánkat segítik a nemzeti parkok munkatársai is, így az adatok közvetlenül is hasznosulhatnak a hazai természetvédelem számára. Most éppen a partmenti területeken bevethető kerítőhálóval végeztünk halállományfelmérést, miközben rögzítettük a víz mélységét, áramlási sebességét, a meder mélyülését és a mederanyag-összetételt. A mintázást először nappal, majd sötétedés után is elvégeztük, a napszak ugyanis befolyással van a halállomány összetételére – írta a részletekről a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Vissza nem térítendő támogatás a halászati ágazat ... 40-60% támogatási intenzitással vissza nem térítendő támogatást igényelhető a halászati ágazat szereplői számára, határidő: 2013. október 31. Támog...
Horgászati idénynyitó a Balatonon Fellendülhet a horgászturizmus a héten elfogadott törvénymódosítás eredményeként, amely 2016-tól megszünteti a kereskedelmi célú halászatot a természe...
600 millióból fejlesztjük a halgazdálkodást Hatszázmillió forintot szán a szaktárca a halgazdálkodással összefüggő feladatok, programok és beszerzések támogatására. A mintegy félmilliós honi hor...
Országos ellenőrzés – célpontban az őstermel... A megyei kormányhivatalok földművelésügyi szakemberei országos ellenőrzést tartottak az őstermelők körében. A vizsgálatok során kiemelt figyelmet ford...
Ezúttal a tejágazat a vizsgálatok célkeresztjében... Tejágazati célellenőrzést rendelt el az országos főállatorvos május 6-ától a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácstól érkező bejelentések alapján. ...
Még mindig kevés halat eszik a magyar Továbbra is az uniós lista hátsó felében toporgunk halfogyasztást tekintve. Ugyan közeleg a karácsony és ilyenkor jelentősen megnövekszik a hal iránti...